Gazdaság

A kkv-szektort bünteti leginkább

admin
admin

2006. 07. 07. 00:00

Adójogi változások

Az eva mértéke 2006. október 1-jétől a mai 15 százalékról 25 százalékra emelkedik. Az ekho nem változik.
Szolidaritási adó. A nyereséges vállalkozások 2007 januárjától szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelezettek. Mértéke az adóalap 4 százaléka, az adóalap az adózás előtti nyereség.
Minden vállalkozásnak, gazdasági társaságnak meg kell fizetnie a fennmaradáshoz gazdaságilag minimálisan elvárható nyereség utáni társasági adót, még a veszteségeseknek is.
A házipénztárban lévő pénzösszeg megadóztatása: 2007-től 20 százalékos fizetési kötelezettség terheli a házipénztár átlagos napi záróegyenlegének az üzletileg indokolt összegen felüli részét.
Kiszélesítik a járulékalapot. 2006 szeptemberétől minden egyéni vállalkozónak, továbbá a társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjainak szeptembertől a minimálbér kétszerese után kell járulékokat fizetniük, de kedvezmény vehető igénybe a tényleges bér, jövedelem szerint.
2006 szeptemberétől az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalékról 6 százalékra emelkedik. A munkavállalói járulék a jelenlegi 1 százalékról 1,5 százalékra emelkedik. 2007 januárjától az egyéni egészségbiztosítási járulék 6 százalékról 7 százalékra nő.
4-ről 14 százalékra nő a külön adózó jövedelmek ehója, és mindaddig fizetni kell, amíg az egészségbiztosítási járulékkal együttes összege a 450 ezer forintot el nem éri.
Természetbeni juttatások adója. Az adóköteles természetbeni juttatások után a kifizető jelenleg 44 százalék adót fizet, szeptember 1-jét követően 54 százalékot.
Cégtelefonok. Az adózás alapjaként választható a magáncélú használat elkülönítése, ennek hiányában a szolgáltatás teljes költségének 20 százaléka számít bevételnek.
2006. szeptemberétől a nyugdíjas vállalkozók az eddigi 5 százalékos baleseti járulék helyett egészségügyi hozzájárulást fizetnek, mértéke 2006-ban 15 százalék, 2007-ben 16 százalék.

Zara László
58 éves, nős, 3 felnőtt leánygyereke van. A Közgazdaság-tudományi Egyetemen végzett, bejegyzett könyvvizsgáló, adószakértő. Hobbija az utazás. A Zara Könyvvizsgáló és Adótanácsadó Kft.-t 1989-ben alapította. A Zara-cégcsoport 2005-ös árbevétele 60 millió forintot tett ki.

