A kkv-szektort bünteti leginkább

– Összességében azt tudnám mondani, hogy a változások a kkv-szektort nem ösztönzik a foglalkoztatás fokozására, illetve szürkíthetik a gazdaságot. Az adóamnesztiának egyáltalán nincs jó üzenete a tisztességes adófizetők számára. Az adóelkerülés továbbra is megéri, mert előbb-utóbb jön egy olyan kormány, amely majd megbocsát – vélhetik sokan. Hiányolom a lépésekből a magyarországi adórendszer megújítását, átstrukturálását is, valamint azt, hogy a bevezetett új adókat nem előzte meg társadalmi vita. Látszik, hogy a lépéseket teljesen alárendelték a minél nagyobb költségvetési bevételi igénynek.
– Mely változások érintik hátrányosan a vállalkozókat?
– A négyszázalékos adó bevezetése októbertől gyakorlatilag 20 százalékra emeli a társasági adót. Ez önmagáért beszél. Az eva 15 százalékról 25 százalékra emelése kedvezőtlen helyzetbe hozza a kisvállalkozásokat. Ennek ellenére úgy látom, hogy a társasági adóval összehasonlítva még mindig jobban megéri evásnak lenni, körülbelül 40 százalékos költség-bevétel arányig.
– A minimálbér utáni megemelt járulékfizetési kötelezettség?
– Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett vállalkozóknak szeptember elsejétől legalább 125 ezer forint után kellene a járulékokat vallaniuk, ez összesen 61 ezer 950 forint havonta. Eddig csak havi 30 ezer 388 forintot kellett fizetni, de szeptembertől 2,5 százalékponttal emelkednek a munkavállalóijárulék-terhek. Jövőre viszont már 131 ezer lesz a járulékalap, mert az idei 62 500-ról 65 500-ra emelkedik a minimálbér, ráadásul újabb egy százalékponttal emelkedik a munkavállalói egészségbiztosítási járulék. A megemelt járulékalapok nem jelentik azonban a fizetendőt, mert legfeljebb a minimálbér összegének megfelelő kedvezmény vehető igénybe, ha a tényleges bér nem éri el a minimálbér kétszeresét. A járulékalap kiszélesítése az idén húszmilliárdot, jövőre pedig 210 milliárdot hoz a konyhára. Ez arra kevés lesz, hogy a társadalombiztosítási kasszát rendbe tegye, arra viszont „elég”, hogy a drasztikus elvonással rontsa a kisvállalkozások versenyképességét, illetve növelje a szürkegazdaságot.
– Mi a baj a házipénztár megadóztatásával?
– Az, hogy valószínűleg alkotmányellenes, mivel csak a társaságok pénzét adóztatná. Az új szabály szerint, ha a házipénztárban tárolt készpénz a napi egyenleg alapján az átlagos forgalom kétszeresét meghaladja, akkor januártól 10 százalékot kell fizetni utána. Nos, a készpénzhez legutóbb a középkorban nyúltak ebben a formában, amikor a királyi pénzszedők az ezüstpénzből lecsíptek egy darabot. Az, hogy a házipénztárt vagyontömegnek minősíti a törvény, adózási nonszensz. Hiszen nem lehet vagyon az, amiről éves mérleg hiányában azt sem tudom, hogy mekkora.
– Elvárható nyereség utáni társasági adó?
– A veszteséges vállalkozásokra kivetett 2 százalékos „elvárt adó” nem más, mint a megszüntetni kívánt iparűzési adó visszahozása, hiszen bevétel utáni forgalmi típusú adóztatásról van szó.
– Ingatlanadó?
– Ha a vállalkozókra is alkalmazzák, akkor a pénzügyi szektor vagy az ingatlanforgalmazás jobban meg fogja érezni a terheket.
– Mondjon valami kedvezőt is…
– Kedvező fejlemény az adminisztráció csökkenése, már régóta szorgalmazzuk. Megszüntetik az EMMA-rendszert és az OÉP-hez történő bejelentést. Ezentúl ezeket az APEH-hez kell bejelenteni. Hozzá kell tenni: a megszüntetéssel a kormány elismerte, hogy teljesen feleslegesen költöttek el 5 milliárd forintot a nagy garral beharangozott EMMA-ra.
– Szakértők szerint a magyar adómentalitás a dél-európai, mediterrán térség országaihoz hasonlít. Nem szeretünk adót fizetni az államnak, ugyanakkor elvárjuk, hogy az állam segítsen minket. Egyetért ezzel?
– Teljes mértékben. A magyar ember történelmi hagyományokból kifolyólag nem szeret adót fizetni. Nálunk nem volt szerves polgári fejlődés, nem alakult ki kultúrája a közteherviselésnek, viszont voltak erős megyék az előjogaikkal. Másrészt a jelenlegi magyar adórendszer eleve felkínálja az adók kijátszását a különféle kedvezmények, kiskapuk révén. A legjobb az lenne, ha az állam minden kedvezményt kiiktatna az adórendszerből.
– Mi a véleménye a Bajnai Gordon vezette Fejlesztési Tanácsról, amely egyedül fog rendelkezni az évente 1000 milliárd forintos uniós támogatás felett? Az indoklás szerint a korrupció lehetőségét szeretnék kiküszöbölni a központosított elosztással…
– Feltéve azt, hogy a szervezet szigorú kontroll alatt fog működni, az átalakítás inkább előnyös. A sokfelé szétszórt, részérdekeket képviselő közigazgatási szervezetek, minisztériumok helyett sokkal jobb megoldás az egy központból irányított fejlesztési koncepció. Persze, ha kevesebb, de korruptabb ember rendelkezik ekkora vagyontömeg felett, akkor a korrupció veszélye is hatványozódik.
– Horvátországban lerombolták az építési engedély nélküli ingatlanokat. Ön pártolna ilyen radikális eljárást Magyarországon?
– Igen, egyértelműen. Nem tudom elfogadni, amikor az önkormányzatok azt mondják, nincs pénzük a bontásra. Meg kellene hitelezniük és utána behajtani. Persze, ha arra gondolok, hogy a bontást a település jegyzőjének kellene elrendelnie, aki ugye a következő polgármesteri választások után is jegyző akar maradni, akkor talán érthető, hogy miért nem működik a rendszer.