Gazdaság

Újraírják a Helia-D-sztorit

A többszöri tulajdonosváltáson átesett Helia-D háza tájékán ismét egyre nagyobb a mozgolódás. Az utóbbi években elhanyagolt magyar termék elmúlt másfél esztendejéről és jövőjéről beszélgettünk a jelenlegi tulajdonos cég vezérigazgatójával, Kiss Zoltánnal.

A nap ereje


A Helia-D neve a napraforgó latin nevéből származik, amelyet annak idején a görög mitológiából ismert Helios napis-tenről neveztek el.



A kilencvenes évek gazdasági eseményei és a sorozatos tulajdonosváltások, úgy tűnt, a Helia-D-t is megviselték. Mi történt az elmúlt másfél évben?

A Helia-D termékcsaládot az azt megillető összes joggal 2004-ben vettük meg az Unilevertől. Előtte többszöri tulajdonosváltáson ment keresztül. A Helia-D az utóbbi időben meglehetősen háttérbe szorult, ugyanis az Unilever annak idején piacszerzés céljából vásárolta meg és nem foglalkozott a termék promotálásával. Az alaptermékek forgalma ennek ellenére megmaradt a régi vásárlók lojalitásának köszönhetően.

A termék hányatott sorsa ellenére mennyire sikerült megtartani a régi piacokat?

A ’80-as-’90-es évek elején a Helia-D a hazai piacon uralkodó volt, a forgalomnak több, mint a fele az exportból származott. Az Unilever a terméket nem minősítette multibrandnek, nem foglalkozott az exporttal, így a külföldi piacok nagy része teljesen elveszett. Ezt most kezdtük el visszaépíteni.

A Helia-D most milyen pozíciót foglal el a hazai kozmetikai piacon?

Ahol ezt a termékkategóriát érdemes polcon tartani, ott mindenhol jelen van már. Ezen felül a saját képviselőink segítségével a magánüzletekben is ott vannak a Helia-D krémek. Ugyanakkor az is elmondható, hogy Magyarországon az egy arculatra vagyis facingre eső értékesítés terén a nappali arckrém kategóriában a Helia-D piacvezető. Területi megoszlás szerint a fővárosban adjuk el a legtöbb terméket, utána Kelet-Magyarország és Nyugat-Magyarország következik a rangsorban.

A külföldi piacok közül mi jöhet számításba?

A termék iránt nagy az érdeklődés, de jelenleg leginkább a magyar piacra szeretnénk koncentrálni. Nem akarunk túl nagyot harapni. Külföldi piacok esetében leginkább azokkal a lehetőségekkel tudunk foglalkozni, ahol vannak olyan partnerek, akik a piaci disztribúciót finanszírozni tudják. Ennek fényében konkrét lépések a törökországi, romániai, észak-amerikai és ciprusi piacok felé történtek már és úgy tűnik az EU-n belül Olaszországban lesz hasonló lehetőség. Ez utóbbi azonban nagy falat, hiszen az olasz piacon nagyon erősek a világhírű márkák is.

A kozmetikumok piacán mostanában milyen trendek érzékelhetőek?

A trendeket kettéválasztanám. Egyrészt van egy rövid távú, a divathoz hasonló vonulat, melynek során felbukkannak bizonyos termékek, amik ígérnek valamit és utána eltűnnek, másrészt pedig van egy hosszabb távú vonulat, amely a a jogos igényeket, elvárásokat fogalmazza meg és elégíti ki. Erre példának említhetném a nappali arckrémeket, melyeknél már elvárás, hogy könnyen felszívódjon, ne hagyjon zsíros érzetet és bennelegyenek a bőr ápolásához szükséges vitaminok és esetleg az UV-szűrő is. Mi igazából ezt a hosszú távú és – véleményem szerint – értelmesnek nevezhető trendet szeretnénk követni. A mai reklámokban látható “számháborúba” (például egy termék használatával 20 százalékkal kevesebb, vagy 40 százalékkal dúsabb hatást lehet elérni) semmiféleképpen sem szeretnénk belemenni.

Az elmúlt másfél év milyen eredményeket hozott?

A 2004-es év teljesítménye nem volt kiugró. Azok a fejlesztések, amelyből ez év januárjáig hat terméket vezettünk be, 2005 első felében zajlottak. Egyrészt ennek köszönhetően és a fokozódó támogatás miatt 2005 második felében 60 százalékkal nőtt a forgalom az előző év hasonló időszakához képest, 2006 első negyedévében pedig több mint 100 százalékot növekedtünk 2005 azonos időszakához képest.

Mik a jövőbeli tervek?

A célunk elsősorban az, hogy egy területet átfogjunk és ott hitelessé váljunk. Nem akarunk egyszerre túl sok irányba nyitni és szétesni. A fejlesztés továbbra is folyik, 10 terméken dolgozunk jelenleg. További kutatások alapján fogjuk eldönteni, hogy ezeken a termékeken mit kell még finomítani és hogy azokat milyen ütemben vezessük be a piacra. Az idegenforgalmi helyeken – ahol az eladott termékeink mennyisége összesen a tízezres nagyságrendet is eléri évente – például újra piacra dobjuk a Szász Endre-dizájnnal tervezett, Hollóházi porcelántégelyes termékeket, de persze csak korlátozott számban. Értékesítés szempontjából egyébként pluszforgalmat inkább az új termékek eladásától várunk.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik