Ez persze nem jelenti azt, hogy az idén ne lenne még uniós pályázat Magyarországon. A nyertes pályázóknak kifizetett támogatások összege június elejére átlépte a 200 milliárd forintos határt.
A szétosztható keret több mint kétszeresére, egészen pontosan 221 százalékára nyújtott be pályázatot az elmúlt két és fél évben mintegy 35 és félezer magyar vállalkozás, önkormányzat és civil szervezet. Közülük június elejéig 16,5 ezren jártak sikerrel: ennyien valósíthatják meg projektjüket a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatán elnyert, összesen 670 milliárd forintnyi, leginkább európai uniós támogatással az ország több mint 1800 településén.
Közép-magyarországi régió az élen
Az elnyert támogatások tekintetében – a főváros súlyánál fogva – a Közép-magyarországi Régió teljesített a legjobban: Budapesten és Pest megyében több mint 5 ezer pályázó eddig 265 milliárd forint támogatást nyert az operatív programok pályázatain. Az Észak-alföldi Régió három megyéjében 2 ezer 600 pályázó 121 milliárd, az Észak-magyarországiban pedig valamivel több, mint 1500 pályázó 106 milliárd forint uniós támogatáshoz jutott eddig.
Munkahelyek megtartása és létrejötte
A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megítélt támogatások 49 ezer új munkahely létrejöttét és 136 ezer munkahely megtartását teszik lehetővé. A megvalósuló képzési programok 18 ezer alapfokú nevelési-oktatási intézményben tanuló diákot érintenek. Az EU strukturális alapjainak támogatásával 120 ezer fő képzettséget szerez, 170 ezer pedig képzésben vesz részt 2008 végéig. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megépített vagy felújított, illetve megépítendő vagy felújítandó utak hossza összesen 677 kilométer.
Több tízezer támogatott kkv
Az uniós támogatással rehabilitált városi területek több mint 215 ezer embert, a megvalósuló ivóvízminőség-javító programok pedig 9 ezer 642 háztartást érintenek. A szennyvízkezelés javítását célzó programok által érintett háztartások száma 55 ezer, a vízközművesítés javítása által érintetteké pedig 29 ezer. A Nemzeti Fejlesztési Terv nyertes természetvédelmi pályázatai által érintett területek nagysága 140 ezer hektár. A gazdasági versenyképességet célzó programok között közvetlen pénzügyi támogatásban 3500, tanácsadásban pedig 21 ezer hazai kis- és középvállalkozás részesült.
Támogatási szerződést a Nemzeti Fejlesztési Terv teljes keretének több mint 85 százalékára, összesen 575 milliárd forintra kötöttek június elejéig az irányító hatóságok, csaknem 12 ezer nyertes pályázóval. A megkötött támogatási szerződések arányát tekintve Magyarország a legjobban teljesítő a nyolc új, kelet-közép-európai tagállam közül. Ugyanígy felgyorsultak a kifizetések is, és elérték a 200 milliárd forintos határt.
Jól állunk a kifizetett pénzekkel is
Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv 2008 végéig felhasználható keretének 30 százaléka már a nyertes pályázók számláján van. Ráadásul a kifizetéseken belül egyre kisebb hányadot képvisel az előlegek összege: az átutalt uniós támogatások 62 százaléka már a projektek előrehaladtával benyújtott számlák ellenében történt kifizetés. A kifizetések tekintetében – ha nem számítjuk az előlegeket – a nyolc kelet-közép-európai új uniós tagállam közül csupán Lettország, Észtország és Szlovénia előzött meg minket.
Noha „nominálisan” elfogyott az I. Nemzeti Fejlesztési Terv teljes kerete, van még megpályázható uniós forrás a rendszerben, ugyanis a jogszabályok a rendelkezésre álló keretet 5-10 százalékkal meghaladó kötelezettségvállalást tesznek lehetővé.
A kiscégek számára még van pályázható pénz
A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP), valamint a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) esetében nincs élő pályázat és idén már nem is várható új kiírás, e két alap forrásai kimerültek. Az Agrár és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP) esetében vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítésére és a mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztésére lehet még pályázni uniós forrásra, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) esetében pedig vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszerek, üzleti partnerek közötti e-kapcsolatok, valamint tartalomipari és közcélú tartalomszolgáltatás fejlesztésére, illetve – kifejezetten a kis- és középvállalkozások számára – üzleti tartalomfejlesztésre van még megpályázható uniós forrás.
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programnál (HEFOP) jelenleg a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével a társadalmi befogadás erősítését segítő projektekkel lehet uniós forrásra pályázni, de az elkövetkező hónapokban várhatóan a nők munkaerő-piacra való visszatérését, valamint az oktatási rendszerben a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét segítő programokra is írnak még ki pályázatokat az Európai Unió strukturális alapjainak támogatásával.
