Az MFB nem bűnbakot keres – szögezte le az MFB vezetősége hétfői sajtóbeszélgetésén reagálva azokra a híradásokra, miszerint a Transelektróba fektetett 4,9 milliárd forintos tőkejuttatás – úgy tűnik – rosszul sült el. Az Állami Számvevőszék által készített jelentés szerint az MFB befektetési szabályzatának megsértésével szerzett részesedést a Ganz Transelektro Villamossági (GTV) Rt.-ben, de azt is megállapították a számvevők, hogy a bank 2005 végéig olyan számokat kapott, amelyek nem jelezték a vállalat közelgő csődjét.
Ahol lehetett számszerűsítettük a kockázatokat mondta Tzvetkov Julián, tőkebefektetési igazgató. A Transelektro vezetősége büntetőjogi felelősségének tudatában teljességi nyilatkozatot írt alá, melyben vállalták, hogy a bank elől a befolyásszerzést illetően releváns adatokat nem hallgatnak el. Emellett a bank bízott a cégben, mert működése stabil volt és a Transelektro hosszú ideje jó „googwill-el” rendelkezett (például 2005-ig rendesen fizette a kamatokat és a törlesztéseket) – hangzott el a sajtóbeszélgetésen.
A számok nem mutattak kockázatot
A Transelektro könyvelésében 2005 előtt nem volt záradékot tartalmazó beszámoló, amely rámutatott volna a valódi kockázatra. Csak 2005 második felében kezdtek nyilvánosságra kerülni olyan számok, amelyek már problémákra utaltak. Az MFB például furcsának találta, hogy 2005-ben az immateriális javaknál 4,5 milliárd forintos, 100 százalékos, leírási kötelezettség jelentkezett, holott korábban ennek nem voltak jelei.
Nagy meglepetést okozott a vezetőségnek – Erős János beszámolója szerint – Székely Péter 2005 decemberi beszámolója is, ahol már az eredeti tervekben szereplő, kevesebb mint 1 milliárd forint helyett 8-12 milliárd forintos – melynek fele az immateriális javak miatti leírás – konszolidált szintű adózás előtti veszteségről számolt be.
Az MFB befektetése előtt ugyan a KPMG végezte el a GTV átvilágítását (due diligence), de a bank mégis többek között a fent említettek miatt kért a Magyar Könyvvizsgálók Kamarájának etikai bizottságánál vizsgálatot a Transelektro könyvvizsgálója, az Earnst&Young ellen. Az MFB szerint ugyanis a KPMG az Ernst & Young adataira támaszkodva végezte el az átvilágítást. (A KPMG ellen nem indít vizsgálatot az MFB.) A bank az etikai vizsgálat kimenetelétől függően fogja eldönteni, hogy a történteket jogi útra tereli-e.
A humán faktor
Az MFB vezetői elismerték, hogy hibát követtek el, mégpedig ott, hogy az úgynevezett humánfaktort, azaz a menedzsmenti kockázatot figyelmen kívül hagyták a befektetés döntésénél, márpedig a Transelektrónál „óriási mismanagement” volt – jegyezte meg Erős János. A jövőben ennek elkerülése érdekében a tőkebefektetések értékelésénél erre a tényezőre is jobban odafigyelnek és nem kizárt az sem, hogy az MFB a saját emberét is delegálja az adott cégbe – tette hozzá a vezérigazgató.
A felszámolás az arab piacokba kerülhet
Mint Erős János elmondta, a Transelektro befektetőinek nem célja, hogy a Transelektro felszámolásra kerüljön, vagy feldarabolódjon, hiszen így elveszítené a társaság az arab piaci megrendeléseket. Az arab országokban ugyanis olyan cég nem vehet részt tendereken, amelynél eszköz felszámolás folyik – mondta Erős János.
Az MFB egyébként a 4,9 milliárd forintos tőkebefektetésre 90 százalékos, az eredetileg 5,5 milliárd forintos hitelállományra pedig 50 százalékos kockázati céltartalékot képzett. A hitelek mögött 125 százalékos ingatlanfedezet van, benne az összes olyan gyár és épület, amely a tevékenység folytatásához szükséges.
A tárgyalások még folynak az MFB 42 százalékos tulajdonrészének eladásáról. Az eredeti menetrend szerint 2014-ben szállt volna ki a bank, az üzleti terv is 10 évre készült.
Az MFB szerint azonban nem reális annak feltételezése, hogy a Transelektro minden tartozást ki tud fizetni. A Transelektrónak 60-65 milliárd forint tartozása van, a vevői kinnlevőségek ennek jóval alatta maradnak. A vállalatcsoportnak sok projektje 80-90 százalékos készültségben van, 2006 elején 45-50 milliárd forintos szerződéses megrendelése volt – mondta Tzvetkov Julián.
