Gazdaság

KÖZELÍTÉS AZ EK-JOGHOZ – Kevés tölténnyel, mozgó célra

admin
admin

1996. 08. 07. 00:00

A jogharmonizáció lassan töltelékszóvá válik. Ha a magyar jogrendszernek az EK-joghoz való közelítését szavakban mérnék, akkor már rég túlteljesítettük volna kötelezettségeinket, miközben a valóságban gyötrelmes út vezet még a sillabusznak számító cannes-i Fehér Könyvben megfogalmazottak átvételéig is. A kormányzati sikerjelentéseket némileg árnyalják a hiányosságokat felfedő kritikák.

Bár alig van már újságoldal a jogharmonizáció említése nélkül, annak mibenlétéről még az azt emlegetőknek is hézagosak az ismereteik. Czuczai Jenő, az Európai Unió magyarországi nagykövetségének jogi követtanácsosa a társulási szerződésként emlegetett Európai Megállapodásnak és a Fehér Könyvnek a magyar jogszabályalkotásra gyakorolt hatását úgy jellemzi: az előbbi a kötelező, az utóbbi pedig az ajánlott olvasmány a hazai kodifikátorok számára. Az Európai Megállapodás ugyanis a magyar “belső jog” részévé vált, így az abban foglalt jogközelítésről szóló paragrafusok kötelező erővel bírnak. A Fehér Könyvnek nincs ilyen kötelező ereje: az csak egy ajánlás, amelyből annyit és akkor valósít meg Magyarország, amennyit és amikor akar. Tartalma sem kőbevésett joganyag: az EK-jog folyamatosan változik, azonban a módosulások előre láthatók, így a harmonizáció érdekében a magyar jogszabály-előkészítőknek is naprakész tudással kell rendelkezniük. – Nem pusztán fordítási ujjgyakorlat a jogközelítés – szögezi le az EU nagykövetség jogásza, aki óv attól, hogy jogharmonizációs teljesítményünket százalékokban mérjük, ez ugyanis félrevezető lehet.

Kecskés László, a nemrégiben még az Igazságügyi Minisztérium (IM) jogharmonizációért felelős helyettes államtitkári posztját betöltő tanszékvezető egyetemi tanár szerint a jogközelítés számszerűsíthető ugyan, mégsem szerencsés ezt a folyamatot százalékokban mérni. Ráadásul a 60-70 százalékos teljesítettségi fokot említő kormányzati nyilatkozatok kétségbevonhatóak. A közbeszerzési jogszabály alkalmazásához például fontos végrehajtási rendeletek nagy késéssel vagy még egyáltalában nem születtek meg; a jogszabály felülvizsgálati rendszere elnagyolt az EK-irányelvekhez képest, és a külföldiek elbírálásának feltételei sincsenek összhangban az Európai Megállapodásban szereplő szabállyal.

Dienes-Oehm Egon, a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárság főosztályvezetője szerint a közbeszerzési törvényben a kormányzat tudatosan jogharmonizációt valósított meg. Az Európai Megállapodásból kiindulva vállalta, hogy – egyelőre meghatározott körben – előnyben részesíti a hazai pályázókat, még akkor is, ha ezzel a jogközelítés csorbát szenved. A főosztályvezető úgy látja: a harmonizáció gazdaságpolitikai kérdés is, nem lehet csupán jogpolitikai szempontok alapján dönteni az egyedi jogközelítésről.

Kecskés László szerint a jogszabályok előkészítésének és megalkotásának rendjében megvannak azok a mechanizmusok, amelyek garantálnák a jogközelítés szempontjainak figyelembevételét, azonban ezek kevéssé váltak a gyakorlat részévé. Példaként említi az indoklási kötelezettség problémáját. Kecskés László szerint ez ma gyenge színvonalú, a javaslatokban kirakatszerűen említik csak meg az EK-jogot. Gyakran tapasztalható az előterjesztők kétlelkű hivatkozása, amikor az egyik helyen erényként megemlítik az EK-jog átvételét, míg ugyanazon javaslat másik részének indoklásában mélyen hallgatnak arról, miért nem felel meg az a jogközelítési elvárásoknak. Kecskés László zavart lát a jogharmonizáció irányításában és felügyeletében is. Szerinte az IM-nek nincs olyan presztízse és annyi EK-jogban jártas szakembere, ami alkalmassá tenné a jogharmonizáció irányítására. Olyan vélemények is vannak, amelyek a minisztériumok közötti rivalizálásra vezetik vissza azt, hogy a közép-európai társult tagállamok közül egyedül Magyarországon alakult ki “kettős hatalom” a jogharmonizáció irányításában.

