A hivatalos adatok egyértelműen mutatják, hogy bár az utóbbi egy évben alaposan visszament a jegybanki alapkamat, a fogyasztási hitelek ára nem mérséklődött, sőt – meglepő módon – még nőtt is. A bankok legnagyobb örömére tovább nőtt a fogyasztási hitelek és az éven belüli lejáratra lekötött betétek átlagkamatlábai közötti különbség is, mégpedig a tavaly januári 12,98 százalékról 13,12 százalékra. A bankok nyereségességét alapvetően meghatározó marzs kiugróan magas voltát érzékelteti, hogy az Európai Unióban az átlagos kamatkülönbözet 2003-ban csupán 5,1 százalék volt – írja a csütörtökön megjelenő Figyelő.
|
Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke a szervezet legutóbbi sajtótájékoztatóján maga sem cáfolta, hogy drágák ezek a hitelek, inkább arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak alternatív, alacsonyabb költségű termékek is. A magas lakossági hitelkamatokat egyébként a jegybank elemzői egy tanulmányban annak tulajdonították, hogy még mindig nincs igazi verseny a bankpiacon – különösen a fogyasztási hitelek terén -, szerintük felmerülhet a piaci erővel való visszaélés gyanúja. A bankszövetség elnöke szerint azonban nem lehet kvázi monopóliumról beszélni akkor, amikor 36 hitelintézet működik a piacon, s közülük 5-10 jelentős méretű.
A fogyasztási hitelek közül mindenesetre még mindig a legdrágább a legnépszerűbb: a klasszikus áruhitelek teljes hiteldíj mutatója (THM) egyes esetekben meghaladhatja a 40 százalékot is. Népszerűségük annak köszönhető, hogy a vásárlás helyszínén egyszerűen igénybe vehetőek, a hitelbírálat gyors, s azok is hozzájuthatnak, akiknek egyéb hitelre vonatkozó kérelmét alacsony jövedelmük miatt elutasítanák. A bankok az áruhitelt elsősorban a kispénzű embereknek szánják, amit mutat, hogy hirdetéseikben gyakran az alacsony törlesztő részletet emelik ki. Az ügyfelek pedig a kis összegű törlesztés mellett kevés figyelmet szentelnek a magas kamat- és járulékos költségeknek, s kevesen számolnak utána, valójában mennyibe is kerül nekik a megvásárolni kívánt termék.
Akcióznak 
Áru- és kedvezmény-bőség. A többség nem gondolja végig.
Igaz viszont, hogy a hitel is ugyanolyan árucikk, mint a többi, amiből a pénzintézetek szeretnének minél többet eladni. Ezt mutatja, hogy a finanszírozók is gyakran akcióznak. Jó alkalom lehet erre a karácsony, vagy az olimpia, csakúgy, mint az, ha a partner áruháznak éppen születésnapja van. Márciusban például a húsvét jegyében kínáltak több áruházban is kamatmentes árukölcsönt, a felszámított kezelési költség azonban magas, 8-10 százalékos volt, így a THM a kamatmentesség ellenére is meghaladta a 25 százalékot.
Olykor rá lehet akadni persze valóban teljesen díjmentes hitelekre is. Ilyenkor többnyire a pénzügyi szolgáltató partnere, maga a kereskedő viseli a költségeket, a termék árának mérséklése helyett a hitel költségét fedezve. Ennek célja például az lehet, hogy megszabaduljon raktárkészletétől vagy növelje forgalmát. Az akciós hitel – csakúgy, mint az árkedvezmény – nagy csáberőt gyakorol, sokszor olyan terméket is el lehet adni vele, ami iránt egyébként nemigen lenne kereslet.
|
Nyilvánvaló, hogy a vevőnek nem célszerű mindig a legegyszerűbb és a leggyorsabb, ezzel együtt általában a legdrágább megoldást választani, érdemes megismerkedni az egyéb forrásszerzési lehetőségekkel is. Ezek egyike lehet a folyószámla-hitel, amely szabadon, tetszés szerinti ütemezésben felhasználható. Költsége alacsonyabb, mint az áruhiteleké, bár az utóbbi évben érthetetlen módon a folyószámla-hitelek átlagkamatlába is emelkedett: a tavaly januári 18,88 százalékkal szemben az idén januárban 19,60 százalék volt.
A magasabb jövedelemmel és csak átmeneti likviditási gonddal küzdőknek ideális megoldás lehet a hitelkártya is, amelynek nagy előnye, hogy a bankok többsége meghatározott ideig – többnyire legfeljebb 45 napig – ingyen hitelezi a kártyabirtokost. Igaz, ha valaki nem fizeti meg határidőre a tartozását, igen magas költséget számolnak fel. 
A pénzügyi szolgáltatók és a kereskedők által közösen jegyzett, kifejezetten áruvásárlásra szolgáló áruhitelkártyák is kényelmes fizetőeszközök és kedvezmények kapcsolódnak hozzájuk, de nagyon észnél kell velük lenni – a kispénzű vásárlókat könnyen adósságcsapdába vihetik, mert kártyával az emberek kevésbé megfontoltan költekeznek. E kártyák általában biztosítanak kamatmentes időszakot, de ha valaki nem fizeti vissza határidőre, egy összegben a tartozását, a THM meglehetősen magas, késedelmes fizetés esetén pedig büntetőkamatot számolnak fel.
A cikk teljes terjedelmében a Figyelő március 31-én megjelenő 13. számában olvasható.
