Dobbantás

Mondhatnánk, Laux József volt annak idején Magyarországon az első kényszervállalkozó – merthogy a többiek egyszerűen rálőcsölték az együttes ügyes-bajos dolgait. “Talán mi voltunk az első maszekok itthon – emlékszik az indulásra -, a bevétel és a kiadás egyensúlya létkérdés volt.” A gázsiból azonban nemcsak a felszerelés megújítására jutott, hanem egy kezdetleges merchandising finanszírozására is, igaz, ez ki is merült pólók, poszterek és színpadi dekorációk kibocsátásában. A tiszteletbeli menedzser irodája a jogász édesapa íróasztalánál működött és legfontosabb eszköze az akkor még luxusnak számító telefon volt. A hőskorszakban egyébként egy valódi menedzsert képtelen lett volna eltartani az együttes – ezt a funkciót kéretlenül is az akkori Interkoncert vállalta magára. Laux igazán akkor csillanthatta meg üzleti képességeit, amikor az állami cég által elfuserált szerződéseket “visszahozta a sírból”. Ez jó iskola volt a későbbi évekre. Az egyik első tanulság például az volt, hogy jobb, ha nem beszél zenész körökben az együttes üzleti ügyeiről, mert azonnal elpletykálják.

ÚJ VILÁG. Az igazi megmérettetés azonban 1974 után következett: az amerikai lemezfelvételre és turnéra kiutazó LGT-ből az első körben Barta Tamás maradt kint. Laux akkor még visszajött, mondván, az egész projekt – akkor kulturális cserének hívták és az amerikai aláíró maga Henry Kissinger volt – nem jöhetett volna létre, ha egyesek itthon nem vállalnak értük garanciát. A tisztesség vezérelte hazatérés után jött a feketeleves különböző lemezek betiltása formájában, ezért amikor 1976-ban újra Amerikába utazhatott, már nem tért vissza. “Csak kapkodtam a fejem, hogy milyen világ is ez – meséli -, mert noha az ABC-hez utaztam, közben a céget bekebelezte az MCA, ahol már nem az számított, hogy milyen jó zenét játszunk, hanem hogy ők ebből mennyit profitálnak.” Az elsőlemezes csapatot eladási számai ugyan kiejtették a lemezmogulok kegyeiből, ám Laux ugyanakkor kapott egy kihagyhatatlannak tűnő ajánlatot. Minthogy nem látta biztosítottnak a magyar hatóságok engedékenységét kinti munkavállalása ügyében, úgy döntött, hogy önerősen próbál szerencsét az Újvilágban. Először zenészként lépett fel, később egy stúdióban hangmérnökösködött – a kitűnő dobos itthon elvégezte a műszaki egyetemet -, majd útnak indította saját produkciós irodáját.

