Gazdaság

Neonfényes jövő

admin
admin

2005. 09. 07. 07:20

A neonreklámokról a magyar olvasónak feltehetően a Las Vegas-i főút cigiző cowboya jut eszébe, vagy valamelyik kistigris fővárosa Ázsiában. Magyarországon, még Budapesten is, kevés a neonreklám, de a nagy gyártók fellendülésre számítanak.

Több évre terveznek

A neonreklámok költségesek, hosszú időre, általában öt évre tervezik őket. Így nem alkalmasak egy konkrét termék népszerűsítésére, mely tendenciózusan egy-másfél évig van a középpontban. Ezért általában a hirdetők a brandet szokták megjeleníteni. A hely kiválasztásánál alapvető szempont, hogy hány ember látja közelről és távolról.



Párizsban sej

Párizsban sajátos szabályok vannak érvényben. A neonreklámot engedélyezik ugyan, de csak fehér fényt szabad felhasználni. Egy piros vagy zöld logójú cég döntés előtt áll.

Magyarországot a neonreklámok nagyon hamar meghódították, a két háború közt mindenütt találkozhatott velük a pesti polgár. A háború utáni időszakban a reklám, a neonreklámot is beleértve, nem volt húzóágazat, noha nem tűnt el teljesen. A súlypont azonban áthelyeződött, és inkább a kultúrát hirdették, mint céget vagy terméket. Ennek a több évtizedes időszaknak a hatását ma is érezhetjük. A rendszerváltozás után hirtelen elleptek minket a hirdetések, és mi nem tudunk velük mit kezdeni. Mivel nem fokozatosan léptek be életünkbe, hanem hirtelen, elképesztő mennyiségben, sokunkban ellenérzések alakultak ki. A „nem kérek reklámot” típusú, postaládákon olvasható matricák, illetve az alattuk a reklámújságok – melyeket olvasatlanul dobunk el – gyűjtésére odakészített papírkosár erről árulkodik.


Talán ugyanezen okból olyan szigorúak a neonreklámokra vonatkozó szabályok. A fővárosban egy 1998-as közgyűlési rendelet, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (BVKSZ) gondoskodik a neonreklámok jogi hátteréről. Épületek tetőzetén a hirdetési berendezések, reklámhordozók csak úgy helyezkedhetnek el, hogy a „nappali, illetőleg éjszakai városképet ne zavarják”. A városkép zavarása személyre szabottan értelmezhető jelenség, de ennél pontosabb definíció nincsen. A fogalmazás emellett paradox is, hiszen a reklám akkor funkcionál, ha figyelemfelhívó. Az a reklám, amelyik harmonikusan illeszkedik egy város képébe, és észrevehetetlen, nem tölti be küldetését.


Ugyancsak a BVKSZ rendelkezik arról, hogy a világörökség területén, a Duna partjain és a Duna felé forduló épületek tetőzetén, oromfalain fényreklám nem helyezhető el. A főváros kétszintű szabályozása miatt a kerületek némileg eltérhetnek ettől a központi irányelvtől – szigoríthatják a szabályozást. Az ötödik kerületben például a szabály tételesen felsorolja azokat az épületeket, melyek tető-, illetve neonreklámmal bírhatnak, más épületre nem adnak ki építési engedélyt. Magyarországon ugyanis minden egy négyzetméternél nagyobb reklámberendezés építésiengedély-köteles, az engedélyezési dokumentációhoz látványtervet kell csatolni.


Szűkül a piac


Magyarországon öt-hat nagyobb és tizenöt-húsz kisebb cég foglalkozik neonreklámokkal. A főbb megrendelők a hazai multinacionális cégek, sörgyárak, élelmiszer-áruházak. A nagy cégek 85 százalékban befejezték a letelepülést, ezért a jövőben nagy konkurenciára kell számítani. A kisebb megrendelésekből csak a kisvállalkozások élnek meg. Itt nehéz időszak következhet, élesedő versennyel, míg konszolidálódik a piac, és a keresletet az új technikákkal, megoldásokkal lehet élénkíteni, mint azt a külföldi példa mutatja – nyilatkozta a FigyelőNetnek Húsvét Péter, a Vegas Neonreklám Kft. ügyvezetője.


Hogy mekkora a neonreklámpiac, csak hozzávetőlegesen lehet megmondani, mert az ezzel foglalkozó cégek üzleti titokra hivatkozva nem adnak ki információt. A Magyar Közterületi Reklámszövetség adatai alapján évi 600-800 millió forintról beszélhetünk.


A neonreklámok hozzátartoznak mai világunkhoz


A mértékkel és ízléssel elkészített neonok részei egy városnak. Budapesten az úgynevezett fényjáték – mozgó, trükkös elemek – nem megengedett, pedig az a jó reklám, amelyik megmozdul. Mint például a Blaha Lujza téren a ma már nem működő, de még el nem távolított, felfelé kúszó lottófigura – véli Niklai Péter, a Magyar Reklámszövetség elnökségi tagja, közterületi reklámszakértő.


A világító reklámok alacsony számához Budapest adottságai is hozzájárulnak. A fővárosban nem különül el élesen az üzleti és lakónegyed. Tokió üzleti negyedeit eláraszthatják a fotonok, zsúfolásig megtölthetik a fényreklámok, senki sem emeli fel a szavát, mivel az emberek máshol térnek nyugovóra. Ezzel szemben Budapest összes kerületében, terén, utcáján mindig akad lakó, akit zavarnak a villódzó neonok. Még akkor is, ha a bérleti díj az adott épület tulajdonosait illeti.


vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. június 13.
Polt Péter legfőbb ügyész (b) és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. június 13-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.