Dienes-Oehm Egon szerint nincs kettős irányítás a kormányzaton belül a jogharmonizációban, hiszen ennek felelőse az IM, míg az államtitkárságra a csatlakozási felkészülés koordinációja tartozik. Kétségtelen, hogy az utóbbiban hangsúlyos szerepe van az EU belső piacához történő integráció összehangolásának, ami szépszámú harmonizációs feladatot eredményez. A főosztályvezető figyelmeztet arra, hogy az Európai Ügyek Hivatala már a jogharmonizációs program elfogadása előtt létrejött, így nem lehet arról szó, hogy a részben ebből kialakuló Integrációs Államtitkárság jogközelítéssel kapcsolatos feladatait az IM ellenében kapta volna.

A főosztályvezető úgy véli: a törvényi harmonizáció területén jól állunk, így a jogközelítésnek egyre inkább át kell tevődnie a rendeletalkotásra, amely eddig kevesebb figyelmet és időt kapott. Most a harmonizáció kérdése az egyes tárcák kezében van, és ennek a belső piaci integrációnak a stratégiai koordinációját végzi az államtitkárság. Ez szerinte már csak azért sem kifogásolható, mert az EK viszonyaiban és benne a közösségi jogban leghamarabb szükségképpen a korábbi külkereskedelmi, külgazdasági minisztériumban dolgozók szereztek jártasságot, ők kerültek aztán az Európai Ügyek Hivatalába, majd most az Integrációs Államtitkárságra is.

Czuczai Jenő szerint téves az a felfogás, hogy a jogközelítés központja a törvényhozás lenne; a harmonizációnak nagyobbrészt kormány- és miniszteri rendeletekben, szabványokban, minőségi tanúsítványok rendszerében kell megtestesülnie. Ezért aztán pusztán a törvényhozási eredmények nem szolgálhatnak alapul a magyar jogharmonizációs munka értékeléséhez. A jogközelítés körülbelül kétharmadát olyan mezőgazdasági, környezet-, táj- és vízvédelmi, infrastrukturális, fuvarozási kérdésekben kell végrehajtani, amelyeket nem törvények szabályoznak.

Ezért kiemelten fontos lenne, hogy a leginkább érintett földművelésügyi, környezetvédelmi és közlekedési minisztériumban olyan kodifikációs “alközpontok” alakuljanak ki, amelyek az ágazati jogharmonizációs tevékenység egészét át- és ellátnák. Egy-egy kiemelt tárca esetleges gyenge szereplése ugyanis az egész jogközelítési folyamatot visszavetheti. Az EU ezt felismerve igyekszik célirányosan felkészíteni egy-egy területen a jogszabály-előkészítőket: a PHARE 3,5 millió ecu-t szán például a környezetvédelmi jogharmonizáció segítésére. Ez a program – némi késlekedés után – csak most indul el a tárcánál.

– Mintegy 240-250 környezetvédelmi direktíva átvétele vár a Környezetvédelemi és Területfejlesztési Minisztériumra (KTM) – mondta a Figyelő kérdésére Karcza Mariann, a KTM jogi tanácsosa. A belső piaci integrációt szolgáló Fehér Könyvben csak mintegy 40 környezetvédelmi, elsősorban termékvonatkozású direktíva található, amelyeket a magyar kormányzat át kíván venni. A magyar környezetvédelmi jogharmonizáció az általános környezetpolitikai szabályozásban jár az élen, itt a harmonizált jogszabályok aránya csaknem eléri a 90 százalékot. Az egyes szakterületeken a kép már kevésbé rózsás: a jogközelítés sehol sem éri el a kétharmados arányt.

A környezetvédelmi szabályozásban több olyan változás esedékes a közeljövőben, amely érzékenyen érintheti a vállalatok gazdálkodását. Ezek közé tartozik a levegővédelmi jogszabályok EU-konform korszerűsítése. Ezek szerint az egyes levegőszennyezési emissziós szintekre nem külön-külön kellene benyújtani az engedélyeztetési kérelmet, hanem egy hatósági aktussal meg lehetne szerezi a jóváhagyást. Ez a szankcionálási szabályok szigorítását jelenti. Az új emissziós határértékeket a közeljövőben állapítják meg. A magyar és a nyugat-európai határértékek között elsősorban a kéndioxid-kibocsátásban van jelentős különbség.

Az agrárgazdaságban néhány nemrégiben alkotott kulcstörvény teljes mértékben harmonizáltnak mondható. Az 1993-as állattenyésztési és az 1995-ben elfogadott, az élelmiszerekről, az állategészségügyről, valamint a takarmányokról szóló törvényekben a magyar jogszabály tartalmazza az Európai Unió megfelelő irányelveit – mondja Szabó Ágnes, a földművelésügyi tárca osztályvezetője. Az FM egyik fő tevékenységi körében, az élelmiszeriparban például 130-150 direktívát kell átvenni, amelyeket az élelmiszertörvény, annak végrehajtási rendeletei, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmaz. A jogharmonizáció sava-borsa azonban a rendeleti szabályozásban rejlik. Jóllehet az összes jogszabály feldolgozása megtörtént, a magyar kormányzat egyelőre csak mintegy 100 irányelvet adaptált. Az illetékesek azt ígérik, hogy 1998 végéig a fennmaradók is beépülnek a jogrendünkbe.

