Gazdaság

Politikai barométer – szeptember 6.

admin
admin

2001. 09. 05. 20:06



Módszertani megjegyzések

A TNS Modus 2000. márciusától folyamatosan, mindennap végez adatfelvételt. Hetente összesen 240 felnőtt korú személyt kérdeznek meg az ország 135 településén – hetente másutt. A 34. hétre vonatkozó legújabb adatok a 2001. július 30-ától augusztus 26-ig megkérdezett 950 fő válaszai alapján születtek. Az ekkora reprezentatív mintának +/- 3,24 százalékpont a hibahatára, (95 százalékos megbízhatósági szint mellett), ami azt jelenti, hogy a közölt eredmények legfeljebb ennyivel térhetnek el azoktól a “valós értékektől”, amelyeket akkor kaptunk volna, ha minden felnőtt korú magyar állampolgárt megkérdeznek (az elemszám csökkenésével a hibahatárok nőnek, például a “biztos szavazó, pártot választók” esetében a hibahatár csaknem 6 százalékpont). A legfrissebb vizsgálati eredményeket minden héten hasonló módon (négy hétre görgetett formában) közöljük.
A kutatás részletes módszertana >>

Három százalékra csökkent az MSZP előnye

Csökkent az előny, de megőrizte vezető helyét az MSZP a Fidesz előtt a 34. heti legújabb eredmények szerint a 2001. július 30-ától augusztus 26-áig megkérdezett 950 személy válaszai alapján. A fiatal demokraták egy százalékkal erősödtek, a szocialisták ugyanennyivel gyöngültek a biztos szavazó pártválasztók körében.

A különbség jelenleg 3 százalék az MSZP javára. Vagyis, ha most vasárnap lennének a választások, akkor nagy valószínűséggel 45 százalék szavazna rájuk, míg a Fideszre 42 százalék.

Tovább tart az állóháború: a két vezető párt immáron 39. hete nem távolodik el egymástól. A szocialista párt korábban megindult felívelése megtörni látszik. A 21. héttől az MSZP esélymutatója olyan ütemben nőtt, hogy már a hibahatárt közelítette a növekedés mértéke. A 32. héttől azonban nem folytatódott a trend.



Választási szövetséggel juthat csak be az MDF a parlamentbe

A kisebb támogatottságú pártok választási esélyei sem változtak lényegesen: a MIÉP a legerősebb kis párt, immáron két perióduson keresztül 4 százalékon áll. Az MDF mélyrepülése megállt, nem csökken az SZDSZ és az FKGP potenciális szavazóbázisa sem. Feltűnt ugyanakkor egy “új szereplő” a magyar politikai palettán: a Munkáspárt eredményeink szerint 2 száazlékon áll a biztos szavazó pártválasztók körében – immáron második hete. Többen osztoznak tehát a két nagy párt maradékán, amely változatlanul kicsi: ezen a héten is 13 százalék a konc, amin marakodhatnak.(lásd a 2/c. ábrát).

Veszített népszerűségéből a Fidesz

Jelentősen átrendeződött az összes felnőtt korú megkérdezett pártszimpátiája. Az elmúlt hetekben egyértelműen nőtt a MIÉP iránti ellenszenv: a 25. héten mért 25 ponthoz képest most csak 20 pont volt a százfokú skálán.

Hasonló módon csökkent a lakosság körében a Fidesz iránti rokonszenv. Ez esetben a töréspontot a 26. héten közölt adatok mutatják, az akkor mért 50 ponthoz képest a fiatal demokraták rokonszenv-indexe most 46 ponton áll, és a csökkenés mértéke meghaladja a hibahatárokat.

Az MSZP előnye most 8 pont. Vezető pozíciója a felnőtt lakosság körében továbbra is egyértelmű.

Az MDF és az SZDSZ kilendülni látszik az állóháborúból, hosszú idő óta először jelentős a különbség a két párt között – a szabad demokraták javára (38 pont a értéke az MDF és 41 pontot az SZDSZ esetében). A Fidesz és az MDF választási szövetségének hatása később lesz mérhető



