Az oroszlányi szénbányát az év végén bezárják, az utolsó magyar szénerőmű kapacitását pedig 2010 végétől kezdve, három év alatt fokozatosan leépítik, írta Elisabeth Rosenthal a Dezső Tamás fotóival illusztrált cikkben. A szerző rámutatott, hogy az erőmű és a bánya, amely csak évi 30 millió dolláros állami támogatással volt fenntartható, a 20 ezres város mintegy 3 ezer lakójának megélhetését és mintegy 5 ezer lakás és üzem fűtését biztosította.
“Tudjuk, hogy a szén elavult technológia, amely fenntarthatatlan, de nem találtunk rá alternatívát” – idézte a lap Rajnai Gábor polgármestert. – “Mindenki arra gondol, hogy mivel fogunk fűteni télen.” A Vértesi Erőmű korlátozott kapacitással a bánya bezárása után még három évig üzemelhet, időt biztosítva a városnak arra, hogy alternatív megoldást találjanak a fűtésre.
Az Európai Bizottság eltökélte, hogy csökkenti az unió szénfüggőségét, ezért bonyolult műveletbe kezdett a szubvenciók leépítésére, amelyek Európában és az Egyesült Államokban egyaránt régóta hozzájárulnak a szénre épülő ipar életben tartásához. Májusban a bizottság bejelentette, hogy az év végétől tiltja a szénbányáknak és szénerőműveknek nyújtott nemzeti támogatásokat és kedvezményeket.
Noha az EU-ban általában tilos a nemzeti szubvenció, a nélkülözhetetlen energiaforrásnak tekintett szén sokáig kivételnek számított. A globális felmelegedés keltette aggodalmak miatt azonban a figyelem egyre inkább a megújuló energiaforrások felé fordul.
Szakértők szerint ma már nem minden esetben igaz az az állítás, hogy a szén olcsó fűtőanyag, figyelembe véve a környezeti károkat és a helyben is hozzáférhető olcsóbb forrásokat. Az EU nem akarja teljes egészében felszámolni a szénipart, hanem ahol ez gazdaságosabb, tisztább energiaforrásokkal kívánja felváltani. De a támogatásokat feladni nem egyszerű.
Oroszlány vezetése korábban azt tervezte, hogy a szénbányát 2014-ben, az erőművet pedig 2020-ban zárja be. A globális recesszió előtt a város ipari parkot lépesített, hogy munkahelyeket teremtsen a szén utáni korszakra, de ez még kezdeti stádiumában tart.
“Tudtuk, hogy a bánya nem fog örökké működni, de a változás túl gyorsan történt” – mondta a polgármester, aki rámutatott, hogy Magyarország részben az orosz gázzal helyettesíti a szenet, amelynek nem kell megfelelnie az uniós károsanyag-kibocsátási normáknak.
A Vértesi Erőmű vezetői a lap szerint az elmúlt évtizedben sokat tettek annak érdekében, hogy modernizálják és környezetbaráttá alakítsák a létesítményt. 2005-ben egy új, szűrőkkel felszerelt kéménysort avattak, és állami támogatások segítségével pedig úgy alakították át az üzemet, hogy annak fűtőanyaga 50-50 százalékban szénből, illetve megújuló forrásokból álljon.
