Gazdaság

BIZTOSÍTÓK KÖZGYŰLÉS UTÁN – Vegyes páros

admin
admin

1996. 06. 19. 00:00

Felemás évet zárt tavaly a biztosítási ágazat: bár az összes díjbevétel először lépte át a lélektaninak tekintett százmilliárd forintos határt, a piac számos területén stagnálás vagy kismértékű visszaesés következett be. Igazán kiemelkedő eredmények csak az életbiztosításban születtek, a nem-életbiztosítási üzletág változatlanul Csipkerózsika-álmát alussza.

A mérlegek összesített adatai szerint a piacon működő 14 biztosítótársaság 119 milliárd forintos díjbevétellel zárta az 1995-ös évet, az általuk kezelt tőke együttes értéke pedig megközelítette a 200 milliárd forintot. E kedvezőnek tűnő tény ellenére a közgyűlések utáni beszámolók meglehetősen ellentmondásos képet festenek az elmúlt évről: amíg ugyanis az életbiztosítási piac növekedése megközelítette az 50 százalékot (35,5 milliárd forint), a nem-életbiztosítások területén mindössze 19 százalékos növekedést (83,5 milliárd forint) regisztráltak. Mindez azt jelenti, hogy miközben az életbiztosítási piac reálértéken is jelentősen, 22 százalékkal növekedett, addig a “hagyományos” biztosítási területeken (például a vagyonbiztosítás) a növekedés közel 10 százalékkal elmaradt az inflációtól.

Hasonlóan vegyes a kép, ha a kárkifizetések és szolgáltatások összegét vizsgáljuk. Az elmúlt évben a biztosítók összességében 60,1 milliárd forintnyi kártérítést fizettek ügyfeleiknek, ami 43,4 százalékkal magasabb az előző évinél. Általánosságban elmondható, hogy a káresetek számának növekedése mellett tavaly a kártérítések összege is jelentősen nőtt, elsősorban ennek köszönhető a reálértéken közel 15 százalékos növekedés. Az összes kárkifizetésen belül viszont az életbiztosítások után kellett a legkevesebb pénzt – 11,6 milliárd forintot – fizetniük a biztosítóknak, a fennmaradó 48,5 milliárd forintnyi kárigény a nem-életbiztosítási területen keletkezett.

A díjbevétel megoszlása alapján a biztosítási ágazatra változatlanul jellemző a két piacvezető “mamutbiztosító” lépéselőnye. Az ÁB-Aegon és a Hungária Biztosító tavaly az összes biztosítási díjbevétel közel 60 százalékát tudhatta magáénak, míg a fennmaradó 40 százalékon 12 biztosító osztozik. Kedvező fejlemény viszont, hogy a Magyarországra települt – zömében multinacionális tulajdonos kezében lévő – külföldi biztosítók tavaly valóban látványos növekedésnek indultak, s egyre nagyobb szeleteket hasítanak ki az ágazat bevételeinek “tortájából”.

Az osztrák tulajdonosi körbe tartozó Providencia-Generali csoport együttes díjbevétele például tavaly elérte a 20 milliárd forintot, amivel részesedésüket közel 17 százalékra növelték a piacon. Hasonlóan dinamikusan növekedett a kizárólag életbiztosítások eladásával foglalkozó holland Nationale-Nederlanden Biztosító (N-N) is: 12,4 milliárd forintnyi díjbevételt könyvelhetett el, és ez idén a negyedik helyet (10,5 százalék) jelenti számára.

Ennek következtében aztán a piacvezető társaságok tavaly sem voltak képesek korábbi részesedésük megtartására, sőt nem egy területen kismértékű piacvesztés következett be. A legmagasabb díjbevétellel – hasonlóan az 1994-es évhez – tavaly is a Hungária Biztosító (HB) dicsekedhetett: bevételei egy év alatt 12,9 százalékkal, 41,2 milliárd forintra növekedtek. Piaci részesedése így 34,7 százalék volt; ez mintegy két százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A tervezettnél kisebb ütemű bevétel-növekedést a társaságnál elsősorban az infláció számlájára írják, amely kedvezőtlenül hatott az eredményekre. A biztosítási üzlet eredménye mintegy 7 milliárd forintos veszteséget mutatott, ezt azonban kiegyenlítette a 37 milliárd forintot meghaladó tartalékállomány befektetéséből származó 8 milliárd forint körüli nyereség. A mérleg szerinti eredmény 3,7 milliárd forint volt, ennek azonban döntő hányada (2,5 milliárd forint) abból származott, hogy a társaság a profiltisztítás jegyében ingatlanvagyonát egy külön vagyonkezelőhöz helyezte ki, és így céltartalékot szabadíthatott fel.

