A jelenlegi úton haladva egekbe szökő energiaárakra, ellátási fennakadásokra, gyakori áramkimaradásokra, növekvő szennyezésre és súlyos éghajlati zavarokra kell számítani – mutatott rá Claude Mandil, az intézmény vezetője. A globális energiaszükséglet 2030-ig várhatóan 53 százalékkal növekszik, a potenciálisan – főleg Indiában és Kínában – meglévő óriási kereslet miatt az olajárak már középtávon tetemesen emelkednek, akkor is, ha rövid távon esetleg még le lehet szorítani őket.
A várható ellátási feszültségek enyhítése végett a szervezet részint az atomenergia előtérbe állítását, részint kettős – földrajzi és energiahordozók szerinti – diverzifikálást ajánl. Az IEA vezetője arra figyelmeztet, hogy 5-7 év távlatában várható a kitermelési csúcs az oroszországi, a mexikói és norvégiai olajmezőkön, márpedig ma Európa és Észak-Amerika lényegében csak ezekre számíthat, ha függetleníteni akarja beszerzéseit az OPEC által ellenőrzött tartalékoktól.
Az ellátás szempontjából kulcshelyzetben lévő államok – Szaúd-Arábia, Irán, Irak – a legingatagabbak közé számítanak, emellett a szállítási útvonalak biztonsága is kérdéses, és nem jobb a helyzet a földgázzal sem. Ez ellen elvileg a szén fokozottabb felhasználásával is lehet védekezni, a szénkészleteknek a jövőbeni bevonása azonban minden eddiginél nagyobb mértékben megterhelné a máris jelentős instabilitás jegyeit mutató földi légkört.
A bajok orvoslására az IEA szerint 2030-ig mintegy 20 ezer milliárd dollárt kellene világszerte az energiaszektorba befektetni, hogy elkerülhető legyen az ellátás összeomlása. Az IEA által szükségesnek tartott összeg mintegy 60 százalékát kellene az elektromosenergia-rendszerek kiépítésére és korszerűsítésére fordítani. Európában kiöregedő erőműveket kellene pótolni, és a nagyfeszültségű hálózatot megújítani.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
