A teljes terjedelemében október 3-án megjelenő féléves felügyeleti szektorjelentés előzetes összefoglalója számos, a 2005–2006-os évet érintő kockázati tényezőre is rámutat, mind a makro-, mind a piaci folyamatok tekintetében.
Lassuló növekedés, valutakockázat
A pénzügyi szolgáltatók üzleti növekedése a fennálló irányzatot folytatva például a PSZÁF szerint lassulni fog, amit részben a lakossági – ingatlan- és gépjármű- – hitelek és biztosítások iránti kereslet visszaesése valószínűsít. A jegybanki alapkamat lassuló ütemű csökkenésével, illetve a devizahitelek terjedésével párhuzamosan pedig a hitelintézeti kamatrés szűkülése várható.
A külső és belső egyensúlyi mutatók legutóbbi javulása következtében a valutakockázat mértéke érdemben csökkent. A devizahitelek lendületes térnyerése, illetve általában a devizapozíciók felhalmozása azonban továbbra sem kockázatmentes a felügyelet megítélése szerint, hiszen a monetáris konvergenciafolyamat tervezett lefolyása és az euró 2010-ben történő bevezetése egyáltalán nem vehető biztosra, a közbeeső időszakban pedig jelentős árfolyammozgásra is sor kerülhet. Ez a veszély az európai valutákban fennálló pozíciókat nézve főleg a rövid lejáratú kötelezettségek esetén tűnik jelentősnek, mert a számottevő árfolyamelmozdulások valószínűsége inkább átmeneti ingadozások formájában lehetséges, a forint tartós és számottevő leértékelődése viszont kevésbé valószínű. Más valuták, például a dollár esetében viszont számítani kell az illető valutanem és az euró közötti árfolyam esetlegesen nagyobb változásából származó hatásokra is.
A kamatkockázatnál figyelemmel kell lenni a rövid dollárkamat tendenciaszerű emelkedésére, illetve a főbb valutanemek (euró, dollár) esetében a hosszú kamatok előbb-utóbb bekövetkezhető pozitív korrekciójára. A forintpozícióknál ugyancsak érdemes tekintetbe venni, hogy a középtávú monetáris konvergencia tervezett lefolyása valószínűleg az üzleti forintkamatok erős csökkenésével jár majd. A konvergenciából származó kamatkockázat azonban csökkenthető rövid kamatperiódusú, illetve euróalapú konstrukciók alkalmazásával.
További kockázati tényezőt jelent az, hogy a hazai kötvény- és részvénypiac nagyarányú fellendülését követően az elkövetkező időszak befektetési eredményei már jelentősen szerényebbek lehetnek. A tőkepiacon megjelenő szolgáltatóknak és ügyfeleiknek egyaránt fel kell készülniük a korábbiaknál kevésbé egyértelmű ár- és hozamalakulásra, növekvő mértékű ingadozásokra, illetve esetlegesen időről időre jelentősebb piaci korrekciókra is.
Jól megy a bankoknak
A bankok adózott profitja csaknem 70 milliárd forinttal volt több, mint az idei első negyedévben elért 105,1 milliárd forint, és a félév végén meghaladta a 174 milliárd forintot. Mérlegfőösszegük 4,1 százalékkal, a 2005. első negyedév végi 15 359 milliárd forintról 15 936 milliárd forintra növekedett, ezzel a GDP 76 százalékára emelkedett június végére.
2005 első felében a bankszektor eredményessége tovább javult, a szektor adózott eredménye az előző év azonos időszakit 26,9 százalékkal meghaladva elérte a 190,8 milliárd forintot. Mivel az adózott eredmény növekedési üteme meghaladta mind az átlagos eszközállomány 15 százalékos, mind az átlagos saját tőke 21,7 százalékos növekedési ütemét, az eszköz- és tőkejövedelmezőség tovább emelkedett. 2005 első felében a bankszektor súlyozott évesített eszközjövedelmezőségi mutatója (ROA) 2,48 százalék (2004. I. félév. 2,25 százalék), tőkejövedelmezőségi mutatója (ROE) pedig 28,11 százalék (2004. I. félév: 26,96 százalék) volt. Ehhez hozzájárult, hogy a bankoknak sikerült megőrizniük a nemzetközi mércével mérve is széles kamatmarzsot, amely 2005 első felében – hasonlóan 2004 első feléhez – elérte a 4 százalékot. Ennek oka, hogy a hitelkamatok nemzetközi összehasonlításban is még mindig magasak, és csak lassan követik az MNB-alapkamat csökkenését.
A devizahitelek iránti kereslet 2005 első félévében is élénk maradt, ami azt jelzi, hogy sem a vállalkozások, sem a lakosság nem tart a forint olyan mértékű leértékelődésétől, amely a hitelek törlesztőrészleteit elviselhetetlenül megemelné. A devizahitelezés térnyerésében az ügyfelek bizalma mellett nem elhanyagolható körülmény a devizahitelek forinthitelekhez mért kamatelőnye sem. A devizahitelezés térnyerését jelzi, hogy a hazai bankszektor történetében először a vállalkozások forinthitel-állománya csökkent, a devizahitel-állománya ugyanakkor jelentősen növekedett. 2005 június végén a vállalkozások forintbankhitel-állománya 0,1 százalékkal volt kevesebb, a devizahitel-állománya ugyanakkor közel 8 százalékkal volt több mint 2004 végén.
A bankszektor továbbra is dinamikus növekedési üteme a szektor kockázatait összességében 2005 első felében sem növelte. A hitelállomány korosodása a portfólió minőségét alig módosította, a háztartások hitelei esetében okozott ugyan némi elmozdulást a problémás és külön figyelendő kategória felé, a problémás tételek aránya azonban továbbra is alacsony (2,56 százalék), a külön figyelendő tételek aránya pedig nem érte el az 5 százalékot. A háztartások hiteleinek kockázatát ugyanakkor növeli, hogy a devizahitelek állománya egyetlen félév alatt közel 73 százalékkal, 274 milliárd forinttal gyarapodott, köztük a fogyasztási és egyéb devizahitelek állománya 66,7 százalékkal, 147 milliárd forinttal növekedett. Az utóbbiak gyakorlatilag fedezet nélküli hitelek, amelyeknél így kettős kockázat, hitelezési és devizaárfolyam-kockázat jelentkezik.
A koncentráció a bankpiacon továbbra is erős maradt, bár 2004 végéhez képest némileg mérséklődött. 2005. június végén a hét nagybank a bankszektor mérlegfőösszegének 69,6 százalékával (2004 vége: 70,5 százaléka), leánybankjaikkal (két jelzálogbank, egy lakás-takarékpénztár, egy kisbank) együtt pedig 76,8 százalékával rendelkezett.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