Mi történt a héten ?… A Törésvonal Politikai Elemző Központ szerint

•  Az őszi politikai “nagyüzem” beindulása előtti utolsó héten elsősorban a korábbi témák kerültek napirendre, új jelentős ügy nem akadt. A 13 téma között 3 botrányjellegű volt (vadászgépek ügye, Torgyán Fidesz-ellenes sajtótájékoztatója és a SZOT-üdülők ügye). Meglepően sok, 5 output jellegű téma került a napirendre (olimpia, népszavazás, Bokros-csomag, szocialista agrárprogram, költségvetési ügyek).
•  A két nagy párt dominanciája egyre meghatározóbb lesz a politikai napirenden: a hét szereplési lehetőségei közül csaknem 80 százalék a Fideszhez és az MSZP-hez kötődött.
•  A Fidesz-MPP a héten visszatalált a nyár elején tapasztalt mutatóihoz: ezúttal – ellentétben a korábbi hetekkel – több volt a párthoz kapcsolódó pozitív, mint negatív hír (3 pozitív és 1 negatív). A párt ezúttal is szimbolikus témákban volt kezdeményező (augusztus 20., olimpia, Corvin-lánc), míg materiális témában támadta a fő riválisát (Bokros-csomag).
•  A kisgazdák ezúttal a pártelnök újabb Fidesz ellenes bejelentésével (az 1990 előtti ösztöndíjak ügyében) jelentek meg a napirenden.
•  Az MDF egyetlen témában sem volt szereplő a héten.
•  Az MSZP szereplési (összes: 7, pozitív: 3, negatív: 2) adatai szinte teljesen megegyeznek a Fideszével. Mindez azt jelenti, hogy a szocialisták a Fidesz gyakoribb megszólalásai ellenére is folytatni tudták nyáron elkezdett tematizációs offenzívájukat. Mindezt úgy tették, hogy nem minden pozitív kezdeményezésük érte el az “ingerküszöböt” (például az egészségügyi dolgozóknak ígért 50 százalékos béremelésük nem került a jelentős hírek közé).
•  Az SZDSZ hat hét után tudott ismét pozitív témával megjelenni, amikor a kormányzati túlköltekezés kapcsán adócsökkentő programját is napirendre tudta emelni. (Hozzá kell azonban tenni, hogy a média napirendjén elsősorban a kormányzati kritika jelent meg.) Az agrárválság kapcsán mondott üzenete ellenben nem érte el az “ingerküszöböt”, miközben a szocialisták hasonló megszólalása igen. A magyarázat feltehetően a különbségekben keresendő: 1. a két párt helyzete, 2. az SZDSZ sajtótájékoztatót tartott, az MSZP rendezvényt, 3. az MSZP új programot dolgozott ki, az SZDSZ csak negatív üzenetet kommunikált.
•  A MIÉP számára május óta az első negatív hír jelent meg a Nemzeti Néppárt megalakulásával. Nem valószínű azonban, hogy a Szabó Lukács vezette párt kommunikációja a következőkben veszélyes lehetne a MIÉP számára.
A Törésvonal Politikai Elemző Központ kutatói hetente készítenek politikai elemzést a médiában napirenden lévő témákról.




A kormány nem rontott, nem javított a bizonyítványán

A kormány munkájának megítélése nem változott a múlt héten közölt adatokhoz képest: az összes megkérdezett körében a négyhetes görgetett átlagérték jelenleg is 35 pont, míg a biztos szavazó, pártválasztók között 41 pont.(lásd az az 1/A. valamint az 1/B. ábrákat)

Kóstoló a nyilvános választási vitákból – politológiai elemzés

A 34. hét a kormány szimbolikus politikáját jellemző augusztus 20-ai ünnepségekkel vette kezdetét. A két ünnep – augusztus 15. és 20. – kiváló lehetőséget kínált a legnagyobb kormánypártnak arra, hogy folytassa tudatosan eltervezett és fegyelmezetten végrehajtott identitáspolitikáját.

A Modus adatai azt mutatják – természetesen a hibaszázalékok figyelembe vételével -, hogy az ünnepi szereplések és beszédek nem győztek meg újabb szavazókat a bizonytalanokat sorából. Az ilyen politikai akciók azonban soha nem rövid, sokkal inkább hosszú távon hatnak, s nem annyira új szavazók megnyerésére alkalmasak, hanem a már létező kötelékek megerősítésére.

Az ünnepségeket követő hét – az adatfelvétel ideje – három jelentős eseményt hozott: a miniszterelnök és a főpolgármester közös olimpiai megbeszélését, a korrupciógyanús ügyként aposztrofált vadászgépvitát és a kisgazda pártelnök újabb Fideszt támadó megszólalását. Ezek egyike sem nevezhető azonban olyan egyértelmű politikai ügynek, amely ki- vagy megmozdíthatta volna a választópolgárokat egyik vagy másik tábor irányába.

A kampányviták nyitányaként volt értékelhető Nagy Sándor és Pokorni Zoltán héten tartott vitája, amely világosan mutatta, hogy a Fidesz vezérkarához tartozó politikusok továbbra is az “ellenzék botránypolitikát folytat – mi kormányozunk” elképzelés jegyében kommunikálnak. Miután a Fidesz elnöke láthatóan már a kampányvitákra kidolgozott érvrendszerrel (pontos adatok, logikus kifejtés, határozott tematika) érkezett, a szocialista frakcióvezető pedig felkészületlennek tűnt a vitában, a Fidesz az első televíziós vitában felülmúlta a szocialistákat. Miután a vitát a közszolgálati televízió közvetítette, közvéleményt befolyásoló szerepe elenyészőnek tekinthető, ám a kampány “nagy politikai vitáinak” stílusát előre jelezte.

































Török Gábor tanulmánya, A politikai napirend kutatása : tapasztalatok és tények a Hírforrásban olvasható.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2015. június 7.
A kormány bevándorlásról szóló plakátja a főváros VIII. kerületében, a Hungária körúton 2015. június 7-én. Több helyen megrongálták a plakátokat, ezért a Fidesz feljelentést tesz bűncselekményre felbujtás miatt. Németh Szilárd, az országgyűlési képviselője felszólította Szigetvári Viktort, az Együtt elnökét és párttársait, hogy "ne uszítsák tovább az embereiket ilyen agresszív és törvénytelen cselekedetek elvégzésére".
MTI Fotó: Marjai János
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.