bőcsi sörgyár fortepan 1 (Array)
Gazdaság

Retteghetnek a sörmamutok, a kisüzemeké a jövő

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2015. 06. 23. 19:47

Amerikában már 10 százalék felett van a kisüzemi sörfőzdék részesedése. A nagyok állítják, nem félnek, pedig a szomszédos Romániában a Heineken mindent megtett egy kisüzemi főzde bedarálásáért.

Korábban a témában:

Fesztiválokat szerveznek a kézműves söröknek, egyre több kocsmában csapolnak kisüzemi söröket és egyre több boltban lehet kapni olyan üveges sört, ami se nem külföldi, se nem a nagy sörgyárak terméke. Egyértelműek a trendek, egyelőre még nagyon kicsiben, de a négy hazai sörmamut visszaszorulóban van a hazai sörforradalom miatt. Ugyan a hazai kisüzemi főzésnek még megvannak a maga korlátai, ami a Chef&Pincér cikke szerint 2-3 ezer hektoliter, de ez lassan akár bővülhet is, ahogy ez Amerikában is megtörtént. Szóval a nagyoknak résen kell lenniük.

“Abszolút mértékben létezik a jelenség” – válaszolta kérdésünkre Katona Csaba, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének munkatársa, mellesleg sörtörténeti szakértő. Az alapvető felállás ma Magyarországon, hogy a négy legnagyobb sörgyár a pécsi (Szalon), a soproni, a bőcsi (borsodi) és a kőbányai (Dreher) mellett 1990 óta több kisüzemi sörmanufaktúra is működik. 1994-ben alakult meg a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete, ami igyekezett összefogni a különböző kisebb főzdéket.

főzdefeszt (Array) 

A kilencvenes évek elején alapított főzdéket a 2000-es években követte az újabb hullám, a fiatal nemzedék már “egészen más marketinggel kezdett működni” Katona szerint. Bejöttek Amerikából a pale ale (pl. az IPA) típusú sörök, amivel sikerült nagyot szakítaniuk a piacból. Különös, ám ezúttal pozitív szerepet játszik a történetben a sznobéria Katona szerint: benne van az emberek fejében, hogy amit tömegesen gyártanak, az nem lehet olyan jó, mint amit kisüzemi körülmények között állítanak elő. Ehhez hozzájön, hogy mostanság a legsikeresebb budapesti kocsmákban kisüzemi, kézműves söröket csapolnak, egyes helyeken többtucat fajtát.

Szerinte a nagyok úgy vehetik fel a versenyt a kicsikkel, ha hangsúlyosan jelen vannak a kocsmákban, vendéglátó- és szórakozóhelyeken. Ehhez adhatnak különböző kedvezményeket és ösztönzőket is. Ráadásul Katona állítja, lesz előbb-utóbb egy mennyiségi határ a kisüzemi termelésben. A nagyok pedig igyekeznek exkluzív márkákkal megjelenni. Példának hozta fel a Soproni 1895 sörét, ami drágább, igényesebb típus lett, amit a csehek legmenőbb komlójából, a saazerből állítanak elő. “A minőséget és tradíciót hozzák vissza” a nagyok, míg a kicsik igyekeznek a marketinggel nagyot dobni magukon, ezért adnak olyan neveket a söreiknek, mint A jó éjjeli Portás, a Bodzás Angyalka, a Brutal Bitter, a Dühös vagy az Esti Mese.

Heineken: Nincs is ügy

“Ha a piaci tendenciákat nézzük, bár rengeteg új kézműves sörfőzde jelent meg a piacon, összesítve a kézműves sörök piacrésze 1% alatt van, így meghatározó gazdasági tényezőt egyelőre nem jelentenek az egész sörpiac szempontjából” – írta a Hír24-nek Bors Kata, a Heineken Hungária vállalati kapcsolatok menedzsere (a nagy gyártók közül csak ők válaszoltak kérdéseinkre). Ezt azzal indokolja, hogy az elosztás és a magas minőség fenntartása továbbra is kihívás a kis főzdéknek. Ráadásul drágábbak a söreik és nehezebben is érhetők el. “Ugyanakkor a kézműves sör terjedése nagyszerű dolog a söripar számára, hiszen hozzájárulnak a kategória épüléséhez” – ismerte el a még apró konkurenciát.

bőcsi sörgyár fortepan 1 (Array) A bőcsi sörgyár anno. (Fotó: Fortepan/Fotó: Balázs Lajos)

A kocsmák terén nem tapasztalható szerintük forgalomcsökkenés. Az egész piacot fenyegető legfőbb veszély jelenleg az olcsó, import, külföldi, kisüzemi sörök elterjedése. Ez ellen pont a minőségi hazai sörök elterjesztése lehet működő fegyver. A Heineken kisüzemi sörfőzdét nem tervez felvásárolni, sőt “jelenleg Magyarországon nincsen együttműködés a két szegmens között”, mert a három nagy sörgyárnak egyszerűbb egymással tárgyalni. A fő gond, hogy a kisüzemek nem szerveződtek egybe, nem lehet így tárgyalópartnerként tekinteni rájuk (bár létezik a már említett, miskolci központú Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete).

