Gazdaság

Befuccsolhat a Széchenyi Terv

admin
admin

2010. 08. 03. 06:30

Jövőre már 7. éve áll Magyarország az Európai Unió túlzott deficiteljárása alatt, így az sem biztos, hogy egyáltalán lehívhatjuk majd az uniós pályázati pénzeket – mondta az fn.hu-nak Róna Péter közgazdász. Az Új Széchenyi Terv valódi feladata tehát a közfigyelem elterelése az EU-val és az IMF-fel történő tárgyalások megszakadásáról – tette hozzá Róna.

Az fn.hu szakértői forrásból úgy tudja, ha Magyarország államháztartási hiánya „elszállna” idén, és/vagy jövőre nem sikerülne 3 százalék alá nyomni (GDP arányosan), hazánknak valóban reális eséllyel számolnia kellene azzal, hogy az unió büntetésül támogatásokat vonhat meg tőle.

Szigorodó EU-szabályok

Ezt eddig is, a jelenlegi szabályozás szerint is megtehette volna az unió velünk (s más, „fegyelmezetlen” országokkal is), de a gyakorlatban erre soha nem került sor. Változott azonban a helyzet, s minden jel arra mutat, hogy az unió a jövőben esetleg a gyakorlatban is alkalmazhatja a „szankciókat”, sőt, a meglévő szabályok is szigorodni fognak. A jelenlegi szabályozás szerint viszont nincs jelentősége annak, hogy egy adott ország hány éve áll túlzott deficit eljárás alatt.

Mindezek tükrében tehát az Új Széchenyi Tervről akkor lenne igazán értelme beszélni, ha a kormányzat képes lenne jövőre a 3 százalékos államháztartási hiányon belül maradni. Ilyen tartalmú kormányzati nyilatkozat eddig nem hangzott el.

Ha mégis rászánja magát a kormány a fegyelmezett költségvetési gazdálkodásra, bajosan úszhatja meg megszorítások nélkül, ha a beharangozott adócsökkentéseket is meg akarja lépni.

Növekvő társadalmi egyenlőtlenség

A Raiffeisen elemzőinek számításai szerint a bankadó kétszerese, közel 400 milliárd forint kellene a 3% alatti – hiánycél teljesítéséhez. Így – az elemzők szerint – nem a valóságtól elrugaszkodott feltételezés az, hogy az őszre tervezett második akciótervben akár jelentősebb megszorító intézkedések is szerepelnek majd, például állami elbocsátásokra, fizetéscsökkentésre a közszférában, szociális juttatások csökkentésére is sor kerülhet majd.

Márpedig a további megszorítások nemcsak népszerűtlenek, s a párt korábbi ígéreteivel szemben állók lennének, hanem sokaknak elviselhetetlenül fájdalmasak is. Az Ecostat egyik elemzése (Monitor, 2010 II. negyedév) megállapítja,hogy 2010-ben a gyermeket nevelő alacsony keresetűek, vagy munkanélküliek helyzete romlik a legnagyobb mértékben, de a nyugdíjasok és a mikrovállalkozásoknál dolgozók is kisebb lecsúszást élhetnek meg.

A társadalmon belüli egyenlőtlenségek növekednek. A gazdasági helyzet konszolidációját a társadalmat érő megrázkódtatások, jelentős életszínvonal áldozatok kísérik – olvasható a gazdaságkutató tanulmányában.

Illuzórikus függetlenség

A Figyelő – online csak az előfizetőknek hozzáférhető – cikke
szerint az Orbán-kormány igyekszik tanulni a 2006-os Gyurcsány-kormány hibáiból, és választási ígéreteit – azt a keveset – megpróbálja betartani. Így feltételezhető, hogy a kormány mindent elkövet majd a lakosságot érintő megszorítások elkerülésére. Ennek kapcsán vetődött fel az energia- és a távközlési szektor extra adójának lehetősége is – olvasható a lapban. Ezekről az elképzelésekről azonban közelebbit egyelőre nem lehet tudni.

Mindenesetre a kormány rendkívül kényes helyzetbe manőverezte magát, hiszen hiába demonstrálta látványosan Magyarország függetlenségét az IMF-től, hazánk ennek ellenére nem független sem az EU-tól, sem a globális pénzügyi piacoktól (sőt, amíg a hitelt vissza nem fizeti, igazán az IMF-től sem).

Róna Péter közgazdász arra a sajátos helyzetre is rámutatott, hogy a kormányzat éppen azzal a szervezettel – az EU-val – igyekezne újratárgyalni a források elosztását, amellyel a tárgyalásokat nemrégiben (a hitelkeret megújításáról) felfüggesztette.

kóka nyomában

A legerősebb koporsószöget az előző éra letűnt politikusa, Kóka János verte be a 2011-es hiánycél deszkájába azzal a módosító javaslatával – amit az akkori kormány támogatott, és végül a parlamenten is átment -, hogy 15 millió forintig 17 százalékkal adózzon az adóalap 2011. január 1-jétől.Ez a gyakorlatban egykulcsos adót jelentett volna, hiszen a munkavállalóknak csak jelentéktelen része keres ennél többet. A javaslat hiányt növelő hatására mind a Költségvetési Tanács, mind a jegybank közgazdászai fölhívták a figyelmet.

A Fidesz gazdaságpolitikusai a majdnem egykulcsos adót változtatnák egykulcsossá, s vinnék lejjebb a kulcsot, illetve csökkentenék az adó alapját, végső soron a Kóka János kijelölte irányban továbbmozdulva (Kóka üdvözölte egyébként a Fidesz adóterveit).

Ezek az intézkedések még inkább megnehezítik a korábban kitűzött hiánycél elérését.

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.