A jogszabályoknak, a középtávú stratégiának és a tulajdonosi döntéseknek megfelelően vezette az állam fejlesztési hitelintézetét 2004-2005-ben Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgatója – állapítja meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése.
Az MFB 2004 szeptemberében a Ganz Transelektro Villamossági (GTV) Rt.-nek a 42 százalékos részvénycsomagjának megvásárlásával sértette meg a befektetési szabályzatát. A számvevők szerint ugyanis a 4,9 milliárd forint tőkejuttatás időpontjában a Székely Péter vállalatbirodalmát vezető cég már két éve veszteséges volt, így nem felelt meg a program befektetési szabályzatának.
Nem kívánta kommentálni a napilapnak a GTV-üzletet értékelő ÁSZ- megállapításokat Őry-Kovács Katalin, az MFB szóvivője. A Népszabadság azonban arról értesült, hogy a bank eljárást kezdeményezett a Magyar Könyvvizsgálók Kamarája (MKK) etikai bizottságánál a transelektrós cégek könyvvizsgálója, az Ernst & Young ellen, mert az MFB igazgatósága éppen a GTV-ről kedvező képet festő könyvvizsgálói jelentések alapján döntött a társaság tőkefinanszírozásáról. Az viszont csak a közelmúltban derült ki az MFB számára, hogy a GTV gazdálkodása 2002 óta nem felel meg az elvárásoknak.
Az MFB befektetési szabályzata szerint kizárólag stabil gazdálkodású, növekedésre képes, pozitív jövedelmező kilátásokkal rendelkező, korábban is eredményes üzemi tevékenységű vállalatokat vehet fel tőkebefektetési programjába. Vagy legalábbis olyanokat, amelyek tulajdonosai vállalják a múltbéli veszteségek rendezését. Márpedig ez a leírás már 2004 őszén sem illett a Transelektro-csoportra – állapítja meg a Népszabadság.
Az újság szerint a gondokat valamelyest leplezhette, hogy az MFB beszállásakor a társaságnál már futott egy 2003-ban elindított és 2014-ig tartó reorganizációs program. Az ÁSZ jelentése szerint a bank befektetése megtérülésénél ennek számait vette figyelembe. Bár fellépése jogszabályba nem ütközött, kockázata meghaladta a “tisztán gazdasági racionális döntés kereteit”. Emellett a transelektrós cégek összeomlásában az MFB szerepét menti, hogy a számvevők jelentése szerint a vállalatcsoport negyedéves jelentéseinek tartalma 2005 októberéig “nem tért el a tervezett számoktól olyan mértékben, amely intézkedést indokolt volna.”
A Népszabadság szerint az MFB 4 milliárd forintot vesztett ezen az ügyleten.
Nem is az Ernst & Young a ludas?
A Figyelőnet ezzel szemben úgy értesült, hogy a Népszabadság híre téves információkon alapul és ferdítéseket tartalmaz. Az MFB 4,9 milliárdos tőkejuttatását megalapozó döntést ugyanis nem az Ernst & Young, hanem a KPMG által végzett úgynevezett due diligence (átvilágítási) vizsgálat alapozta meg. Az pedig, hogy befektetés előtt kell due diligence, a bank befektetési szabályzatának előírása.
Informátorunk szerint a bank megpróbál más bűnbakot keresni maga helyett, de a hibát alapvetően ők követték el, és nem az Ernst & Young, hanem a KPMG tanácsára.
