A rajzfilm ötlete egy francia „A pénz és az euró lépésről lépésre” azonos című rajzos mesekönyv alapján született meg.
Hogyan született a rajzfilm ötlete?
Az ötletet Rófusz Ferenc adta, akinek egy ismerőse vette meg a könyvet gyermekének. Az Oscar-díjas rendező szeme csillant fel először a könyv láttán, majd megkeresett vele minket. A kedves figurák, valamint a téma érdekessége miatt ajánlotta figyelmünkbe a könyvet. Mivel magam is közgazda vagyok, mindenképpen megvalósításra méltónak tartottam a könyv témáját producertársammal, Kohári Edittel együtt.
A könyvet elolvasva rádöbbentünk, hogy ez valójában sokkal többről szól, mint az euró bevezetésével kapcsolatos tudnivalók ismertetéséről. A könyv ugyan 2004-ben, az euró bevezetésével egy időben jelent meg a könyvpiacon, ám nem csupán az új fizetőeszköz megkedveltetését tekinti feladatának.
Mik voltak a kezdő lépések?
A megvalósítás előtt meg kellett vásárolni a szükséges jogokat a francia könyvkiadótól. Ennek értelmében nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában értékesíthetjük majd az elkészült rajzfilmet. A kiadó örömmel adta el nekünk a jogokat, hiszen kizárólag könyvkiadással foglalkozik, nem profilja az animáció.
Már elindítottunk egy külföldi vonalat az értékesítésre, de sajnos még nem kaptunk visszajelzést. Európában szeretnénk a lehető legtöbb országba eljuttatni a filmet, meglátjuk, milyen sikerrel.
Az animáció amúgy is egy elég drága mulatság. Az elmondható, hogy az animáció formájában történő hasznosítás megvalósításának jogai általában nem eladók. A francia kiadó örült a megkeresésünknek, hiszen a magyar animáció igen jó nevű, arról nem is beszélve, hogy a rendezők is számos munkában vettek már korábban részt. Rendezőink bábáskodtak például a Mr. Bean-rajzfilm születésénél és egyéb munkákban is.
A kiadó még nem látott egy részt sem a filmből, de már nagyon várják. Valójában még folyamatosan gyártunk, eddig 8 epizód készült el a 30-ból, melyből mindenképpen küldünk a francia kiadónak, amely folyamatosan érdeklődik a mű iránt.
Mikor lesz látható a sorozat?
Szombatonként a délelőtti műsorsávban sugárzásra kerülő rajzfilm célja, hogy a magyar fiatalok minél előbb elsajátítsák a sikeres élethez elengedhetetlen pénzügyi alapismereteket. Ilyen jellegű rajzfilm ez idáig még nem készült Magyarországon, így ez mérföldkőnek számít. Az amerikai gyermekeket például már nagyon fiatalon megtanítják a pénzzel bánni. Egy kapitalista világban mindenképpen szükségszerű a fiatalon megszerzett pénzügyi tudás.
Mi nagyon szeretnénk azt, hogy ne csak a gyerekek, hanem a felnőttek is megnézzék. Ezért keresni fogjuk azokat a lehetőségeket, hogy minél szélesebb körrel ismertessük meg a sorozatot. A harmincrészes sorozat minden egyes epizódja 5 és fél perces, melyből a tényleges mondanivaló 4 perc.
Van a sorozatban olyan információ, mely a felnőttek számára is hasznos lehet?
Abszolút. Tanítják ugyan, de lehet, hogy nem mindenki tudja, kik voltak az elsők, akik a pénzérmék használatát bevezették. De a könyv és a sorozat is foglalkozik például a GDP-vel. Tehát olyan témákat karol fel a rajzfilm, mely a mindennapi életünk része: az adózás, a központi bank, valamint a kereskedelmi bankok szerepe.
Mekkora befektetés a sorozat elkészítése?
Schindler Róbert a gyártója a filmnek a Stúdió Fabulán keresztül, ő tudna a szakmai részletekről beszélni, mert ez nem egy bonyolult rajzfilm. Úgy vélem egyébként, hogy a magyar átlaghoz képest olcsóbban hoztuk ki. a megvalósítás költsége megközelíti a 200 millió forintot. Amire büszkék vagyunk ebben az animációban, az az, hogy a normatív adókedvezményi támogatáson túl állami pénz nincs. Kizárólag a piacról megszerzett pénzekből valósul meg a mű.
Miért nincs állami pénz benne?
Állami pénz többek között azért sincs a projektben, mert a két szponzor nagyon erőteljesen segített a megvalósításban. Az egyik egy alapítvány, a másik pedig egy bank. Mindkettő úgy véli, hogy az alkotás hiánypótló jellegű mű lesz a piacon. Ez volt tulajdonképpen az egyik legfőbb oka, hogy az ügy mellé álltak, és a büdzsé jelentős részét biztosították számunkra.
Másrészről próbálkoztunk állami csatornákon is pénzhez jutni, de sajnos sikertelenül. Pályázni is próbáltunk, de nem jutottunk el odáig, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítványnál konkrét tervvel induljunk. Az EU-pályázatokat is végigböngésztük, igazából oktatásra lehetett volna pénzt igényelni, ám nem éreztük, hogy meg bírnánk csípni egyet is, mivel elég célirányosan volt meghatározva a lehetőség.
Befektetésnek mennyire jó üzlet beszállni a rajzfilmbe?
Alapvetően mint befektetés nem a legjobb. Én lennék a legboldogabb, ha a költségek megtérülnének, egy olyan mértékű bevételt tudnánk realizálni. Már az is sikernek számítana – ha nem is anyaginak –, hogy Európa-szerte megismernék a munkánkat. Befektetés szempontjából ilyen nagyságrend mellett nem lehet kijelenteni, hogy megtérülővé lehet tenni a magyar piacon egy művet. Így nem véletlen, hogy egy alapítvány és egy bank támogat minket, hiszen a téma az, s nem pedig az üzletszerűség, ami megfogta a támogatóinkat.
Megtérüléssel nem számolunk, általánosságban a magyar piacon nem jellemző, hogy a ráfordított összeg megtérüljön, s úgy vélem, hogy nem is megvalósítható. Az elmondható, hogy már a gyártás során van megtérülésünk, hiszen a forrásokat a gyártásra gyűjtöttük össze. Aki befektet, azok leginkább mi, producerek lennénk, a Frame Film Kft., a rajzfilm előállítója.