Az élelmiszer-ipari direktívák 75-80 százaléka nem jelent lényeges változást a mai magyar gyakorlathoz képest. Ennek oka a hazai mezőgazdaság erőteljes exportorientáltsága, valamint az, hogy a közösségi joganyag főleg a FAO és a WHO által meghatározott Nemzetközi Élelmiszer Kódexre épül, ezeknek a szervezeteknek a munkájában pedig Magyarország több évtizede részt vesz. A fennmaradó 20-25 százalékra kétféle technika lehetséges – vélik az agrártárcánál.

Néhány termék esetében pár éves késlekedéssel kell számolni. Az FM Élelmiszeripari Főosztályának illetékese szerint a gyümölcslevek esetében a magyar gyártóknak a tervek szerint csak 2000-ig kell átállni az EU-direktívának megfelelő, nagyobb gyümölcstartalmú italok készítésére. Bizonyos kérdésekben elképzelhető, hogy ki lehet alkudni eltéréseket az európai előírástól. Néhány termék esetében fordított előjelű problémával kell szembenézni: a magyar méz minőségi követelményei jóval szigorúbbak az EK-direktíváknál. Annak érdekében, hogy ne romoljon a hazai méz minősége, az “akácméz”, “virágméz”, “magyar méz” megjelölésű termékekre az eddigi szigorú magyar szabályok maradnak érvényben. Mindazonáltal az FM-ben elismerik: nem ez a tipikus – a magyar termék minőségi mutatói általában az uniós szint alatt maradnak.

Brüsszelt nem hagyja hidegen, hogy a magyarok mit tesznek a jogközelítésben. Az elvégzett munkáról a magyar kormány évente beszámol az EU-nak. Czuczai Jenő szerint az 1995-ös magyar jogharmonizációs jelentésnek nagyon jó volt a visszhangja az EU Bizottságban, azonban 1996-ban a beszámoló nem készült el a június 30-i határidőre. Az EU mindenesetre egyes jogterületeken (például közbeszerzés, vámjog) nem vár a magyar jelentésre, hiszen a Bizottság már vizsgálja az elmúlt időszakban elfogadott törvények EK-joghoz való viszonyát. Dienes-Oehm Egon a határidőcsúszással kapcsolatban megjegyezte: az elmúlt időszakban az EU-kérdőívre készülő válaszokban részben szerepel már mindaz, amit a jogharmonizációs jelentésben kellett volna a kormány, majd a Bizottság elé tárni, a jelentés azonban természetesen így is elkészül szeptember végére. A főosztályvezető szerint a Fehér Könyvben szereplő direktívák túlnyomó többségét sikerülhet átvennünk 1997 végére, a csatlakozási tárgyalások várható kezdetére.

Ehhez persze elengedhetetlenül fontos lenne az EK-jog egészét átlátó szakembergárda. Márpedig kevés olyan magyar jogász van, akinek kisujjában az EK-jog, naprakészen ismeri a változásokat, netalán ki tudja számítani, merre kell céloznunk, ha a közösség mozgó joganyagát 1997-re telibe akarjuk találni. A jogközelítési céllövésben a hadvezérek mellett a hadsereg is hiányzik: a minisztériumok nem dúskálnak a kellő jogi muníciójú jelentkezőkben. Dienes-Oehm Egon is úgy látja, szűk a szakembergárda, összességében mégis úgy véli: sokkal több EK-jogászra lenne szükség, de még így is jobban állunk, mint a többi közép-európai társult tagállam.

1997 végéig szabad a pálya: olyan ütemben és úgy veszi át Magyarország az EK-jogot, ahogy akarja. Ha azonban megindulnak a tagfelvételi tárgyalások, akkor a beszámolók és magyarázatok helyett a statisztika ideje jön el, amikor az EU kipipálja a teljesített irányelveket.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

CHICAGO, IL - AUGUST 13: Four-year-old Leo Griffin leaves a protest against the alt-right movement held to mourn the victims of yesterdays rally in Charlottesville, Virginia on August 13, 2017 in Chicago, Illinois. One person was killed and 19 others were injured in Charlottesville when a car plowed into a group of activists who were preparing to march in opposition to a nearby white nationalists rally. Two police officers were also killed when a helicopter they were using to monitor the rally crashed.   Scott Olson/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.