Gazdaság

Összemossák a hiányfogalmakat

admin
admin

2005. 09. 01. 13:43

Enyhén szólva problémásnak tartják a FigyelőNet által megkérdezett szakértők azt, hogy maga a pénzügyminiszter is összemossa a költségvetési fogalmakat, és például a gazdasági miniszterrel ellentétesen nyilatkozik a privatizációs bevételek felhasználhatóságáról.

Elszámolásbeli különbség

Csak példaként tegyük fel, hogy a büdzsé 1000 milliárd forintos hiányt mutat, egy privatizációs tranzakció pedig 400 milliárdos bevételt hoz. Ebben az esetben a költségvetés egyenlege továbbra is mínusz 1000 milliárd forint marad, de az államnak rendelkezésére áll folyó pénzként 400 milliárd forint, miáltal már csak 600 milliárdnyi hiányt kell külső forrásból – mondjuk hitel felvételével – megfinanszíroznia.

Nincs könnyű helyzetben a laikus újságolvasó, amikor egyik nap úgy értesül, hogy a privatizációs bevételeket nem lehet felhasználni a folyó költségvetési kiadások fedezésére, másik nap viszont azt hallja, hogy a privatizációs bevételekkel könnyedén mérsékelhető a büdzsé hiánya. Zavarát tetézheti, hogy az egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat a magyar gazdasági-pénzügyi irányítás két vezéralakjától hallhatta/olvashatta, az előbbit Kóka János gazdasági, az utóbbit Veres János pénzügyminiszter szájából.

A zavart enyhítendő – elemzőink segítségével – megpróbáltunk utánajárni, kinek lehet igaza, ki mire gondolhatott, és mi okozhatja a két vélekedés közti gyökeres eltérést.

Összemossák

A nemzetközi és a magyar számviteli szabályok, illetve az államháztartási törvény értelmében a dolog elvileg egyértelmű – mutat rá Barcza György, az ING elemzője. A privatizációs bevételek nem képezik részét a folyó bevételeknek, vagyis közvetlenül nem is csökkenthetik az adott évi költségvetés hiányát. Közvetve természetesen – az államdósság törlesztése révén – csökkentik az állam finanszírozási, hitelfelvételi szükségletét, de a bevételi oldalon nem szerepeltethető az állami vagyon eladásából befolyó pénz.

Pontosabban – teszi hozzá Pintér András, az Inter-Európa Bank elemzője – kétfajta költségvetési számítás létezik, az egyikben lehet, a másikban nem lehet figyelembe venni ezeket a bevételeket. Az úgynevezett pénzforgalmi szemléletű költségvetés egyenlege ugyanis minden olyan tételt számba vesz, amely az adott évben ki vagy befolyt az államkasszába, vagyis a cash-flow alapon számított deficitet valóban csökkentik a privatizációs tranzakciók. A Veres János által – legutóbb a Reutersnek adott nyilatkozatában – említett 1023 milliárd forintos idei deficitcél erre vonatkozik, ez az, ami már szeptemberben teljesült, és amelynek alakulásáról havonta képet tud alkotni a piac a Pénzügyminisztérium rendszeres tájékoztatásai alapján.

Ugyanakkor az Európai Unió illetékes szerveit, a maastrichti kritériumokat és a jóváhagyatott konvergencia-programot nem a pénzforgalmi, hanem az úgynevezett eredményszemléletű költségvetés és annak hiánya érdekli. (Ezt viszont csak évente egyszer számítják, azt is csak tavasszal, illetve – mint ahogy éppen idén is – ősszel módosíthatják az előző évre vonatkozóan.) A szintén Veres János által hangoztatott – egyébként semmi újdonságot nem jelentő – 2,9 százalékos GDP-arányos jövő évi deficitcél is az eredményszemléletű költségvetésre vonatkozik, amit viszont a privatizációs bevételek csak közvetve és sokkal kisebb mértékben befolyásolnak. Az így készült büdzsé bevételi oldalán ugyanis nem jelenhetnek meg az efféle tranzakciók, legfeljebb a kiadásokat mérsékelhetik, az államadósság egy részének visszafizetése nyomán lejjebb szálló törlesztési terhek jóvoltából. Ez viszont – mutat rá Pintér András -, az utóbbi években sem volt látványos, az államadósság, a privatizációk dacára is csak mérsékelt ütemben csökkent, gyakorlatilag stagnált.

Trükközni kell

Mindezek fényében igazán ügyesnek kell lenni ahhoz, hogy a privatizációs bevételek mégiscsak javítsák az eredményszemléletű költségvetést. Hogy ehhez milyen technikai lépések, netán trükkök szükségesek, elemzőink is csak találgatják. Barcza György például egy esetleges teóriaként kérdésünkre azt vázolta fel, hogy mondjuk a Budapest Airport esetében több lépésben lehetne végrehajtani a tranzakciót: első körben értékesíteni lehetne a cég érdemi részét (az eszközeit, ingatlanjait, ingóságait), második lépcsőben pedig – kvázi üresen – magát a céget (annak a tulajdonjogát). Ezáltal az első körben befolyó pénz már szerepeltethető lenne a folyó bevételek között az eredményszemléletű büdzsében is, a második lépés bevétele pedig kimaradna onnan, de így legalább a tranzakció részben javíthatná a GDP-arányos deficitet is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

The rescued private owned submarine UC3 Nautilus that sank on Friday 11. August, are dragged into Copenhagen Harbor 12. August 2017 by the Salvage ship Vina. The Swedish journalist Kim Wall which was on board the submarine is still missing. Owner and Captain Peter Madsen was rescued and charged with negligent manslaughter. (Foto: Jens Noergaard Larsen/Scanpix 2017)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.