Gazdaság

Minisztériumi maradványösszegek

admin
admin

2005. 09. 17. 16:00

A közszféra reformja elmarad, helyette inkább látszat­intézkedésekkel próbál egyenleget javítani a kormány.

Beindította hosszú hajráját a jövő tavaszi választások előtt az MSZP. A menetelésből azonban könnyen lehet vesszőfutás is. A meg sem született reformok, a napról napra változó, leginkább bonyolultabbá váló ekho, valamint legújabban a költségvetési maradványok zárolása által kiváltott ellenérzések azt sejtetik, hogy bizony lesz munkájuk a pr tanácsadóknak és a spin doktoroknak, ha kedvező képet akarnak festeni a kormányzó koalíció pártjairól.


Az államapparátus átalakításának tervezett reformjából nem lesz semmi, miként az adóreformból sem. A kormányzati ciklus utolsó évében – amikor az ellenzék vezeti a népszerűségi listát – kormánypárti politikus nem gondolhatta komolyan, hogy van esélye egy számos érdeket sértő, leépítésekkel, összevonásokkal járó átszervezésnek. Nem gondolta ezt Gyurcsány Ferenc sem, s valószínűleg ez az adóreformnál sincs másként. Ez utóbbi esetben viszont a megalakult, majd csendben feloszlott adóreform-bizottság, valamint a kormányzati apparátus átalakításával (egymástól egyébként függetlenül!) foglalkozó személyek és csapatok szerepe értelmezhető részben pr fogásként – lám, mi legalább az előkészítést elkezdtük -, részben pedig annak jelzéseként, hogy a kormányfő látja ugyan a szükséges változtatások irányát, de eszközkészlete és ideje túl korlátozott ennek végrehajtásához.

Hidegzuhany


A szűkre szabott lehetőségekbe – a politikai okok mellett – a szűkös pénzügyi keretek is beletartoznak. A költségvetésbe és az államháztartási törvénybe beépített tartalékolási és maradványmegtartási kötelezettség, most így ősz elején, váratlan csapásként zuhant a minisztériumokra. Előírták számukra, hogy az egyes tárcáknál levő, az előző évi előirányzatokból megmarad összegeknek az év végén ugyanakkoráknak kell lenniük, mint az év elején. A költségvetési törvény megfogalmazásából azonban, annyi más gumiparagrafushoz hasonlóan, nem derül ki egyértelműen, hogy a tavalyi maradványokat a teljes költségvetési szféra egészére kell-e érteni, vagy az egyes tárcáknak kell pontosan annyi maradványt képezniük az idei év végén, mint volt a tavalyi összeg. A kormány augusztus 2-i rendelete azonban nemcsak előírta a tárcáknak a megtakarítandó összeget, de elrendelte azt is, hogy a tavalyi 300 milliárd forinton túl az idei évre várt 250 milliárdnyi összeget sem szabad elkölteni.

A maradványösszegek abból adódnak, hogy az egyes minisztériumok által finanszírozott beruházások, vagy különböző pályázatok megvalósítása és az ehhez szükséges kifizetések nem a naptárhoz igazodnak. Gyakran előfordul, hogy egy adott évben elkezdett beruházás áthúzódik a következő évre, annak ellenére, hogy a költségvetésben a kezdet évére állt rendelkezésre a megvalósításhoz szükséges összeg. A kormány döntése arról, hogy befagyasztja a maradványösszegeket, így – minden ellenkező híreszteléssel szemben – nem jelent sem megszorítást sem megtakarítást, csupán a kiadások átütemezésére jó.

Egy fecske…

Sokan sokféleképpen próbáltak meg nekifutni az elmúlt években a kisebb, hatékonyabb állam koncepciójának. E próbálkozások általában a szólamok, jobb esetben a tanulmányok szintjén maradtak. Gyurcsány Ferenc kormányfő Sárközy Tamás jogászprofesszort bízta meg a közszféra átalakításának megtervezésével, aki a nyár végére el is készítette törvényjavaslatait, amelyek elsősorban az állam gazdálkodói tevékenységének megszüntetését, az apparátus tekintélyének visszaállítását célozzák. Lapinformációk szerint azonban a miniszterelnök a választásokig hátralévő kevés időre hivatkozva elvetette a javaslatok érdemi megfontolását. Kóka János gazdasági miniszter azonban nem várt koncepciókra, hanem kezébe vette a szikét – az ellenzők szerint inkább a láncfűrészt -, és nekilátott operálni. A gazdasági tárca így szinte egyedüliként a minisztériumok közül nagy átalakításba és így jelentős költségcsökkentésbe kezdett.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) 10-15 milliárd forint megtakarításra számít a kétszer 20 százalékos létszámleépítésből, valamint abból, hogy a tárca 50 háttérintézményéből csupán 20 marad meg. Az átalakítás szaldóját tovább javíthatja, hogy a GKM eladásra hirdette meg három intézményét: a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézetet, a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézetet, továbbá a Műszaki Biztonsági Vizsgáló és Tanúsító Intézetet.

