E hét végén tartja ötödik rendes közgyűlését a hazai pénzpiaci üzletkötők szakmai szervezete, a Magyar Forex Klub (MFK). Bár tagsága évről évre dinamikusan növekszik, a döntéshozók körében egyelőre csekély a szervezet elismertsége.
Az MFK egy több tízezer tagot számláló nemzetközi szervezet, az ACI (Association Cambiste Internationale) magyar tagszervezete. – Öt évvel ezelőtt, 51. nemzetként csatlakoztunk a szervezethez – mondja a klub elnöke, Sebők Sándor, aki egyben az Inter-Európa Bank Rt. ügyvezető igazgatója. – Akkor a magyar tagszervezet 50 tagot számlált, mára ez a szám megháromszorozódott. A dinamikus növekedés a kereskedelmi banki szektor gyors fejlődésének tudható be.
Az 1991-es megalakuláskor az alapító tagok elsősorban a jegybank és kisebb részben a már meglévő kereskedelmi bankok üzletkötői közül kerültek ki. A klub első elnökét is a jegybank adta Pásztor Csaba személyében, aki négy éven keresztül töltötte be ezt a posztot.
E négy év piaci változásainak, a jegybank és a kereskedelmi bankok közötti egészséges szereposztás kialakulásának egyik jele, hogy ma már mind a tagságban, mind pedig a vezetőségben a kereskedelmi bankok szerepe a döntő.
– Egy évvel ezelőtt, elnökké választásomkor a közgyűlés két alapvető fejlődési irányt jelölt meg – mondja Sebők Sándor. – Egyrészt el kell érni, hogy szakmai, döntéselőkészítői és döntéshozói berkekben meg- és elismerjenek bennünket. Célunk továbbra sem az, hogy ezekben a szakmai testületekben tagsági jogokat szerezzünk, azt azonban szeretnénk, ha a minket érintő kérdésekben kikérnék a véleményünket. A fejlett világban működő testvérszervezeteink a saját hazájukban ezt már elérték.
E téren egyébként már a Magyar Forex Klub is előrelépett. – A pénzforgalmi jutalékok változása kapcsán konzultált velünk az MNB és a Giro Rt.; igaz, ott álláspontunkat nem tudtuk érvényre juttatni – mondja az elnök. – A bankközi piacon a bankok egymás közötti átutalásai után felszámított 2700 forintos jutalék bevezetését a nemzetközi gyakorlathoz képest is magasnak tartottuk, és véleményünk szerint ez torzítóan hat a kamatlábakra. Érthető, hogy a korábban ingyenes szolgáltatás után a Giro jutalékot számít fel, de annak mértékét túlzottnak tartottuk. Azóta a Giro felére csökkentette a bankközi átutalás maximális jutalékát, de az még így is meghaladja az általunk indokoltnak tartott néhány száz forintos nagyságrendet. Kedvezőbb a tapasztalatunk a Bankfelügyelettel a tőkemegfelelési mutatóról folytatott párbeszédről. A határidős, illetve származékos ügyletek kockázati tényezőként eddig száz százalékos súllyal szerepeltek a számításokban. Javaslatunk alapján a futamidőtől és az ügylet típusától függően eltérő súlyok tíz százalék alá kerültek. Ezen belül még kedvezőbb besorolást kaptak a tőzsdei ügyletek, miután a napi elszámolási kötelezettség miatt azok kockázata lényegesen csekélyebb, mint egy OTC-n kötött ügyleté.
A közelmúltban a klub önálló kezdeményezést tett: a jegybank támogatásával és brókercégek közreműködésével megalkotta a Bubort (a bankközi irányadó kamatlábat).
– Másik fő célunk, hogy minőségi fronton is előrelépjünk, hiszen a kihívás nagy. Az ügyfelek igényei egyre inkább kikényszerítik, hogy a hazai banki Magyarországon még újnak számító határidős, illetve származékos termékeket vegyenek fel szolgáltatásaik körébe. Sok üzletkötőnk külföldi bankokkal is kapcsolatban áll, így e pénzintézetek részben rajtunk keresztül szembesülnek a magyar bankrendszerrel. Azt hiszem, nem kell hangsúlyoznom, milyen fontos az ő megfelelő szakmai képzettségük.
A klub azon van, hogy magas szintű és elfogadható árú továbbképzési lehetőségeket teremtsen. Az ár sajnos lényeges motívum, hiszen nemzetközi diplomát adó vizsgákat kell sikeresen teljesíteni, s a megfelelő, profi felkészítés egyelőre csak külföldi szakemberek közreműködésével oldható meg, természetesen “külföldi árszínvonal” mellett.
