Csillagászkörökben egy ideje bizonyítottnak tekintik, hogy naprendszeren kívül is vannak bolygók, igaz, erre csak közvetett jelenségek utalnak, leginkább az általuk okozott gravitációs hatás. Nemrég azonban a NASA Spitzer nevű űrtávcsövének sikerült lencsevégre kapnia két úgynevezett exoplanéta fényét, ez pedig állítólag már kétségbevonhatatlan bizonyíték arra, hogy a Földnek lehetnek testvérei a Kozmoszban. Ahhoz azonban, hogy még több ilyen égitestet fedezzenek fel, a kutatóknak a maiaknál nagyobb teljesítményű teleszkópokra van szükségük. Ezért is fogalmazódott meg az ELT (extremely large telescope, vagyis rendkívül nagy távcső) megépítésének gondolata, azzal a tervek szerint minden korábbinál részletesebb kép nyerhető még a távoli objektumokról is. Brit csillagászok most a különböző európai szakértői csoportok által javasolt ELT-koncepciók vizsgálatával foglakoznak, és ha minden jól megy, hamarosan eldől, melyik grandiózus elképzelés valósul majd meg.
Távcsőterv. Új dimenziók.
Az egyik terv szerint a távcső egy 30 méteres, 127 szegmensből álló gömbtükröt tartalmazna. Ez a Chilében építendő eszköz viszonylag szerénynek mondható összegbe, 250 millió dollárba kerülne – ez fele a hawaii Keck Obszervatórium távcsövei árának -, ám az égbolt horizont feletti részének csak 70 százalékát tudná áttekinteni. Valamivel nagyobb teljesítményű lenne a Kanári-szigetekre tervezett 50 méteres Euro-50, amely hatszögletű tükrökből állna. Minden más tervet felülmúl azonban a szintén Chilébe szánt OWL (overwhelmingly large telescope, vagyis kiemelkedően nagy távcső), amely, ha megvalósul, 100 méter átmérőjű lesz, és 1 milliárd dollárba kerül majd. Ez a szerkezet akár arra is képes lesz, hogy – a fotoszintetizáló zöld pigmentek érzékelése alapján – az esetleges exobolygók felszínén növő növényzetet azonosítsa.
