 |
| Claudia Schiffer, a Quelle reklámarca. A régióra figyelnek. |
Hízott a mája Kanizsai Zsuzsának, a Quelle Bt. ügyvezető igazgatójának, amikor az anyavállalat, a német Karstadt Quelle AG csomagküldő üzletágának közép- és kelet-európai elnöke tavaly ősszel éppen Budapesten jelentette be: a cég a németországi áruházi kiskereskedelem gyengélkedésére a régiós terjeszkedésben találta meg a gyógyírt. Ebben ráadásul a magyar leányvállalat fontos szerephez jut. A németországi bolti kiskereskedelem közel 1,5 milliárd euróra duzzadt veszteségével szemben ugyanis a csomagküldő üzletág 7,8 milliárd eurós nyereséget hozott a konyhára, a közép- és kelet-európai piacok felfutása révén pedig 2008-ig a forgalom megduplázásának tervét dédelgeti a cég a régióban.
A több mint tíz éve működő leányvállalat teljesítményével elégedett is lehet a konszern, hiszen a magyar Quelle tavaly a kiskereskedelmi forgalom 5,7 százalékos bővülésével szemben a cég 14 százalékkal, közel 6 milliárd forintra növelte árbevételét. Teljesítménye még a hazai csomagküldő ágazatban is kiemelkedő, ugyanis a piac 75-80 százalékát – köztük a legnagyobb cégeket – tömörítő Magyar Áruküldők Egyesületének (MÁE) adatai szerint a szegmens tavaly 11,4 százalékos növekedéssel, 31,3 milliárd forintra tornászta fel forgalmát.
 |
UNIÓS ELŐNY. Thurzó György, a MÁE elnöke a növekedést – a fogyasztás általános élénkülése mellett – részben annak tulajdonítja, hogy az uniós csatlakozással a csomagküldő szolgálatok útján értékesített termékek szintén vámmentessé váltak. Ez pedig a nagyrészt külföldi tulajdonban lévő áruküldő cégek számára lehetőséget adott arra, hogy csökkentsék egyes termékeik árát. A tavalyi teljesítményen a szereplők szerint az is érződik, hogy a vásárlók bizalma újra megerősödött a csomagküldő szolgálatokban, ami azért nagy szó, mert a cégek egyszer már alaposan megégették magukat. Az 1990-es évek elején ugyanis a tisztességes szereplők mellett számos szerencsevadász próbált gyorsan meggazdagodni csomagküldésből. Csaknem egy évtizedbe telt, hogy e szegmens letisztuljon, s a pórul járt vevők történetei feledésbe merüljenek.
„Manapság a felgyorsult életvitel is a csomagküldők malmára hajtja a vizet, hiszen otthon, a kanapén ülve megrendelhetik a katalógusból, amire szükségük van” – hangsúlyozza Kanizsai Zsuzsa. Arról nem is beszélve, hogy mindezt a 24 órás ügyfélszolgálatnak köszönhetően éjjel-nappal megtehetik. A megbízhatóság imázsára kínos gonddal ügyelő nagy csomagküldők, mint a Quelle és az Otto, a törvényben előírt nyolc nap helyett két hétig (előbbi a törzsvásárlóknak 30 napig) garantálják a pénzvisszafizetést, s a vevőnek indokolnia sem kell, hogy miért küldte vissza az árut.
