Gazdaság

LAKÁSTAKARÉK-TÖRVÉNY – Hányadán állnak

admin
admin

1996. 11. 06. 00:00

Lapunk zárásakor adják végső szavazatukat a honatyák a lakástakarék-pénztárakról szóló törvényre, amely 1997 januárjától lép hatályba. Három pénztár abban bízik: addigra már birtokába is juthat a működéshez szükséges engedélyeknek.

A megalakulni vágyó lakástakarék-pénztárak az Állami Bankfelügyelethez fordultak, azt tudakolván: elindulhat-e az engedélyeztetési eljárás a jelenleg érvényben lévő pénzintézeti törvény alapján. Mire ugyanis a lakástakarék-törvény hatályos lesz, a pénzintézeti törvényt felváltja a hitelintézeti, a bankfelügyelet helyébe pedig az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet lép.

A mintegy 120 módosítást “elszenvedett” törvénytervezet végső soron az eredetinél vonzóbb formát öltött – vélik pénztári szakértők. Jóllehet csupán egy évre – és csakis a törvény hatálybalépésének évére -, ám mégis 40 százalékra tornászták vissza a képviselők az állami támogatás mértékét, amit a kormány korábban 30 százalékra faragott le. (Az abszolút korlát, azaz az évi legfeljebb 36 ezer forintos támogatás minden körülmények között megmarad.) Ilyenformán a négyéves megtakarítási idő alatt elérhető hozam 17-18 százalék, ami persze elmarad a 40 százalékos támogatás esetére kalkulált 20 százaléktól, de valamelyest meghaladja a mindvégig 30 százalékos állami “részvállalás” mellett jutó 16 százalékot.

A támogatás mértéke ráadásul visszakerült a törvénybe, tehát nem külön rendelet szabályozza – az csak a támogatás folyósításáról, igényléséről, elszámolásáról, ellenőrzéséről szól majd (már persze ha elkészül, legkésőbb az első pénztári év végén esedékes támogatás folyósításáig). Ha szükséges, ugyancsak kormányrendelet részletezi majd a lakástakarék-pénztári szerződés feltételeit, amiket egyébként a törvény is számos pontban rögzít.

A vacillálókat igyekszik lakáscélú megtakarításra serkenteni, a pénztárakat pedig több forráshoz juttatni az az elfogadott módosítás, miszerint 8 év után a betét és az állami támogatás bármire felhasználható, immáron megkötés nélkül. Az ügyfél számára jelenthet garanciát, hogy bizonyos egyértelmű esetekben (amikor hitel “odaítélése” kizárt) négyévi megtakarítás után az állami támogatást akkor is megtartható, ha azt nem lakásra fordítják. Ilyen például, amikor a szerződés kedvezményezettje (vagy az ügyfél házastársa) meghal, illetve ha legalább egy éve munkanélküli vagy a szerződés megkötése után (minimum 67 százalékos rokkantsági fokkal) munkaképtelenné vált. Ugyancsak egyfajta biztosítékként szolgál, hogy amennyiben a pénztár a szerződéses összeget késedelmesen folyósítja, erre az időszakra a jegybanki alapkamat mértékének megfelelő kamatot fizet.

Mindezekkel együtt a majdani piaci szereplők úgy látják: meghaladható az a pénzügyminisztériumi becslés, amely szerint évi 100 ezer szerződés köttetik; már csak azért is, mert ezen előrejelzés alapjául az OTP lakáshitel-állományának alakulása szolgált. A másik szélső érték egyes vélemények szerint a csehországi 1992-es induló szerződésszám – 200 ezer – lehet, bár akkoriban ott megtakarítási lehetőségből jóval kevesebb akadt.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.