Gazdaság

KULTURÁLIS JÁRULÉK – Sarcművészet

admin
admin

1996. 03. 27. 00:00

Évente akár egymilliárd forinttal is több juthat ezentúl a “múzsáknak”, ha az országgyűlés megszavazza a kulturális járulékalap kiszélesítésére tett indítványt.

Akár százmillió forinttal is szegényebbek lehetnek évente a magyar napi- és hetilapok kiadói, ha kulturális járulékot kell fizetniük a hirdetési bevételeik után. Márpedig a múlt héten egyre inkább úgy tűnt, hogy a törvénykezési “malomban” felőrlődik az érdekeltek gyenge ellenlobbyzása: a kormány legutóbbi ülésén támogatta az országgyűlés kulturális bizottságának indítványát, hogy szélesítsék ki a járulékra kötelezettek körét. A lapkiadóknak már csak egy “mentsváruk” maradt: nevezetesen az, hogy nem egy, hanem csak fél százalékkal sarcolják meg hirdetési bevételeiket.

A sajtópiaci tiltakozás egyik mozgatórugója az volt, hogy ez az “égből pottyant” új járulék éppen azt a bevételi forrást kurtítja meg, amely – a várakozások szerint – a médiatörvény hatására liberalizálódó tévépiac miatt egyébként is beszűkül. Ráadásul – mondják a kiadók – az állami mecenatúra legfőbb intézménye, az 1993-ban létrehozott Nemzeti Kulturális Alap számlájára már eddig is évi több százmillió forintot utaltak át a kiadók. Igaz, a járulék alapja mostanáig csak az újságeladásokból származó bevétel volt – műfajtól függően 1, 3 vagy egyes pornó-, illetve erőszakos tartalmú lapok esetében 20 százalék. Ugyanilyen rendszerben egyébként minden kulturális termék vagy szolgáltatás után kellett bizonyos százalékot fizetniük az előállítóknak vagy a forgalmazóknak.

A most tervezett törvénymódosítás ellen tehát azok tiltakoztak a leghangosabban, akik már eddig is fizettek valamennyit. Szinte “belenyugvóan” vették viszont tudomásul az előkészületeket annak a harmincnál több terméknek vagy szolgáltatásnak az érintettjei, amelyeket újonnan szavaznak majd föl a járulékra kötelezettek listájára a parlamenti képviselők. A tervek szerint le kell róniuk a magukét például olyan “kultúraközvetítő termékek” gyártóinak és forgalmazóinak is, mint a tévé- és rádiókészülék, az esküvői videofelvétel vagy éppen a színes művirág. Egyes becslések szerint így akár egymilliárd forinttal is több pénzből gazdálkodhat az alap, amelynek tavaly 1,6 milliárd forint állt rendelkezésére, és ebből a pénzből támogatott – pályázatok útján – különböző művelődési célokat.

A kultúra nemzeti ügy – ezt az állítást a jelek szerint mindenki elfogadja. A törvényhozók erre hivatkozva szélesítik a járulékoltatásra kötelezettek körét, de a jelenleg fizetni kénytelenek is erre gondolnak, amikor fölteszik a kérdést: akkor miért csak őket érinti az intézkedés, és miért nem minden gazdálkodó szervezetet?

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.