Mindez azonban meglehetősen kilóg a kormányzati struktúra egészéből, hiszen a többi tárcánál nem az átalakítással, hanem a maradványösszegek megtartási kötelezettségének következményeivel vannak elfoglalva.

A maradványösszegek problémája – mint az adott év pénzforgalmi egyenlegjavításának egyik tálcán kínálkozó lehetősége – egyébként régi kedvenc gumicsontja a pénzügyminisztereknek. Forrásaink szerint még László Csaba minisztersége idején vetődött fel először, hogy a maradványok egy részét befagyasztják. Igen ám, de mit csinál az a minisztérium, amelyik az év elején értesül arról, hogy az év végi maradványösszege nem változhat? Jobb esetben megpróbálja betartani a rendelkezést, rosszabb esetben elkölti év közben, amit csak tud, és elúsztatja az egyenleget.

A zárolások által érintett költségvetési és civil, valamint művészeti szervezetek közlemény- és tiltakozásdömpinggel reagáltak. A Figyelő által megkérdezett elemzők némelyike egyenesen úgy vélekedett, hogy a civil és művészeti csoportosulásokat maguk a tárcák „bujtották fel”, hogy így, indirekt módon legyen „ügy” a zárolásokból.

A jó ideje az államháztartásba suvasztott maradványok most tehát valójában is csontvázzá változtak, s a Pénzügyminisztérium reményei szerint nem is dőlnek majd ki a szekrényből. A csontváz azonban mégiscsak csontváz, s ha állami szekrényben van és leltári száma is van, akkor az Állami Számvevőszék (ÁSZ) figyelő tekintetét sem kerülheti el: és valóban, a szervezet meg is dorgálta a befagyasztókat. A számvevők szerint a legfőbb probléma – egyébként hosszú évek óta – az, hogy a költségvetési törvény teljesítése és a törvényben szereplő elő-
irányzat gyakran köszönő viszonyban sincs egymással. Az előirányzatok folyamatosan módosulnak, ami a tervezési és előkészítési tevékenység kritikája. A rossz tervezés pufferek létrehozását követeli meg, erre a célra szolgál a költségvetési tartalék és a maradványok befagyasztása is. Az ÁSZ azonban úgy véli, a büdzsé helyzetét a maradványok megtartása csak igen rövid távon érinti, praktikusan a következő év elejéig. Ugyanakkor a zárolt maradványok nehezen átláthatóvá teszik a költségvetésben foglalt feladatok végrehajtását – a transzparencia eddig se volt különösebben fontos a kormányzatnak -, valamint veszélyeztetik a büdzsé célrendszerének teljesülését is.

Áthárítás


A maradványok sajátossága egyébként az, hogy bár az adott évben nem költhetők el, a következő év terhére leköthetők, akár hitelfelvétellel is. Ezzel az adott év terhei mérséklődnek ugyan, de a következő évi kifizetések emelkednek.

A fiskális politika újabb „haváriavariációja” – a szó amúgy Kovács Árpád ÁSZ-elnök találmánya – összességében 550 milliárd forintra, a költségvetés nagyjából 10 százalékára tehető „pénzrekedést” okoz az apparátusnak az idén. Kérdés, mi történik a költségvetéssel, ha ezt az összeget jövőre valóban ki is fizetik…

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

The rescued private owned submarine UC3 Nautilus that sank on Friday 11. August, are dragged into Copenhagen Harbor 12. August 2017 by the Salvage ship Vina. The Swedish journalist Kim Wall which was on board the submarine is still missing. Owner and Captain Peter Madsen was rescued and charged with negligent manslaughter. (Foto: Jens Noergaard Larsen/Scanpix 2017)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.