Amerikában úgymond kötelező volt takarékoskodni, ezért amikor a nyolcvanas évek közepén megzuhant a lemezpiac, viszonylag könnyen váltott a videó műfajára, ahonnan már csak egy lépés volt a könyvkiadás. A kaliforniai JLX Production emellett a klaszszikus ügynökségek mintájára szerzői jogok adásvételével is foglalkozik mind a mai napig – ennek jóvoltából a cég hazai megfelelője szinte közvetlenül az amerikai piacról vásárolja azokat a bestsellereket, amelyekkel végül is Laux betört a rendszerváltás előtti években már szétzilálódott magyar könyvpiacra. “A két cég párhuzamosan működik – magyarázza a kiadó tulajdonosa -, hiszen magyar nyelvű CD-t vagy könyvet lehetetlen lenne eladni Amerikában.” Majdnem két évig tartott, mire a magyar JLX megkapta a működéséhez szükséges hatósági bizonyítványokat. Az 1987-es cégalapítást követően Laux hamar alkalmazkodott a hazai könyvkiadási anomáliákhoz, aminek eredményeképpen a tavaly mintegy százmillió forintos forgalmat elkönyvelő magyar JLX sosem szorult arra, hogy az amerikai “nagybácsi” támogassa. “A terjesztés még ma is gyerekcipőben jár – mondja maliciózusan -, annak viszont örülök, hogy könyvet ma már megint leginkább a könyvesboltokban vásárolnak az emberek.” Az idén 15 éves cég számos terjesztőt “elfogyasztott” már, mivel azok Laux szerint 40-50 százalékos részesedésük ellenére sem képesek például az Amerikában alkalmazott door to door – azaz házról házra járva – módszert és még sok más marketingtrükköt alkalmazni. Mostani új partnerének teljesítményében azonban bízik. A JLX tulajdonosa szerint mindazonáltal a tavalyi szezont nem a terjesztők, hanem az úgynevezett médiakönyvek tették tönkre. “Lassan már a tévéportások is könyvet írnak a semmiről” – dohog. A könyvpiaci túltermelés következménye az is, hogy míg a kilencvenes évek elején nem volt ritkaság a százezer fölötti példányszám, a JLX -konkurenseihez hasonlóan – manapság kénytelen beérni 5-10-20 ezres megjelenéssel. A konjunktúrának óhatatlanul vége, ezért Laux szerint főként az automatizmusokat kell kerülni ebben a szakmában, így például nem minden Amerikában sikeres regényből lesz bestseller Magyarországon.

GARÁZSMENET. A JLX ma már megteheti, hogy főleg olyan CD-ket ad ki, amelyek közel állnak a vezetőség szívéhez. Ebbe a körbe a ma is aktív dobos-zeneszerző együttesein kívül azok a zenésztársak is beletartoznak, akiknek elegük lett a korongok utógondozásáról előszeretettel megfeledkező zenei kiadókból. “Régen az szerepelt a borítón, hogy megjelent az XY kiadó gondozásában. Nos, ez a szó teljesen elvesztette a jelentőségét, úgyhogy már nem is használják” – szedi le a keresztvizet a szakmáról.

A klasszikus értelemben vett produceri munkát komolyan vevő művész-üzletember saját zenei anyagait illetően is hajlandó az aprómunkára – állítja Fodor László könyvterjesztő, aki ezen felbuzdulva CD-dedikálást szervezett Lauxnak egy bevásárlóközpontban. Mint mondja, már az is szokatlan volt, hogy a művész pontosan érkezett, és sztárallűröktől mentesen, közvetlenül tette mindazt, amit a szervező elvárt tőle.

A házi vetítésre vagy televíziós sugárzásra vásárolt videofilmek vagy közvetítési jogok eladása szorosan kötődik a kaliforniai JLX tevékenységéhez: ide tartozik például egy pár évvel ezelőtti Oscar-díj átadás élő közvetítésének lebonyolítása, a Bud Spencer filmek magyarországi importja, vagy a közelmúltban a Focista Feleségek sorozat és a Mary Higgins filmek. A két cég közötti kapcsolattartás évi négy-öt alkalommal igényli, hogy a tulajdonos Amerikába repüljön, ahol fenntart egy lakást magának és a családnak. Budai lakásuk pedig arról híres, hogy annak garázsában szoktak próbálni.

Laux kíméletlenül szelektál a társasági meghívások között, kulturális rendezvényekre viszont szívesen ellátogat feleségével és 15 esztendős Bence fiával, aki egyébként már komoly fotómodell múltat tudhat maga mögött. “Igyekszem minél több időt velük lenni, mert ez az az időszak, amikor egy kamasz értékrendjét még utoljára lehet befolyásolni” – kapunk ízelítőt a családfőt mostanában legjobban foglalkoztató problémákból. A matektanulás menedzselése mellett azért jut idő közös kikapcsolódásokra is: ilyenkor futással, biciklizéssel vagy éppen kertészkedéssel regenerálja magát Laux József.