Gazdaság

Vesszőfutás

admin
admin

2005. 04. 14. 08:00

Mégis tartós állami tulajdonban marad a Tokaj Kereskedőház Rt. - legalábbis ez a legutóbbi hír a privatizációs kísérletek változatos történelmében.

Tokaj-Hegyalját már évszázadokkal Iezelőtt megérintette a politika, Werbőczy is említést tett róla híres törvénykönyvében. Ami a térség történelmét illeti, Hegedűs Zoltán borász, a Tokaj Kereskedőház Rt. volt vezérigazgatója szolgál a közelmúlt talán legérdekesebb részletével: úgy tudja, a II. világháború után a csehszlovák külügyi tárca közreműködésével titkos tárgyalások folytak arról, hogy a főként magyarok lakta Csallóközért cserébe adjuk át Tokaj-Hegyalját, ahol ma is találhatók szlovák falvak…


ÁLLAMI TÁMOGATÁS. Ehhez képest nem is olyan nagy ügy, hogy a Tokaj Kereskedőház Rt. az első magyar cég, amelyre hivatkozva egyszerre két parlamenti vizsgálóbizottság felállítását is kezdeményezik. Pedig az állami borkombinát ma már korántsem olyan meghatározó tényező a Hegyalján, mint egykoron, hiszen a vagyonának nagyjából kétharmadát elveszítette (lásd külön anyagunkat). De még így is erős maradt. Az üzleti adatok ugyan titkosak, de a hozzáértők becslése szerint a tokaji borok hazai piacának 60-65 százalékát, az exportpiac 40-45 százalékát változatlanul uralja.

A Tokaj Kereskedőház Rt. az Orbán-kormány idején kétszer részesült jelentős állami támogatásban: 2000-ben 1,5 milliárd forintot, 2001-ben 2,5 milliárdot kapott. „Az évszázad egyik legjobb, ha nem a legjobb termését kellett 2000-ben megmenteni. Ha nem vásároljuk fel, nemcsak a szőlő veszett volna el, hanem sok dűlő is áldozatul esett volna, mert a kistermelők parlagon hagyják. Márpedig az uniós belépés előtt vétek lett volna hagyni, hogy ne a lehető legnagyobb területtel csatlakozzunk” – adja a korábban sok kritikát kapott állami támogatás magyarázatát Hegedűs Zoltán, a Tokaj Kereskedőház Rt. volt vezérigazgatója, akit Medgyessy Péter miniszterelnök hivatalba lépése után váltottak le. Azt persze ő sem tagadja, hogy az állami támogatás, s különösen annak mértéke sértette a külföldi tulajdonban levő tokaj-hegyaljai társaságok érdekeit.

Sajtóértesülések szerint már az Orbán-kormány alatt is voltak azonban elképzelések a Tokaj Kereskedőház privatizációjára, illetve egyes vagyonelemeinek lebontására. Az Élet és Irodalom cikksorozatban foglalkozott az üggyel, s az Orbán családhoz közeli hegyaljai borászati vállalkozás jegyzőkönyveit idézve arra a következtetésre jutott, hogy ez a cég a térség Fidesz-közeli vállalkozóival és cégvezetőivel együttműködve tervezte a kereskedőház bizonyos vagyontárgyainak megszerzését. Az írás szerint e cég előkészületeket tett arra, hogy számára kedvező módon kerüljön sor a privatizációra, amelyet Orbán Viktor – legalábbis a leközölt, de az érintettek által hamisnak nevezett jegyzőkönyvek szerint – csak a 2002-es választások utáni időpontra tervezett.

A Medgyessy-kormány azután 2002 őszén a Tokaj Kereskedőház Rt.-t levette a tartós állami tulajdonban maradó cégek listájáról, csak a muzeális borkészletét tartották volna meg. „Bíztunk benne, hogy végre részesei lehetünk a privatizációnak, s nem csupán kárvallottjai, mint korábban annyiszor” – jellemzi a vidék akkori hangulatát Ferenc István, a háromezer kistermelő egyike. Ám három privatizációs pályázat is sikertelenül végződött. A dolgozók és a beszállítók által alakított társaság is indult ezeken, de a Figyelő értesülései szerint a felkínált 2 milliárd forint duplájára tartott volna igényt az ÁPV Rt. A Tokaj Kereskedőház Rt. tulajdonában levő ingatlanok – földek, házak, pincék, raktárak és borlepárlók – együttes értéke valóban meghaladja a 4 milliárd forintot is, de hiába, ha a piac jelenleg ezt az árat nem hajlandó megfizetni.

S miközben a privatizáció többször is meghiúsult, 2003-ban átmenetileg a Tokaj Kereskedőház Rt. részvényeinek 23 százaléka Leisztinger Tamás nagyvállalkozó érdekeltségi körébe került. Az Orbán családon keresztül támadott nagyobbik ellenzéki párt, a Fidesz most ennek az ügyletnek a felemlegetésével igyekszik visszavágni a szocialistáknak.