 |
 |
|
|
|
Mérhetetlen piac
Nem bírja ki, hogy ne kuncogjon a csomagküldőkre vonatkozó kiskereskedelmi statisztikák hallatán Thurzó György, a Magyar Áruküldők Egyesületének (MÁE) elnöke. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a tavaly összesen 2,2 százalékos növekedést produkáló karácsonyi forgalomban a csomagküldők 39,6 százalékkal növelték eladásaikat. Még fényesebb az egész évre vonatkozó statisztika: miközben a teljes kiskereskedelemi forgalom 5,7 százalékkal bővült, az áruküldők szegmense 45,9 százalékot teljesített. A kiskereskedelem több mint 5 ezer milliárd forintos tavalyi forgalmának persze így is csupán töredékét teszik ki a csomagküldők 22 milliárd forintos eladásai – állítják a statisztikusok. Csak hát a KSH adataira a csomagküldés esetében – a jelek szerint – nem lehet alapozni. A MÁE ugyanis legfeljebb 11 százalékos növekedést tapasztalt tavaly, viszont csupán a szervezet 16 tagja a KSH által kimutatottnál jóval nagyobb árbevételre, összesen 31 milliárd forintra tett szert. „A törvény által előírt regisztrációs kötelezettségnek mintegy 160 cég tett eleget, vélhetően olyanok is, amelyek éppenséggel nem folytatnak csomagküldő tevékenységet, de sokan engedély nélkül is működnek” – sorolja a piac felmérésének nehézségeit Thurzó György. Hegyi Attila, az Otto ügyvezetője az eltérések okát abban sejti, hogy a KSH csupán azon cégek adatait veszi számításba, amelyeknek fő tevékenységi köre a csomagküldés. Az egyesület már többször próbált egyeztetni a KSH-val annak érdekében, hogy pontos képet kaphassanak a szegmens tevékenységéről, de eddig nem jártak sikerrel. |
|
|
|
|
|
|
„A hagyományos csomagküldő cégek számára az internet terjedése új, rohamosan bővülő értékesítési csatornát nyitott” – magyarázza Kanizsai Zsuzsa. A Quellénél például azt tapasztalják, hogy bár még mindig nagyon alacsony, mindössze 5 százalékos az internetes megrendelések aránya, évről évre a duplájára emelkedik az online forgalom. (Németországban az internetes megrendelések súlya immár eléri a 20 százalékot.)
Bár a köztudat és a hazai szabályozás előszeretettel mossa össze a klasszikus csomagküldőket, illetve az árut szintén házhoz küldő, de kizárólag az interneten kereskedő cégeket, ez ellen mindkét fél tiltakozik. A speciális elektronikai termékeket kínáló Conrad nevű cég ügyvezető igazgatójaként Thurzó György úgy tapasztalja, hogy a csomagküldés vásárlóközönsége egyelőre jóval szélesebb, mint az elektronikus kereskedelemé. A klasszikus csomagküldők célközönsége nagyjából 18 évestől az „erős” ötvenesekig terjed, nagyrészt nőkből áll, s fogyasztói potenciálját tekintve a középosztályba sorolható. A virtuális áruházakban ugyanakkor inkább a fiatalabb – főként a húszas-harmincas – generációk vásárolnak, közülük is a magasabban iskolázottak.
UNIÓS FÉK. Persze a piac 2004-es alakulása nem kedvezett minden szereplőnek. A szegmens második legnagyobb cégének, a szintén német tulajdonban lévő Ottónak az uniós csatlakozás nem segíthetett, hiszen a társaság – a Quellével ellentétben – nagyrészt magyar beszállítókkal dolgozik, s így igencsak megérezte a fojtogató távol-keleti textildömpinget. „Ennek az importkvóta eltörlése újabb lökést adott” – mondja Hegyi Attila, az Otto Katalógusáruház Kft. egyik ügyvezetője. A cégnek éppen ezért tavaly lanyha – 6 százalékos – növekedéssel és 4 milliárd forintos forgalommal kellett beérnie.
Jóval pesszimistábban ítéli meg a csomagküldő kereskedelem jelentőségét és növekedési kilátásait Fogarassy Gabriella, a GfK Piackutató Intézet területvezetője. „Amire e szolgálatok alapozhatnak, az a már kialakult stabil, ám szűk vásárlórétegük, amely várhatóan látványosan már nem fog növekedni; a jövő inkább stabil stagnálást, legfeljebb az inflációt picivel meghaladó növekedést hozhat a számukra” – vélekedik a szakértő.
„Bőven van még kiaknázatlan kapacitás a piacon” – veti ellen Thurzó György. A csomagküldés aránya a kiskereskedelem releváns termékcsoportjain belül jelenleg 1,4-1,5 százalékra becsülhető, ami nemzetközi összehasonlításban még mindig nagyon alacsony. Az Egyesült Államokban ez az arány eléri a 30 százalékot, de Németországban is a forgalom 6, Ausztriában pedig 3 százalékát teszi ki. Thurzó szerint az egy főre jutó átlagköltés összevetéséből is az derül ki, hogy akad még fejlődési potenciál. A magyar vásárlók átlagosan 10-20 eurót költenek a csomagküldők termékeire, miközben az amerikaiak a 320 eurót sem sajnálják, de Nyugat-Európa nagy részében is 150 és 250 euró között mozog az átlagköltés. A magyarokat még a csehek is megelőzik, a maguk 36 eurós átlagával.