– Összességében azt tudnám mondani, hogy a változások a kkv-szektort nem ösztönzik a foglalkoztatás fokozására, illetve szürkíthetik a gazdaságot. Az adóamnesztiának egyáltalán nincs jó üzenete a tisztességes adófizetők számára. Az adóelkerülés továbbra is megéri, mert előbb-utóbb jön egy olyan kormány, amely majd megbocsát – vélhetik sokan. Hiányolom a lépésekből a magyarországi adórendszer megújítását, átstrukturálását is, valamint azt, hogy a bevezetett új adókat nem előzte meg társadalmi vita. Látszik, hogy a lépéseket teljesen alárendelték a minél nagyobb költségvetési bevételi igénynek.
– Mely változások érintik hátrányosan a vállalkozókat?
– A négyszázalékos adó bevezetése októbertől gyakorlatilag 20 százalékra emeli a társasági adót. Ez önmagáért beszél. Az eva 15 százalékról 25 százalékra emelése kedvezőtlen helyzetbe hozza a kisvállalkozásokat. Ennek ellenére úgy látom, hogy a társasági adóval összehasonlítva még mindig jobban megéri evásnak lenni, körülbelül 40 százalékos költség-bevétel arányig.
– A minimálbér utáni megemelt járulékfizetési kötelezettség?
– Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett vállalkozóknak szeptember elsejétől legalább 125 ezer forint után kellene a járulékokat vallaniuk, ez összesen 61 ezer 950 forint havonta. Eddig csak havi 30 ezer 388 forintot kellett fizetni, de szeptembertől 2,5 százalékponttal emelkednek a munkavállalóijárulék-terhek. Jövőre viszont már 131 ezer lesz a járulékalap, mert az idei 62 500-ról 65 500-ra emelkedik a minimálbér, ráadásul újabb egy százalékponttal emelkedik a munkavállalói egészségbiztosítási járulék. A megemelt járulékalapok nem jelentik azonban a fizetendőt, mert legfeljebb a minimálbér összegének megfelelő kedvezmény vehető igénybe, ha a tényleges bér nem éri el a minimálbér kétszeresét. A járulékalap kiszélesítése az idén húszmilliárdot, jövőre pedig 210 milliárdot hoz a konyhára. Ez arra kevés lesz, hogy a társadalombiztosítási kasszát rendbe tegye, arra viszont „elég”, hogy a drasztikus elvonással rontsa a kisvállalkozások versenyképességét, illetve növelje a szürkegazdaságot.
– Mi a baj a házipénztár megadóztatásával?
– Az, hogy valószínűleg alkotmányellenes, mivel csak a társaságok pénzét adóztatná. Az új szabály szerint, ha a házipénztárban tárolt készpénz a napi egyenleg alapján az átlagos forgalom kétszeresét meghaladja, akkor januártól 10 százalékot kell fizetni utána. Nos, a készpénzhez legutóbb a középkorban nyúltak ebben a formában, amikor a királyi pénzszedők az ezüstpénzből lecsíptek egy darabot. Az, hogy a házipénztárt vagyontömegnek minősíti a törvény, adózási nonszensz. Hiszen nem lehet vagyon az, amiről éves mérleg hiányában azt sem tudom, hogy mekkora.
– Elvárható nyereség utáni társasági adó?
– A veszteséges vállalkozásokra kivetett 2 százalékos „elvárt adó” nem más, mint a megszüntetni kívánt iparűzési adó visszahozása, hiszen bevétel utáni forgalmi típusú adóztatásról van szó.
– Ingatlanadó?
– Ha a vállalkozókra is alkalmazzák, akkor a pénzügyi szektor vagy az ingatlanforgalmazás jobban meg fogja érezni a terheket.
– Mondjon valami kedvezőt is…
– Kedvező fejlemény az adminisztráció csökkenése, már régóta szorgalmazzuk. Megszüntetik az EMMA-rendszert és az OÉP-hez történő bejelentést. Ezentúl ezeket az APEH-hez kell bejelenteni. Hozzá kell tenni: a megszüntetéssel a kormány elismerte, hogy teljesen feleslegesen költöttek el 5 milliárd forintot a nagy garral beharangozott EMMA-ra.
– Szakértők szerint a magyar adómentalitás a dél-európai, mediterrán térség országaihoz hasonlít. Nem szeretünk adót fizetni az államnak, ugyanakkor elvárjuk, hogy az állam segítsen minket. Egyetért ezzel?
– Teljes mértékben. A magyar ember történelmi hagyományokból kifolyólag nem szeret adót fizetni. Nálunk nem volt szerves polgári fejlődés, nem alakult ki kultúrája a közteherviselésnek, viszont voltak erős megyék az előjogaikkal. Másrészt a jelenlegi magyar adórendszer eleve felkínálja az adók kijátszását a különféle kedvezmények, kiskapuk révén. A legjobb az lenne, ha az állam minden kedvezményt kiiktatna az adórendszerből.
– Mi a véleménye a Bajnai Gordon vezette Fejlesztési Tanácsról, amely egyedül fog rendelkezni az évente 1000 milliárd forintos uniós támogatás felett? Az indoklás szerint a korrupció lehetőségét szeretnék kiküszöbölni a központosított elosztással…
– Feltéve azt, hogy a szervezet szigorú kontroll alatt fog működni, az átalakítás inkább előnyös. A sokfelé szétszórt, részérdekeket képviselő közigazgatási szervezetek, minisztériumok helyett sokkal jobb megoldás az egy központból irányított fejlesztési koncepció. Persze, ha kevesebb, de korruptabb ember rendelkezik ekkora vagyontömeg felett, akkor a korrupció veszélye is hatványozódik.
– Horvátországban lerombolták az építési engedély nélküli ingatlanokat. Ön pártolna ilyen radikális eljárást Magyarországon?
– Igen, egyértelműen. Nem tudom elfogadni, amikor az önkormányzatok azt mondják, nincs pénzük a bontásra. Meg kellene hitelezniük és utána behajtani. Persze, ha arra gondolok, hogy a bontást a település jegyzőjének kellene elrendelnie, aki ugye a következő polgármesteri választások után is jegyző akar maradni, akkor talán érthető, hogy miért nem működik a rendszer.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.