Hasonló mértékű piacvesztés jellemzi a második helyen tanyázó ÁB-Aegon Biztosítót, amely tavaly a piac 23,9 százaléka felett gyakorolt ellenőrzést. A társaság 1995-ben több mint 4 milliárd forinttal, az egy évvel korábbi 24,2-ről 28,4 milliárd forintra növelte díjbevételét. Ez az inflációnál alacsonyabb, mintegy 16 százalékos növekedésnek felel meg, ezt azonban a társaság – hasonlóan a HB-hoz – a 70 milliárd forintot meghaladó eszközállomány forgatásából származó haszonnal ki tudta egészíteni. Ennek köszönhetően az ÁB – történetében először – osztalékot is fizetett holland tulajdonosának: a közgyűlés a 2,8 milliárd forintos adózott eredmény terhére az alaptőkére vetítve 29,9 százalékos osztalékot hagyott jóvá.

Veszélyben forog a Providencia Biztosító harmadik helye, miután a sarkában “loholó” Nationale-Nederlanden Biztosító tavaly kismértékben (fél százalékkal) növelte 10 százalék körüli részesedését, míg az övék az 1994-es 12 százalékról tavaly 11,4 százalékra csökkent. Ebben döntően az életbiztosítási díjbevételek alakulása a ludas: míg ugyanis az N-N tavaly több mint 5 milliárd forintos (7,3 milliárdról 12,4 milliárd forintra) bevétel-növekedésre tett szert ebben az üzletágban, addig a Providencia bevételei ezen a területen csupán 800 millió forinttal (4,1 milliárdról 4,9 milliárd forintra) növekedtek. Ennek alapján elmondható, hogy a társaság profilja a nem-életbiztosítások irányába tolódott el, és a 13,5 milliárd forintos összes díjbevételen belül növekszik a “hagyományos” vagyoni biztosítások aránya.

A fennmaradó mintegy 20 százalékon egyelőre tíz biztosítótársaság osztozik, amelyek többsége tavaly átlagosan legalább egy-két százalékkal növelte részesedését a megelőző évhez képest. Az “üldözőbolyt” 6,5 milliárd forintos díjbevétellel a Generali Biztosító vezeti, amely a díjbevétel alapján a piac 5,5 százalékát tudhatja a magáénak. Igen szoros a versenyfutás az OTP-Garancia és a Colonia Biztosító között: előbbi részesedése 4,6, utóbbié 4,3 százalék körül alakul. A többi “kicsi” átlagosan 0,5-1 százalékos részt hasított ki magának a piacból.

Az előző évhez viszonyítva a legnagyobb lépést az OTP-Garancia, az Ahico és a Signal Biztosító tette: az első kettő közel 75, az utóbbi pedig 126 százalékkal több díjbevételt könyvelhetett el tavaly, mint a megelőző évben. Mintegy 89 százalékkal magasabb díjbevétellel zárt az Argosz Biztosító, de figyelemre méltó a Colonia 45 százalékos növekedése is. Általában ezek a társaságok azzal érnek el sikert, hogy olyan piaci “résekbe” is beteszik a lábukat, amelyeket a nagyobbak – a viszonylag alacsony szerződésszám vagy a mérsékelt kereslet miatt – nem tekintenek jövedelmező üzletnek. Az Argosz például döntően mezőgazdasági, az Ahico pedig speciális egészségbiztosítási módozataival ért el tavaly kiugró eredményt.

Az egyes üzletágakat vizsgálva megállapítható, hogy míg az életbiztosításban reálértéken is jelentős a növekedés, addig a neméletbiztosítási üzletág egyes területein stagnálás vagy kismértékű visszaesés volt. A gépjármű-biztosításban változatlanul “egyeduralkodó” a Hungária Biztosító, s bár casco-biztosítási szerződéseik állománya az idén jelentősen csökkent, másfél millió darabot meghaladó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződése révén a piac közel 60 százalékát tudhatja a magáénak. Lakásbiztosításban az ÁB-Aegon Biztosító tett szert meghatározó szerepre: ma a társaság 1,653 millió lakásra vállal kockázatot, s ezzel ezen a piacon részesedése eléri az 53 százalékot. Tavaly a különféle felelősségbiztosítások és a gazdálkodó szervezetnek kínált vagyonbiztosítási módozatok területén volt a legélesebb a verseny, ezen a piacon jelentkezik a hagyományosnak tekinthető társaságok mellett a legtöbb új szereplő.