Tőkefelhalmozók

Messze a legnagyobb cég volt a szocializmus éveiben a történelmi borvidéken a Tokaj Kereskedőház Rt., pontosabban elrettentő „leánykori nevén” a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát. Az 1400 hektáron gazdálkodó társaság a felvásárlás és a palackozás területén egyenesen monopolhelyzetet élvezett. Az Antall-kormány az állami cég feldarabolását írta elő. A borkombinátból elsőként a Tokaj Hétszőlő Rt. vált ki, a tranzakciót francia biztosítási tőke finanszírozta. Mindössze 45 hektár szőlő került az új társaság birtokába, de a borkombinát érzékeny veszteséget szenvedett, mert elveszítette a tokaji Rákóczi-pincét. Az első privatizációs hullámban megalakult még a Megyer Rt., a Pajzos Rt., a Disznókő Rt. francia pénzügyi tőke, illetve az Oremus Rt. spanyol szakmai tőke bevonásával. „Kimazsolázták a tokaji kalácsot. A meghatározó történelmi pincék – Sátoraljaújhelyen, Tolcsván, Tokajban – kivétel nélkül a tulajdonukba kerültek” – jegyzi meg kesernyésen az egyik magát megnevezni nem kívánó helytörténész, aki szerint ha Bordeaux-ban állna elő hasonló helyzet, ott nyilván palotaforradalom törne ki. Ám a második privatizációs hullámban éppen a tokaji gazdáknak akartak kedvezni, s az újonnan alakuló pinceszövetkezetek fizetség nélkül, könyvjóváírással kapták vagyonukat. Elegendő pénzük azonban a gazdálkodáshoz sem volt, ezért másfél-két éven belül tönkrementek, s a kiárusított pincék új tulajdonosokhoz kerültek.

„A borkombinát romjain pedig kiváló pincészetek alakultak” – állítja Raskó György, aki az Antall-kormány idején még mezőgazdasági államtitkárként, most pedig a Royal Tokaji Borászati Kft. ügyvezető igazgatójaként jó ismerője a vidéknek. „A privatizációs cégek az elmúlt másfél évtizedben együttesen legalább 50-60 milliárd forintot költöttek a szőlőültetvények, az épületek és a technológiák felújítására” – teszi hozzá. Más szakértők ezt az öszszeget ugyan erősen túlzónak tartják, Raskó viszont úgy véli, a cégek ma még kivétel nélkül ráfizetésesek, s a privatizáció kezdetétől minimum 20-25 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy nyereségessé váljanak.

A Figyelő úgy tudja, hogy a Leisztinger-féle vállalkozás mintegy 95 millió forintot keresett azon, hogy a Tokaj Kereskedőház Rt. részvényeit utóbb visszaadta az ÁPV Rt.-nek. Tulajdonképpen a Forrás Rt.-t vásárolták fel, amelyet az állam – több cég részvényeinek bevonásával – 17 milliárd forintra feltőkésített, hogy a még magánkézben lévő kárpótlási jegyeket végre kivonja a piacról. A Tokaj Kereskedőház Rt. 23 százaléknyi részvénypakettjét eleve azzal a feltétellel vitte be az állam a Forrás Rt.-be, hogy a cég privatizációja esetén napi áron visszavásárolják – elvégre a részvények 100 százalékát elvileg jobb áron lehet értékesíteni. A Leisztinger-féle vállalkozás így csaknem 20 százalékos haszonra tett szert a tranzakció jóvoltából, amikor 570 millió forintért eladta, pontosabban visszaadta a részvények kevesebb mint egynegyedét az államnak.

„Ne felejtsük el, hogy a részvények eladása és visszavásárlása között másfél év telt el. Ennyi idő alatt nőtt a cég értéke, a külső könyvvizsgáló is ezt állapította meg” – óv az elhamarkodott értékítélettől Oravecz Péter, az ÁPV Rt. kommunikációs igazgatója. Ugyanakkor ezen idő alatt a nyomott szőlőfelvásárlási árak miatt csökkent a földek értéke. Igaz ugyan, hogy a Tokaj Kereskedőház Rt. mindössze 82 hektáron gazdálkodik, s ingatlanvagyonának túlnyomó többségét épületek adják, de az ingatlanszakértők szerint azok ára is hektikusan változott a környéken.

A legújabb hírek szerint a Tokaj Kereskedőház Rt. mégsem eladó. Ezt azonban több ellenzéki párt és lap is megkérdőjelezi, arra hivatkozva, hogy az ÁPV Rt. 2005-ös üzleti tervében továbbra is szerepel a cég értékesítéséből remélt összeg. Oravecz Péter szerint azonban ez csupán technikai kérdés. „A 2004-es üzleti tervből átcsúszott ez a tétel a 2005-ösbe. Az igazgatóság 2005. február 10-én döntött úgy, hogy két nyílt és egy tárgyalásos pályázat után sikertelennek ítéli a privatizációt.”

LEÁLLÍTOTT PRIVATIZÁCIÓ. A szóvivő ugyanakkor nem cáfolta a Figyelő értesülését, miszerint 4 milliárd forintot kértek a vállalatért. Sikertelen pályázat esetén ugyan nem hozzák nyilvánosságra az indulók nevét, de úgy tudjuk, hogy az utolsó fordulóban a menedzsment mellett egy holland társaság is ringbe szállt. Oravecz nem kommentálta a hírt, az újabb pályázat kiírását azonban határozottan kizárta. „Nem tervezünk privatizációt. A későbbiekben sem. Hivatalos értesítést még nem kaptunk, de hallottuk, hogy a napokban törvénymódosítási javaslatot terjesztenek be a parlament elé. Elfogadása esetén a Tokaj Kereskedőház Rt. több más mezőgazdasági céggel együtt újból tartós állami tulajdonba kerül” – mondta el az ÁPV Rt. kommunikációs igazgatója. Értesüléseink szerint a parlamenti döntéstől függetlenül sem írnának ki egyhamar pályázatot, mert a sikertelen kísérletek rombolják Tokaj és a tokaji bor imázsát. Így Tokaj-Hegyalja azon kevés területek egyike maradna, ahol az állam még közvetlenül beavatkozhat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.