“Kiegyenlítődésre kicsi az esély, a világos sörök továbbra is a legnépszerűbb sörök maradnak Magyarországon, de egyre több olyan fogyasztó van, akár fiatal, akár idősebb felnőtt, aki valami másra vágyik, esetleg egy kicsit gyümölcsösebb, vagy éppen markánsabb sör ízre” – sommázta némileg ellentmondóan a helyzetet a Heineken.

A Heineken és a kisüzemi székelyek

“Ne járjunk úgy, mint a jó öreg székely Mózsi bácsi, akitől megkérdezték, igaz-e, hogy mindenhez ért, s azt válaszolta: ‘Mindenhez is'” – mondta évértékelőjében Orbán Viktor. A kormányfő meglátása helyes volt, a székelyek még a kisüzemi sörfőzést is úgy nyomják, mint senki más. Nemrég a Heinekent sikerült megfingatniuk, amin látszik, hogy a kicsik vs. nagyok háborúja már a szomszédban is bedurvult. A Heineken Romania szellemi tulajdona megsértése, szabálytalan konkurencia és tisztességtelen kereskedelmi tevékenység vádjával nyújtott be keresetet a csíkszentsimoni Lixid Project ellen.

A Heineken ugyanis évek óta birtokolja a Ciuc prémium nevű sört, amit a helyiek csak csíki sörnek hívnak. Erre tromfolt rá a Lixid a saját kisüzemi sörével, az Igazi Csíki Sörrel, ami a Heineken szerint egyszerű koppintás lett. A Heineken mindent bevetett, hogy a Csíki készleteit megsemmisítsék és a gyártósort is elkobozzák, de első- és másodfokon sem adott nekik igazat a bíróság, pedig még azt is elérték, hogy ne székelyföldi bíróság tárgyalja az ügyet. 

A kicsik érzik a nyomást

Megéri kicsinek lenni az adókedvezmények miatt – mondta Reketye-Trifán Zoltán, a IX. kerületi Bálnában működő Jónás Kézműves Sörház tulajdonosa, aki ezt az 50 százalékos kulccsal indokolta, már ha az ember nem főz le évi 8000 hektoliternél többet. Mindenesetre őket még nem próbálták felvásárolni, de azt mondta, azért érezhető némi nyomás a nagyok részéről. Jelenleg szerinte a piac kb. 97 százalékát birtokolják a nagy sörgyárak, a maradék 3 százalékon pedig az import és a kisüzemi hazai sörök osztoznak. A kereslet folyton nő a hazai kézműves sörökre, szerinte ha a 3-5 százalékot elérné a piaci részesedésük (az USA-ban ez már 13 százalék), akkor boldogak lennének.

Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke is osztotta, hogy egyelőre még nem feltűnő a kicsik és nagyok szembenállása, mivel a kicsik részesedése 1 százalék. Azt megjósolni ő sem tudta, meddig tarthat a növekedés, szerinte ebben szerepet játszhatnak az árak és a vásárlók fizetőképessége is. Egy konfliktus volt a múltban: akadt olyan kisüzemi sörfőzde, amelyik a nagyok sörös hordóját használta (amit a nagykerektől tudnak bérelni). Ugyan egy hordó szerinte 100 euróba (kb. 31 ezer forintba) kerül és a nagy gyárak a nagy mennyiség miatt olcsóbban jutottak hozzájuk, de azok mégis az ő tulajdonuk, így nem jogos más sörgyár termékeivel megtölteni őket. Úgy tudjuk, ráadásul ha 2-300 darab ilyen 50 literes hordót egy nagyobb főzés alkalmával elvisz egy kisüzemi főzde, az komoly kiesés tud lenni a nagy konszernnek, így korábban már a per lehetősége is felmerült hitelrontásért.

Tömör magyar sörtörténet

Magyarországon már a középkorban létezett a sör, de egészen a 19. század közepéig helyi, kisüzemi szinten főztek csak, ezután indult el a hazai ipari forradalommal párhuzamosan a sörfőzés. A századforduló környékére az összes fontos mai sörgyárat megalapították, de aztán a trianoni szerződés szétszedte az országot és a korábban egységes (sör)piacot is. Ekkorra amúgy Budapestre összpontosult a Monarchia sörgyártásának 70-80 százaléka Katona szerint. Mire talpra állt volna a magyar sörgyártás, beköszöntött a nagy gazdasági világválság, majd az újabb világháború. A szocializmusban aztán trösztbe szervezték a söripart, ami nem volt sokáig fenntartható, a sörgyárak ismét külön kezdtek működni. A szocializmus bukásával a nagy sörgyárakat egytől egyig globális multik vették meg.

(Forrás: Katona Csaba és Újkor.hu)

 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. május 27.
A bajnok Budapest Honvéd játékosai a magasba dobják az olasz Marco Rossi vezetõedzõt az OTP Bank Liga utolsó, 33. fordulójában játszott Honvéd - Videoton FC labdarugó-mérkõzés végén a kispesti Bozsik József Stadionban 2017. május 27-én. A Honvéd 1-0-ra gyõzött, ezzel megszerezte története 14. bajnoki címét.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.