Gazdaság

PÉNZTÁRAK ÉS BOTRÁNYOK – Az Alföldi Támasza

admin
admin

1996. 07. 10. 00:00

Alig két évvel a pénztári mozgalom elindulása után sor került az első botrányokra is. A Támasz-ügyként elhíresült esetben a pénztári befizetésekre vonatkozó adókedvezmények között található kiskapukat lovagolták meg az élelmesek, míg az Első Alföldi Kiegészítő Nyugdíjpénztárnál a túlzott költekezés és az erősödő verseny okozott nagy visszhangot kiváltó bukást.

A Támasz Nyugdíjpénztár kedvező adózási konstrukciót ígért nyugdíjas vagy nyugdíjba készülő tagjai számára. A jogszabályok szerint a pénztárba befizetett tagdíjak összege 50 százaléka írható le az adóból. A pénzt legalább 10 évig kell a pénztárban tartani, ez alól azonban kivétel, ha valaki eléri vagy már eredetileg is elérte a nyugdíjkorhatárt. Akkor ugyanis egy összegben felveheti a neki járó pénzt. Ezt a lehetőséget kihasználva a Támasz néhány napon belül megforgatta a pénzt, és ezt követően azonmód kifizette a belépőknek. Az akció a jogszabály szerint nem volt törvényellenes, azonban a Pénztárfelügyelet és az APEH szerint ellentétes a jogalkotó eredeti szándékával, amely a nyugdíjpénztárakat a hosszú távú megtakarítás szolgálatába állította. A felügyelet december közepén azonnali tagfelvételi moratóriumot rendelt el, a pénztár azonban így is mintegy 923 millió forintot adótól szabadította volna meg a központi büdzsét. Azt egyelőre még mindig nem lehet tudni, hogy az APEH miként bírálja a Támasz esetét. Az adóhatóság csak az említett pénztár adó-visszatérítését vonja kétségbe, azt azonban még a felügyelet is beismeri: nem ez volt az egyetlen pénztár, amely élt a törvény adta kiskapukkal.

Másik kevésbé botrányos, azonban a tagoknak a megtakarításait erősen megapasztotta a szegedi Első Alföldi Kiegészítő Nyugdíjpénztár esete. Az alapítók április elsejével végelszámolást kezdeményeztek szervezetükkel szemben. Az 1993-ban alakult pénztáralapítók úgy számoltak, hogy rövid időn belül elérik az 5-8 ezres létszámot, ami a gazdaságos működéshez szükséges. Ilyen várakozásokra alapozva kezdték el költeni a tagok befizetéseit működési célra. A drága irodabérlet, az eszközök, a személyzet tiszteletdíja elvitte a tagok által befizetett összeg 40 százalékát. Nem számoltak azonban az idő közben megerősödő konkurenciával, akik az alacsonyabb működési költségek miatt “elszipkázták” előlük a tagokat. Végül a szervezet 400 tagjának 85 százaléka átpártolt a konkurenciához. A kilépők és végül a végelszámolás eljárás megindulása után pénzüket máshova menekítő tagok a befizetett összegnek és hozadékának 60 százalékát tudták elvinni más pénztárhoz, de ebből is levontak öt százalék működési költséget.

Egyes megfigyelők szerint ugyanakkor a jövőben újabb botrányokkal is számolni lehet. A vagyonkezelés szabályainak ellentmondása, illetve a “csináld magad” gazdálkodás számos veszélyt rejt magában. Éppen ezért ajánlatos a pénztártaggá válás előtt alaposan megvizsgálni a fontosabb mutatókat: többek közt a taglétszámot, a gazdálkodási költségeket, a pénztár mögött álló szervezeteket.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.