Gazdaság

HONATYÁK A KORRUPCIÓRÓL ÉS JÖVEDELMÜKRŐL – Parlamenti zsebbenéző

admin
admin

1996. 07. 31. 00:00

A parlamenti képviselők – saját bevallásuk szerint – nem jutnak több jövedelemhez, mint a társadalmi átlag. Véleményük szerint a korrupció a politikai és gazdasági átalakulás természetes velejárója. A honatyák többsége abban a tudatban él, hogy módjában áll befolyásolni a kormányzati döntéseket – az MTA Politikai Tudományok Intézete által készített felmérésből az nem derül ki, hogy ezzel csak akkor élnek-e, ha saját érdekeik csorbulnak.

A korrupció problémájával kapcsolatban a kilencvenes években több európai ország politikai elitje hallatta véleményét. Ez is motiválta az MTA Politikai Tudományok Intézetét és az Erasmus Alapítványt, hogy 1996 áprilisa és júniusa között kérdőíves vizsgálatot végezzen a magyar parlament képviselői között. Százhúsz kérdésből álló kérdőívükkel 193 képviselőt interjúvoltak meg, vagyis a parlament minden második tagját. A véletlen kiválasztásos minta reprezentálta a pártok képviselőinek számszerű megoszlását. A kutatás része volt annak a nemzetközi vizsgálatnak, amely az Európai Unió országaiban és néhány társulni kívánó országban folyik a politikai elitről “Európa, demokrácia és politikai kultúra” címmel.

Az adatok feldolgozása után kiderült: a képviselők között a legmagasabb arányú a korrupció állandóságába vetett hit, egyszersmind a legalacsonyabb az a meggyőződés, hogy a politikusok nem korruptabbak, mint bármely más társadalmi csoport. Figyelemre méltóan magas az egyetértés azzal az állítással, hogy a korrupció a társadalom értékválságának megnyilvánulása. Az okok között maguk a törvényhozók is nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a jogi szabályozás hiányának, mint a törvények szigorának.

A kutatók a magyar országgyűlés képviselői elé tettek egy sor, a korrupcióval kapcsolatos állítást, s arra kérték őket: 1-től 5-ig pontozzák ezeket aszerint, hogy mennyire értenek velük egyet. (Az 1-es osztályzat azt jelentette, hogy “egyáltalán nem” ért vele egyet, az 5-ös, hogy “teljes mértékben” egyetért.)

A megkérdezett 193 parlamenti képviselőt arra is megkérték, sorolják be magukat valamilyen jövedelmi kategóriába aszerint, hogy mennyi az éves bruttó jövedelmük. (1. táblázat.) Némileg meglepő, hogy közülük mindössze öten nem vállalták az önbesorolást.

A honatyák vallomásai nem támasztják alá azokat a gyakran megfogalmazott föltételezéseket, melyek szerint a politikai elit jövedelme kiemelkedően magas lenne, már-már a csillagos eget súrolná.

A jövedelem tekintetében a bevallás szerint sem a kormánypártok, sem az ellenzékiek között, sem az egyes pártok között nem található lényeges eltérés. (2. táblázat.)

Bár szám szerint a szocialisták vannak a legnagyobb arányban azok közül, akik 3 millió fölötti jövedelmet vallanak be, arányukat tekintve még sincsenek többen, mint ahogy az az ellenzéki pártok esetében tapasztalható. A fideszesek és az MDNP-sek között senkit nem találtak, aki úgy nyilatkozott volna, hogy éves bruttó jövedelme meghaladja a 3 millió forintot.

A politikusok egy része parlamenten kívüli tevékenységéért ellenszolgáltatásokat vagy kifejezetten pénzügyi juttatásokat kap. A vizsgálat tanúsága szerint egy-egy képviselő átlagosan 4-5 szervezet tagja. (3. táblázat.)

Ha pártonként vizsgáljuk meg a parlamenti tagok szervezetekben való részvételét, akkor kiderül: a kormánypártiak (szocialisták és szabaddemokraták) körülbelül 40 százaléka mondta, hogy tagja valamilyen gazdasági szervezetnek, ugyanakkor a kereszténydemokraták és a kisgazdák közül senki. Figyelemre méltó, hogy az ifjúságot vállaltan képviselő Fidesz-frakció tagjai a többi párthoz képest viszonylag kis számú lokális közéleti szervezetben vállalnak szerepet.

Lényeges különbségek mutatkoznak a kiszolgáltatottság érzése vonatkozásában az állampolgárok és a politikai elit között. Arra a kérdésre, hogy “ha a kormány országos szinten vagy az önkormányzat helyi szinten olyan intézkedést hozna, amely sértené az Ön érdekeit, akkor Ön tehetne-e ellene valamit vagy sem?”, nagyságrendekkel kisebb arányban válaszoltak igennel az átlagemberek, mint a politikusok. Az MTA Politikai Tudományok Intézete által egy korábban végzett vizsgálat tanúbizonysága szerint az állampolgárok mindössze 10 százaléka válaszolt országos szinten “igen”-nel, helyi szinten pedig csak minden ötödik polgár. Ezzel szemben a képviselők 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy országos szinten tehetne valamit az érdekeit sértő intézkedéssel szemben, helyi szinten pedig 84 százalékuk tehetné ezt meg. A honatyák tehát úgy érzik, hogy valóban van hatalmuk…

(1. táblázat.)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

LIVERPOOL, ENGLAND - AUGUST 12: Wayne Rooney of Everton celebrates after scoring a goal to make it 1-0 during the Premier League match between Everton and Stoke City at Goodison Park on August 12, 2017 in Liverpool, England. (Photo by James Baylis - AMA/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.