Gazdaság

MAGYAR CÉGEK – KÜLFÖLDI VÁSÁROK – A kivitel kivitelezői

admin
admin

1996. 07. 24. 00:00

Elmúltak a “régi szép idők”: gazdasági élet szereplőinek ma alapvetően más eszközöket kell használniuk ahhoz, hogy külföldön biztosítsák piaci jelenlétüket. A kiállításokon való részvétel és megmérettetés elkerülhetetlen egy vállalat számára.

Egy évtizede a KGST még szinte tálcán kínálta a külpiaci kapcsolatokat, az üzletkötés sokkal egyszerűbb és olcsóbb feladat volt, mint manapság. A két fél ab ovo ismerte egymást, és egy-két üzleti vacsora alatt akár meg is kötötték a néhány millió rubeles szerződéseket. A megújult gazdasági környezetben azonban – állítják a szakemberek – nem lehet kikerülni a nemzetközi kiállításokon és vásárokon való részvételt. Jelentősen bővült a prezentáció eme formája iránti igény, és vele együtt a kiállítás-szervező cégek száma. A konkurencia, illetve a kiállítások jelentőségének növekedése azt eredményezte, hogy a szervezésre szakosodott cégek feladatköre kitágult: egyrészt több lett az egy kiállításra jutó feladat, hiszen sokkal alaposabb munkát kell végezniük a szervezőknek, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt, másrészt viszont lehetőség nyílt a profilbővítésre. Az elmúlt évek tapasztalatairól az Interpress Kiállítások Kft. képviselőjét kérdeztük, hiszen ez az egyik legrégebbi cég (illetve annak utódja) hazánkban, amely külföldi kiállítások szervezésével foglalkozik. Mint Seifert Ibolya elmondta: a hagyományos, nagy külkereskedelmi vállalatok szétesése az ő cégüket is nehéz helyzetbe hozta, volt két olyan év, amikor egyenesen csőd fenyegette a céget. Szerencsére a régebbi partnerek – kiknek zöme a volt állami vállalatokból alakult kis- és középvállalatok közül került ki – továbbra is az Interpressen keresztül mutatta be termékeit külföldön, s emellett folyamatosan épültek ki újabb kapcsolatok. Ennek eredményeképpen két új szolgáltatással bővült a cég a profilja. Egyrészt – a kiállításokon való részvétel megszervezése mellett – az ahhoz kapcsolódó utazások lebonyolítására külön csoportot hoztak létre, szorosan együttműködve a kiállítás-szervezőkkel. A másik profilbővítés pedig a BOMA reklámügynökség megalapítása volt, amely mindennemű, a kiállításokhoz, konferenciákhoz kapcsolódó reklámtevékenységre szakosodott – az Interpress égisze alatt. Ez a vállalkozás azokat a kis- és középvállalatokat célozza meg, amelyek nem versenyképesek a multinacionális reklámügynökségek uralta piacon, részint a magas árak, részint pedig a kis volumenű megrendeléseik miatt. A háromféle profil egymást kiegészítve nagyon jövedelmező mind az Interpress, mind a megrendelő számára, akinek így lehetősége nyílik arra, hogy hosszú távú kapcsolatot építsen ki egy céggel – nem kevés pénzt és időt takarítva meg ezzel.

Moszkva-parti napok

A nemzetközi kiállítások szervezése a rendezvény jellegétől függően más és más feladatot jelent. A kiállítások alapvetően három csoportba sorolhatók: Szigorúan üzleti célból rendezik a szakkiállításokat, amelyek egy-egy üzletág termékeit mutatják be, viszonylag kis területen. Ennél nagyobbak és általában ismertebbek a különböző ágazatokra épülő kiállítások és vásárok, mint például a lipcsei vagy a hannoveri vásár. Ezektől eltérő tematikájúak, de legalább ilyen fontosak azok az úgynevezett nemzeti kiállítások, ahol egy adott ország minden gazdasági szegmenséről ízelítőt nyújtanak mind a szak-, mind a tágabb értelemben vett közönség számára.

Ez utóbbi kiállításfajta a volt szocialista országok bemutatkozása szempontjából jelentős igazán, hiszen ők azok, akiknek újra kell fogalmazniuk helyüket Európában. A magyar kormányzat nagy figyelmet szentel az ilyen kiállításoknak. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Kereskedelemfejlesztési és Befektetési Alapja szigorú megmérettetés után kiválaszt néhány olyan kiállítás-szervező céget, amelyek jogot kapnak arra, hogy állami támogatással, az egész országot képviselő kiállításokat szervezzenek külföldön. A több mint háromszáz kiállítás-szervező cég közül jelenleg 12, köztük az Interpress Kiállítások Kft. mondhatja el magáról, hogy elnyerte az IKM hivatásos kiállítás-szervezője címet. Itt elsősorban a volt KGST- országokat megcélzó kiállításokról van szó, hiszen ez az a terület, amit az államnak, exportösztönzés céljából, bizonyos mértékig dotálnia érdemes.

A legutóbbi, államilag dotált kiállításra július elején került sor Moszkvában, az Interpress szervezésében, ahol a Magyar Nemzeti Kiállítás bizonyult az egyik legszínvonalasabb külföldi rendezvénynek. A résztvevő cégek képviselői nem szoktak beszámolni a megkötött üzletek nagyságáról, arról azonban mindenki szívesen adott hírt, hogy jövedelmezőnek találta vállalkozása bemutatkozását.