Az életbiztosításban is sok minden eldőlni látszik: a következő néhány évben ezen a területen nagy valószínűséggel “holland hegemónia” lesz, s a Nationale-Nederlanden és az ÁB-Aegon versenyfutásába egyhamar nem szól bele új szereplő. A két társaság tavaly együttesen már a piac mintegy kétharmadát uralta, s ez az arány sokak szerint a következő években csak nőni fog. Az elemzők szerint a legélesebb verseny az idén is ezen a területen várható majd, nem véletlen, hogy szinte minden társaság üzleti tervében kiemelt helyet kap az életbiztosításokból származó díjbevétel növelése. A verseny – a társadalombiztosítás reformjával párhuzamosan – várhatóan átterjed majd a nyugdíjbiztosítások területére is, és egyre több biztosító kínálatában tűnnek fel az öngondoskodást, előtakarékosságot célzó biztosítási módozatok. Mindazonáltal az elemzők ebben az üzletágban is a növekedés fokozatos mérséklődésével számolnak, mivel a lakossági megtakarításokért folytatott versenyben a biztosítók egyelőre lépéshátrányban vannak a bankokkal és a jelentős adókedvezményekkel támogatott önkéntes pénztárakkal szemben.

A biztosítók tavalyi befektetéseinek összege megközelítette a 200 milliárd forintot, ami magában foglalja a biztosítástechnikai tartalékokat és a saját tőkét is. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezen a területen állnak rendelkezésre a legkevésbé megbízható adatok, és számos társaság hétpecsétes titokként kezeli a saját tőkéjére vonatkozó információkat. Ennek oka, hogy az idén január 1-jén hatályba lépett biztosítási törvény meglehetősen szigorú szabályokat vezetett be a biztosítók minimális biztonsági tőkéjére nézve, amelyeknek ma több társaság nem képes eleget tenni. A törvény ugyan 6 hónap türelmi időt ír elő a tőkehiány pótlására, ám ez még több helyütt nem történt meg.

Így viszont inkább csak becsülni lehet a biztosítók által kezelt tőke együttes összegét. Ami biztos: a legnagyobb arányt (85,2 milliárd forintot) az életbiztosítási díjtartalékok teszik ki, a nem-életbiztosítások után képzett tartalék mintegy 61,2 milliárd forint volt. A fennmaradó mintegy 30-50 milliárd forint körüli összeg képviseli a saját tőke nagyságát. Ezzel együtt a biztosítók ma már a tőkepiac legjelentősebb intézményi befektetői közé tartoznak, jóllehet befektetéseik megoszlását vizsgálva azt látjuk: még a bankoknál is konzervatívabb befektetési politikát követnek. Ennek megfelelően tavaly jellemzően – 64,1 százalékban – az állam által kibocsátott értékpapírokban helyezték el a pénzüket, miközben fokozatosan csökkent az ingatlanok és a pénzintézeti betétek aránya. A szakértők szerint viszont az elkövetkező években – az állampapírok hozamának csökkenésével – ugrásszerűen megnő majd a gazdálkodó szervezetek által kibocsátott papírok aránya a biztosítók befektetési portfóliójában. Ennek első jelei már tavaly is megmutatkoztak, miután a társaságok többsége fokozódó mértékben fektetett be – igaz, tőzsdén nem jegyzett – gazdálkodó szervezetek által kibocsátott értékpapírokba. Az igazi áttörés a tőzsdei forgalom további fellendülésével következhet be, bár a biztosítók befektetési szakemberei szerint egyelőre a tőzsdei papírok hozama és biztonsága még messze van a biztosítók által megfogalmazott elvárásoktól.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Barcelona, 2017. augusztus 17.
A terrortámadásban használt furgon közelében rendõrök Barcelonában 2017. augusztus 17-én, miután a fehér furgon a járdára hajtott és járókelõket gázolt el a katalán fõváros Las Ramblas negyedében. Legalább tizenkét ember életét vesztette, mintegy nyolcvanan megsebesültek. (MTI/AP/Manu Fernandez)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.