Az elmúlt évvel szemben, amikor nem sok örömét lelhette a nagyérdemű a részvénypiaci befektetésekben, az idén minden előzetes várakozást felülmúló évet zár a Budapesti Értéktőzsde (BÉT). Hivatalos indexe az 1528,92 pontos múlt évi záróértékről 3800 pont fölé emelkedett, ami egyben azt is jelenti, hogy fölösleges volt sokat töprengeniük a piaci szereplőknek befektetéseik értékének megtöbbszörözésén. Csupán némi szerencsére volt szükségük, hogy elkerüljék azt a néhány részvényt, melyek a ragyogó napsütés ellenére a sors szeszélye folytán az árnyékosabb oldalra kerültek.
A részvények éveként vonulhat be a tőkepiacok történetébe az idei esztendő. Kevés olyan hét volt, amikor egyszer sem kerülhetett fel az újságok szalagcímeire valamelyik nagy múltú nemzetközi tőzsde indexe, amint ismét történelmi magasságokba repítette az általános részvényvásárlási láz. A New York-i tőzsdeindex (Dow Jones), amelyet januárban még 5000 pont közelében jegyeztek, novemberben átlépte a 6500 pontos – immár sokadik – álomhatárt. Mivel a tőzsdeguruk árgus tekintetével kísért Dow Jones minden apró rezdülése a világ összes piacán azonnal érezteti hatását, egyetlen részvénypiac sem “menekülhetett meg” az általános áremelkedés jótékony hatásától.
A nemzetközi részvénypiacokon tapasztalt áremelkedés következtében végre a korábban hányatott sorsú magyar tőkepiacon is kisüthetett a nap. Mivel a makrogazdasági egyensúly megteremtésén fáradozó kormányzat lépéseinek kezdeti sikereit látva éppen az idén értékelték át az illetékes tanácsadók a magyar piacot, ezzel kiváló táptalajt teremtettek arra, hogy az év végén a világ bámulatára a BÉT legyen az egyik várományosa “a legnagyobb mértékű áremelkedést produkáló börze” kitüntető címnek. A BUX értéke 2,5-szeresére emelkedett az év eleje óta, ami egyben azt is jelenti, hogy forintban átlagosan 150 százalékos nyereségre tettek szert a magyar részvényeket választó befektetők.
Az index nemzetközi összehasonlítást lehetővé tevő dollár alapú számítása 110 százalékos árrobbanásról tanúskodik. A részvénypiac kapitalizációja 330 milliárdról 790 milliárd forint fölé emelkedett, ám ez elsősorban az általános áremelkedésnek tudható be, és nem az újonnan bevezetett részvények értékének. Míg tavaly 87,27 milliárd forintnyi forgalmat bonyolítottak le a parketten, az idén november végéig halmozott értéken már 417,25 milliárd forintnyi üzletet kötöttek a brókerek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a hetedik születésnapjához közelítő BÉT-en eddig lebonyolított 601,84 milliárd forintnyi forgalomnak több mint kétharmadát ebben az évben kötötték.
Az idén lelassult a tőzsdére bevezetett részvények számának a korábbi években megszokott bővülése; az év eleji 40-ről 45-re nőtt a tőzsde-parketten való megmérettetést vállaló társaságok száma. Az év során hat vállalkozás (a BorsodChem, a Cofinec, az Eravis, a Horizon Multiplan, a Kékkúti Ásványvíz és a TVK) részvényeit vezették be a tőzsdei kereskedésbe. A Pharmavitet felvásárló amerikai Bristol Myers cég viszont szükségtelennek ítélte meg, hogy az alaptőke néhány százalékára korlátozódó közkézhányad miatt a továbbiakban is vállalja a nyilvánosságot, így a visszavásárlási ajánlat lezártával kivezettette a Pharmavit papírjait a tőzsdei forgalmazásból. A közeljövőben a Főnix részvényeire is hasonló sors vár.
A szokásos néhány napos technikai szünetet követően egyből a két évvel korábbi boomot idéző árfolyamrobbanással kezdte az évet a BÉT a gyógyszergyári részvények megugró népszerűségének következtében. A boom főszereplője azonban a Mol volt, csak ekkor még az index kosarának mellőzött szereplőjeként. A politikai csatározások és a különböző lobbyk közötti harcok legkevésbé az olaj- és gázipari cég papírjainak az árfolyamát kímélték. Mivel a társaság jövőképét várhatóan továbbra is számottevően módosíthatják a mindennapi politikai állásfoglalások, a Mol, hektikusan ingadozó árfolyamát szemlélve, kiváló alanya lehetne az opciós piacnak, a várva várt szabványosítást követően.
Az év eleji hossz lendületével a Pick Szeged részvényeinek 5200 forintról 7500 forintig szárnyaló árfolyama a nyár végére ismét 6000 forint alatt találta magát. A többi vezető papír árfolyamait vizsgálva és azok túlértékeltségétől tartva az év derekától viszont ismét egyre többször kerültek a figyelem középpontjába a húsipari papírok. Így a pótlólagos kereslet hatására decemberben két és fél éve nem látott, 8400 forint fölötti árfolyamon cserélhettek gazdát a papírok.
A Tiszai Vegyi Kombinát sikeres nyár közepi privatizációja során a rövid távon 10-20 százalékos áremelkedésben bízó befektetőknek nem csekély csalódást okozott a részvények tőzsdei szereplése. Az elemzők is érthetetlenül álltak az 1350 forintos kibocsátási ár körül szűk sávban ingadozó árfolyam láttán, mondván: a cég várható eredménye alapján ennek a papírnak is “illene” csatlakoznia az azóta is tartó általános hosszhoz. Az ősszel elterjedt pletyka, miszerint a társaság 1550 forint körüli áron megvásárolja az alaptőkéjének 10,85 százalékát kitevő részvénypakettjét a helybeli önkormányzattól, ismét megmozgatta a spekulánsok fantáziáját (Figyelő, 1996/48. szám). Az üzlettel kapcsolatos bizonytalanságok eloszlásával végre megindulhatott a részvény jegyzésének emelkedése, ami néhány nap alatt 1600 forint fölötti árat hozott Mikulásra.
Hiába startolt kiválóan az év elején a Fotex 86 forintos árszintjéről, ugyanis a május derekán elért 215 forintos lokális maximum után alig két hónap leforgását követően ismét csak névérték alatt szabadulhattak meg részvényeiktől a befektetők. A Goldsun pénzügyi nehézségeiről árulkodó jelentések érthetően keltettek némi pánikhangulatot a tulajdonosok körében, így az év elején 280 forintról induló, majd 450 forintig szárnyaló árfolyam manapság már 60 és 100 forint között ingadozik.
