A vállalkozások egyik utolsó nagy feladata ebben az évben a december 20-ai társaságiadó-feltöltési kötelezettség teljesítése. Az adóhatóság munkatársa az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat részletezi: kikre vonatkozik, milyen összegű legyen, s milyen szankciók várnak a kötelezettségüket elmulasztókra.
A társasági adóról szóló törvény meghatározott adóalanyok részére társaságiadóelőleg-fizetési kötelezettséget ír elő. Az adóelőleg összegét és esedékességét az érintettekkel az APEH fizetési meghagyásban közölte. Negyedévente fizetnek adóelőleget azok az adóalanyok, amelyek előző évi adókötelezettsége nem érte el a 3 millió forintot. A többiek havonta két alkalommal fizetik az előleget; ők minden hónap 10-éig és 28-áig teljesítenek, a december havi adóelőleget pedig december hó 10-éig és 20-áig kell megfizetniük.
A társaságiadó-előleg fizetésének rendszeréhez szorosan kapcsolódik a feltöltési kötelezettség. A társasági adó hatálya alá tartozóknak – a külföldi vállalkozók és az egyszeres könyvvezetésre kötelezettek kivételével – az adóhatóság által előírt adóelőleget ki kell egészíteniük a várható éves kötelezettség összegéig. (A külföldi vállalkozók és a társasági adótörvény hatálya alá tartozó egyszeres könyvvezetésre kötelezettek nem kaptak fizetési meghagyást, kiegészítési kötelezettségük nincs; ők a társasági adót az 1997. május 31-én esedékes bevallás benyújtásakor fizetik meg.)
A feltöltési kötelezettséget december 20-áig kell teljesíteni. A kötelezettség elmulasztása az adózás rendjéről szóló törvény szerint megállapított szankció alkalmazásával jár. Ennek alapján, amennyiben az adózó az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőlegét az esedékesség időpontjáig nem egészítette ki a fizetendő adó legalább 90 százalékának megfelelő összegre, úgy a befizetett előleg és a tényleges adókötelezettség 90 százaléka közötti különbözet után 20 százalék mulasztási bírság kiszabására számíthat. (Késedelmi pótlék felszámításának viszont a feltöltési kötelezettség elmulasztása miatt – sem a mulasztási bírság mellett, sem anélkül – nincs törvényi alapja. Ha tehát egy negyedéves adóelőleg-fizető az első három negyedévi fizetési kötelezettségét nem teljesítette, akkor késedelmi pótlékra számíthat, ha viszont a negyedik negyedévi feltöltési kötelezettségét mulasztja el, akkor mulasztási bírságot szabnak ki rá.) Nem szabható ki mulasztási bírság a nonprofit szervezetekre (lakásszövetkezet, társadalmi szervezet, egyház, alapítvány, víziközmű-társulat), a külföldi vállalkozókra, az 1996. évben jogelőd nélkül létrejött vállalkozásokra és az egyszeres könyvvezetésre kötelezett adóalanyokra.
A tapasztalatok szerint nagyon sok adózó csak a fizetési meghagyásban közölt adóelőlegeket fizeti meg, és úgy gondolja, hogy ezzel teljesítette a kötelezettségét. Valójában azonban nem csupán a befizetett adóelőlegeket, hanem az adózó társaságiadónem-egyenlegét kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy megvizsgáljuk az adózó társasági adónem folyószámláját 1996. január 1-jétől december 20-ig, s az adónemegyenleget úgy kapjuk meg, hogy a pénzforgalom egyenlegét összevonjuk az előírások egyenlegével. Pozitív összeg esetén adóhátralék (befizetési kötelezettség) áll fenn, negatív előjelű adónemegyenleg viszont többletfizetést mutat. Abban az esetben, ha az 1996. december 20-án érvényes társaságiadónem-egyenleg összege eléri a fizetendő adó legalább 90 százalékát, akkor az adózó eleget tett feltöltési kötelezettségének. Ellenkező esetben nem történt meg a törvény által meghatározott 90 százalékos kiegészítés, ezért az első fokú adóhatóság kiszabja a mulasztási bírságot.
A feltöltési kötelezettség teljesítésénél különös gondot kell fordítani az átvezetésekre és az önellenőrzésekre. Az átvezetési bizonylat (száma 17-es) kizárólag egy adott adózó kizárólag adófolyószámlán kimutatott pénzforgalmi tételeinek átvezetésére, illetve a túlfizetésnek az adózó részére történő visszautalására szolgál. Amennyiben tehát az adózó az egyik adónemben fennálló túlfizetését a másik adónemben lévő hátraléka teljesítésére akarja felhasználni, akkor a 17-es számú bizonylatot kell kitöltenie. Ügyelni kell arra, hogy az átvezetési kérelmet december 20-ig teljesíteni kell. (Jogilag az átvezetési kérelem teljesítése az a nap, amikor azt az adóhatósághoz benyújtják, illetve postán történő feladás esetén a postára adás napja.)
Az önellenőrzés esedékessége megegyezik az átvezetési kérelem esedékességével. Amennyiben az adózó az 1996-os évben december 20-ig önellenőrzést adott be – függetlenül attól, hogy az melyik évre vonatkozik -, ez az adónemegyenlegét (pozitívan vagy negatívan) befolyásolja. Az 1996. december 20. után beadott önellenőrzéseket – függetlenül attól, hogy azok melyik évre vonatkoznak – az adóhatóság már nem veszi figyelembe. Ugyanígy nem veszi figyelembe az 1997. május 31-i esedékességű (1996. évre vonatkozó) társasági adóbevallás önellenőrzését sem.
