Gazdaság

Magánnyugdíjpénztárak: Ez már a vég?

Németh Teréz Katalin
Németh Teréz Katalin

2011. 12. 21. 10:39

A parlament hétfőn éjszaka elfogadta azt a módosító indítványt, amely értelmében a nyugellátás fedezésére fizetett járulék kizárólag a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg. Bár a pénzügyi stabilitásról szóló kormányzati előterjesztés egészéről pénteken dönt majd az Országgyűlés, úgy tűnik, állandósul az a tavaly eredetileg 14 hónapra tervezett állapot, amely szerint a magán-nyugdíjpénztári tagok befizetéseit átirányítják a tb-rendszerbe, így a magánkasszák nem jutnak bevételhez.

Az elvonást kompenzálni kell

Arról, hogy a magánnyugdíjpénztárak jövőjét illetően milyen további szabályozási lépések várhatóak, egyelőre nincs információ. Az azonban Matits Ágnes nyugdíjszakértő szerint alkotmányos keretek között szinte kizárt, hogy tartósan fennmaradjon az az állapot, amely szerint ehhez az elvonáshoz semmilyen majdani járandóság nem kapcsolódik. Azt is kompenzálni kell, hogy az elmúlt 14 hónapban a befizetéseket átirányították az állami rendszerbe, s a mostani lépéssel előálló helyzetre is megoldás kell – emelte ki a szakértő, emlékeztetve arra, hogy – a rendszer 2010-es átalakításakor arról volt szó, hogy a magánkasszáknál maradók az állami ellátás 75 százalékára lesznek jogosultak, de arra az időre, amikor tagdíjaikat elvonták megkapják majd a 100 százalékot.

Az alkotmányossági szempontok érvényesítése azonban igen bonyolult, ahogy arról Kolláth György alkotmányjogász az FN24-nek nyilatkozott a magyar magánnyugdíjpénztár saga valószínűleg évekig elhúzódik és Strasbourgban ér majd véget. Nem véletlen, hogy Lővétei István, alkotmányjogász úgy fogalmazott, hogy alkotmányossági szempontból a kormány számára a probléma megoldására a legegyszerűbb az lenne, ha megszűntetnék a magán-nyugdíjpénztárakat, s ezzel a jelenleg még magánkasszatagok és a számláikon felhalmozódott vagyon is automatikusan átkerülne az állami rendszerbe. Arról azonban, hogy ezt választja majd a kormány, vagy más megoldást keres, egyelőre nem sokat tudni, eddig mindössze az hangzott el (feltételes módban!), hogy ismét megnyithatják az átlépés lehetőségét azok számára, akik a magánkasszáknál maradtak.

A reálhozamot el lehet felejteni

Ha erre sor kerülne, ennek feltételeit az általunk megkérdezett szakértők szerint minden elemében a tavalyihoz kellene igazítani. Ez elméletben tehát azt jelentené, hogy még a reálhozam kifizetését is lehetővé kellene tenni az átlépők számára, bár ennek jelentősége e pillanatban igen csekély, az elmúlt hónapok tőkepiaci folyamatai ugyanis gyakorlatilag felemésztették azt, a legtöbb pénztárnál nem lenne mit kifizetni (vagy esetleg önkéntes pénztárba utalni).

Igaz ugyanakkor, hogy az önkéntes átlépés melletti érvként annak a több mint százezer embernek, aki egy éve is a maradást választotta a reálhozam valószínűleg éppúgy nem lenne csábító, mint korábban. Ez a kör döntését nem elsősorban pénzügyi, sokkal inkább elvi szempontok alapján hozta meg. Így komoly kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban is, hogy egy újabb ilyen forduló hozna-e olyan eredményt, amely miatt érdemes lenne azt meghirdetni.

Magától is összeomlik a rendszer

Persze az is lehet, hogy a kormány nem tesz semmit, megvárja, hogy magától omoljon össze a rendszer. Ebben az esetben a pénztárak és tagjaik is szorult helyzetbe kerülnek.

A kasszák csak bevételeikből fedezhetik működési költségeiket, de kérdés, hogy önkéntes alapon, a jövedelemből egyébként is levont 10 százalékon felül hányan lesznek majd készek fizetni, s elegendő lesz-e a működési feltételek fedezésére. Ha nem, a pénztárakat fel kell számolni.

A tagok oldaláról vizsgálva a kérdést mi lesz azokkal, akik a megváltozott helyzetben már inkább az állami gondoskodást választanák, az eddigi eredménytelen jogi harcot nem szeretnék tovább (károsultként figyelni), de nem nyitják meg a visszalépés lehetőségét.

A szorult helyzet feloldására elméleti megoldás mindkét fél szempontjából lehet anélkül is, hogy a kormányzat további lépéseket tenne. A megvalósítás azonban egyelőre még aggályosnak látszik.

Elméleti lehetőség a túlélésre

A Stabilitás Pénztárszövetség keddi tájékoztatóján jelezték, hogy továbbra is keresik a jogorvoslati lehetőségeket és legalább egy magánnyugdíjpénztárt fenn kívánnak tartani, amelyre valamilyen közös szervezetet hoznának létre. Ennek létrehozása elméletben a tagoknak lehetőséget biztosítana arra, hogy aki maradni szeretne megtehesse, aki pedig nem az állami gondoskodást válassza idős korára. A jelenlegi szabályok értelmében ugyanis abban az esetben, ha egy magánnyugdíjpénztár megszűnik tagjainak 30 napja van arra, hogy nyilatkozzanak arról, hogy milyen pénztárba lépnek át, ha pedig ezt nem teszik meg, akkor automatikusan átkerülnek a tb-rendszerbe.

Ráadásul, ha egy ilyen pénztár létrejönne az ország leggazdaságosabban üzemeltetett öngondoskodási formája lehetne, hiszen működési költségre (a korábbi 4,5 százalékkal szemben) mindössze a díjbevétel 0,9 százalékát fordíthatják a magánkasszák, a vagyonkezelési díj pedig nem haladhatja meg a 0,2 százalékot.

Aggályos üzemeltetés

Annak valószínűsége azonban, hogy a jelenlegi 8-10 magánnyugdíjpénztár valamilyen módon összeolvad Matits Ágnes szerint igen csekély. Az talán elképzelhető, hogy valamilyen közös adminisztrációt alakítanak ki, de a vagyonkezelés ilyen keretek között, üzleti alapon nem kivitelezhető. Mindez ráadásul jelentős költségekkel járó átszervezést eredményezne, amelyről a részletszabályok ismerete nélkül nem valószínű, hogy döntést hoznak a pénztárak.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.