A minisztérium által januárban kiírt pályázat eredményhirdetésére csak március elején került sor, így az Interpressnek csupán négy hónapja volt megszervezni ezt a nagyszabású külföldi kiállítást. Mint Seifert Ibolya elmondta: március végén mindössze háromszáz négyzetméternyi területre jelentkeztek kiállítók, s félő volt, hogy a rendezvényt le kell mondani. Az áprilisi “beterelő” propaganda eredményeképp, amikor is a sajtón és a rádión keresztül próbálták meg felkelteni az érintettek érdeklődését, megduplázódott a kiállítási terület nagysága. A központi, a minisztérium által rendelt standokkal együtt végül lehetőség nyílt arra, hogy a szervezők a moszkvai EXPOCENTR vadonatúj, kétezer négyzetméteres pavilonját teljes egészében kibéreljék. A sors kedvező gesztusa, hogy az oroszok úgy építették meg a pavilont, hogy a zöld rácsos szerkezet tartóoszlopai pirosak voltak, megjelenítve ezzel a magyar nemzeti színeket.

Az állam kétféleképpen támogatta a kiállítást: százszázalékos dotációt élveztek például a központinak titulált tételek, mint például a központi tárgyaló, a business club, a különböző technikai berendezések helydíja, installációja, valamint a propaganda és katalógusbejegyzés, és ötvenszázalékos támogatásban részesültek a vállalati részvétel költségei. A szervező cégnek természetesen utólag minden fillérrel el kellett számolnia, jóllehet, a források biztosítása korántsem történt ilyen zökkenőmentesen. A helydíjakat, vagy a standok építési költségét részben előre kellett kifizetni, de sajnos az állami támogatás időnként a kelleténél később érkezett.

A moszkvai Magyar Nemzeti Kiállításon 69 hazai cég képviseltette magát, akiket kilenc ágazatra osztottak. A szervezők nem kis fejtörésébe került a standok beosztása, nevezetesen hogy ne véletlenszerűen kerüljenek egymás mellé a cégek, hogy ne fordulhasson elő például az a “malőr”, hogy egy élelmiszerstand egy kohászati cég mellé kerül. Nagy sikerrel szerepeltek a közlekedési cégek (az Ikarus, illetve a MÁV Dunakeszi Vagongyártó és Javító Kft.), valamint hasonlóan nagy volt az érdeklődés a gyógyászati termékek iránt. Ennek az ágazatnak a legjelentősebb képviselője a Medimpex volt, de eredményesen zárta a kiállítást a Pharmavit, illetve a Richter Gedeon Rt. is. Hagyományosan az élelmiszeriparból vett részt a legtöbb cég, a borászattól a húsiparig közel húsz cég mutatta be termékeit. Jellemző volt a kiállításon uralkodó hangulatra, hogy július harmadikán délután, a kiállítás második napján, amikor Oroszországot már az elnökválasztás tartotta lázban, a Délhús Rt. üzletemberei úgy nyilatkoztak, hogy az aznapi három tárgyalásuknak és sikeres üzletkötéseiknek köszönhetően akár már most hazatérhetnének – sütkérezve a dicsőségben. A kereskedelmi információs szférát többek között a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. és az Agricola Rt. képviselte bankszolgáltatásokkal, de ezenkívül jelen volt az ÁPV Rt. is, amely a privatizációk során szerzett ismereteit bocsátotta áruba.

Seifert Ibolya az Interpress egyik legnagyobb dicsőségeként könyveli el a moszkvai magyar kiállítást. Véleménye szerint a kiállítás-szervező cégek számára egy ilyen rendezvény megszervezése jóval nagyobb kihívást jelent, mint például a lipcsei nemzetközi vásáré, hiszen Oroszországban sokkal több meglepetés érheti és éri az embert, mint Németországban. Ez a kiállítás azért is volt izgalmasabb, mint az eddigiek, mert ezúttal az állami támogatás lehetővé tette az olyan eszközök felhasználását – akár az előzetes propaganda kampány során, akár a zökkenőmentes lebonyolításban – amelyek korábban nem voltak elérhetők a szervezők számára. Ilyen volt például az óriásplakátok megtervezése, vagy a négy csatornán bemutatott reklámfilmek kitalálása.

A Magyar Nemzeti Kiállítás öt napja alatt nem egyszer jelentett problémát, hogy a vállalatok által megrendelt előadótermek kicsinek bizonyultak, mert többször annyian voltak a szakmai érdeklődők, mint amennyire előzetesen számítottak. A kiállítás magas színvonala három területen érezteti hatását: sikert könyvelhet el a magyar állam, az egyes vállalatok, illetve a kiállítás-szervező cég. A moszkvai Magyar Nemzeti Kiállítás óta eltelt két hétben az IKM szóbeli ígéretet tett arra, hogy ezentúl rendszeresen, akár két évente szerveznek hasonló kiállítást.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

LIVERPOOL, ENGLAND - AUGUST 12: Wayne Rooney of Everton celebrates after scoring a goal to make it 1-0 during the Premier League match between Everton and Stoke City at Goodison Park on August 12, 2017 in Liverpool, England. (Photo by James Baylis - AMA/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.