Új időszámítás kezdődött a baromfiágazatban – jelentette be Bárány László, a Baromfi Termék Tanács (BTT) újonnan megválasztott elnöke. A BTT Gráf József, mezőgazdasági miniszterrel folytatott egyeztetése eredményeképp olyan – eddig példátlan – jogosítványokat kapott, amelyekkel az ágazat fejlesztéseit és jövőjét elkülönített uniós forrásból maga tervezheti és valósíthatja meg. Ennek keretében a BTT részvételi lehetőséget kapott különböző nemzeti járványvédelmi programokban, egyes fertőzőbetegségektől való mentesítési programokban koordináló szerepet kapott, továbbá létrejött egy információs forróvonal is a minisztérium és a termék tanács között.
A BTT a baromfi ágazatra vonatkozó fejlesztési tervét augusztus 20-ig teheti le a földművelési tárca asztalára, ahol szakmai értékelést követően kidolgozzák az ágazat következő 7 éves fejlesztési stratégiáját.
Összefogás a hatóságokkal
Bárány elmondta: a BTT az agrártárcával, az ÁNTSZ-szel, a vámhatósággal és az adóhatósággal szövetkezve igyekszik felszámolni a szürke- és feketegazdaságot. Ennek érdekében a termék tanács 200 millió forint értékű informatikai rendszert fejleszt ki, amellyel a magyar baromfi származásától az eladásig nyomon követhetővé válik.
A feketegazdaság elleni küzdelem jegyében a termék tanács bevezeti az általa szavatolt embléma – a „Jó magyar baromfi” – használatát a magyar termékeken. Jelenleg a Magyarországon levágott csirke mintegy 30-35 százaléka, azaz hozzávetőlegesen 50 millió kilogramm, a fekete- illetve a szürkegazdaságból kerül a magyar fogyasztók asztalára – mondta Bárány. Ez azt jelenti, hogy évente minden magyar ember mintegy 5 kilogramm feketegazdaságból származó baromfihúst fogyaszt el. Ha a fekete- illetve szürkegazdaság BTT által ismert mértékének a 70-80 százalékát sikerülne felszámolni, akkor az évente mintegy 8-10 milliárd forint többletbevételt adhatna a költségvetésnek – jegyezte meg a BTT új elnöke.
25-30 milliárd forint kellene
Bárány úgy véli: a program megvalósításához, az ágazat korszerűsítésének megkezdéséhez és az egyéb intézkedések végrehajtásához nehéz lesz forrásokat találni. Az ágazatban ugyanis szinte semmiféle nyereség nem képződik, így a fejlesztések abból nem finanszírozhatók. A bankok az ágazat helyzetét labilisnak tartják, ezért nem lehet erős banki támogatásra számítani.
A BTT elnöke a legbiztatóbbnak az uniós pénzekből való fejlesztést nevezte, de ezek a források is csupán az összes fejlesztési igény mintegy 40 százalékát fedezhetik, ráadásul ezek a támogatások leginkább utófinanszírozásként jelennek meg és önrész szükséges az igénybevételükhöz, amihez szintén banki segítség kellene.
Bárány szerint a lemaradásunk megállításához szükséges legszükségesebb fejlesztésekre három év alatt 25-30 milliárd forintra lenne szükség: az első évben 15, a másodikban 10, a harmadikban pedig 5 milliárdra.
Kemény időszak jön
A terméktanács elnöke ugyanakkor arról is beszélt, hogy az ágazat nagyon kemény időszak előtt áll. Az ágazatban már jelenleg is végbemenő letisztulási folyamat részeként mind a feldolgozók, mind a tenyésztők körében csődhullámhoz indulhat, amelynek későbbiekben a nagyvállalatokon kívül kis- és középvállalatok is áldozatul eshetnek.
A madárinfuenza miatt elrendelt járványügyi intézkedések miatt eddig mintegy 800 ezer szárnyast kellett leölni. Az állatok értéke, valamint a megsemmisítés költsége együttesen 1,5 milliárd forintra tehető, az ágazat eddigi összes kárát pedig mintegy 18-20 milliárd forintra taksálják. Az unió ebből a veszteségből legfeljebb 1,5 milliárd forintot fizet.
A madárinfluenza magyar baromfiexportban okozott kárát még csak saccolgatni lehet – mondta el a FigyelőNetnek Bárány. A Magyarországon előállított 45-48 ezer tonna kacsának és 50-55 ezer tonna libának körülbelül 85-95 százaléka megy exportra. Bárány véleménye szerint a fertőzés miatt az export 15-20 százaléka került veszélybe.
