Gazdaság

PIACFELOSZTÁS – Kemény csaták

admin
admin

1996. 07. 03. 00:00

Az élelmiszeripar magánosítása az 1990-es évek elején a jogszabályi háttér megteremtésével kezdődött. A vevők szinte kizárólag külföldiek voltak. 1994 végéig a privatizációs bevételeknek több mint 50 százaléka származott az élelmiszeriparból.

A mezőgazdasági termékek feldolgozó-iparágaiban a biztos üzletet jelentő jövedéki ágazatok: a szesz-, a dohány-, édes-, illetve a cukoripar kurrensebb vállalatait vitték el leghamarabb a magánosítás során, majd az egyszereplős növényolaj-ipari nagyvállalat talált multinacionális gazdára. Az élelmiszeripar mintegy kilencven százaléka ma már magántulajdonban van, csaknem ötven százalék körüli a külföldi tulajdon.

A szakemberek sikerként könyvelik el, hogy a magánosítással, a multinacionális cégek fellépésével sem alakultak ki piaci monopóliumok, egy-egy ágazat kapacitásai nem kerültek egyetlen kézbe. Jótékony hatású, hogy minden szakmában nemzetközi piacvezető cégek, a multik is egymással versenyeznek Magyarországon. Egyesek szerint ez alól – az akkor még Ferruzzi, ma már Montedison érdekeltségű – Cereol növényolajipar kivétel, amelyet azonban hivatalosan cáfolnak. A volt Növényolaj és Mosószergyártó Vállalat (NMV) ugyanis kettévált. Az egyik tulajdonos a Cereol Rt., a másik az Unilever, tehát ebben az iparágban is kétszereplős lett a piac. A két érdekeltség független egymástól. A növényolajipar azért sajátos helyzetű, mert a magánosítást megelőzően monopólium, egyetlen országos vállalatként tevékenykedett az NMV. A privatizáció előtt sem decentralizálták. A privatizáció után azonban szabályozták a Cereol és az Unilever tevékenységét: megtartották az “árbejelentési kötelezettségét” (amelyet idén februártól töröltek). A monopolhelyzet elkerülésére liberalizálták az olajosmagexportot és a késztermékimportot.

A vagyonvásárlásra fordított összegen felül az elmúlt öt évben beruházási csúcs alakult ki az élelmiszeriparban, amely elsősorban a külföldi tulajdonosoknak köszönhető. A privatizáció kezdeti szakaszában sokat támadták a multinacionális vevőjelölteket, hogy csak a piacért vásárolnak magyarországi gyártókapacitásokat. Ugyan kapacitás-leépítesekre akadnak egyedi példák, de az elmúlt öt-hat évben több mint százmilliárd forint volt az új beruházás, és 30 milliárd forinttal emelték a cégek forgótőkéjét.

A közelítőleg 36 milliárd forint éves forgalmú cukoripar privatizációja nagyrészt már 1991-92-ben lezajlott. A privatizáció eredményeként három nagy külföldi cukoripari érdekeltség szerzett tulajdonjogot hat magyar cukoripari társaságban. Az Eridania Beghin-Say (EBS): a Mátravidéki (hatvani-selypi), a Szerencsi, a Szolnoki Cukorgyárban, az Agrana a Kaposvári, a Petőházi Cukorgyárban, az Eastern-Sugar a Kabai Cukorgyárban.

Öt cukorgyár (Ács, Ercsi, Mezőhegyes, Sarkad, Sárvár) magyar tulajdonban maradt. Fúziójukkal jött létre a Magyar Cukor Rt. A Szabadegyházán működő évente 80 ezer tonnás kapacitású kukoricaizocukor-gyár 100 százalékban külföldi tulajdonban van (50 százalék Agrana, 50 százalék Tate and Lyle). Az átalakulás óta végrehajtott alaptőke-emelések eredményeként a külföldi tulajdonosok részesedése – a Kabai Cukorgyár kivételével – az érintett cukorgyárakban meghaladja az 50 százalékot. A külföldi tulajdonosok kivétel nélkül szakmai befektetők.

Az ÁPV Rt. a napokban fogadta el a cukoripari privatizáció folytatásának koncepcióját: a kisebbségi állami tulajdonrészeket – 5,6 milliárd forint értékben – kárpótlási jegyért cserébe felajánlja a termelőknek és beszállítóknak. Cél, hogy a kedvezményezett körnek 25 százalék plusz 1 szavazati arányt adjon a cukorgyárakban. A fennmaradó 3,6 milliárd forint állami tulajdonrészt készpénzért ajánlja fel, főleg a többségi tulajdonosok kivásárlására számítva. A pályázatokat 60 napon belül írja ki az ÁPV Rt.

A konzervipar, ezen belül is a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás termelési értéke a szakmai szövetség adatai alapján 73,2 milliárd forint volt az elmúlt évben. A konzervipar – amennyiben a banki tulajdont nem tekintjük közvetlen államinak – csaknem kilencven százalékban privatizált. Az ÁPV Rt. kezelésében mintegy tíz százaléknyi szórványtulajdonrész lehet. Az összes jegyzett tőke 42 százaléka került külföldi tulajdonba 1994 végéig. A részarány növekszik, az elmúlt év végén ötven százalék körüli. A multinacionális cégek közül az amerikai Heinz and Hillsdown szerzett többségi, alig kevesebb mint száz (95) százalékos tulajdonrészt a Kecskeméti Konzervgyárban.

A 40-45 milliárd forint éves termelési értékű borászatban a magánosítás 85-90 százalékos, döntően magyar tulajdonosok térnyerésével. Kevés a száz százalékban külföldi érdekeltség. A Hungarovin 100 százalékban, a Balatonboglári Borgazdasági Rt.-ban 94 százalék lett a multinacionális Henkell cégé.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

CHICAGO, IL - AUGUST 13: Four-year-old Leo Griffin leaves a protest against the alt-right movement held to mourn the victims of yesterdays rally in Charlottesville, Virginia on August 13, 2017 in Chicago, Illinois. One person was killed and 19 others were injured in Charlottesville when a car plowed into a group of activists who were preparing to march in opposition to a nearby white nationalists rally. Two police officers were also killed when a helicopter they were using to monitor the rally crashed.   Scott Olson/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.