Gazdaság

Gázszolgáltatás: Magánvezeték

admin
admin

1996. 03. 20. 00:00

(Figyelő, 1996/9. szám)

Én magam olyan területen élek, ahol nem várható, hogy egy új magántársaság szolgáltassa a gázt a fogyasztóknak. Kételkedem abban, hogy a regionális gázszolgáltató óriáscégek mellett labdába rúghatnak kis, új szervezésű cégek. Ennek ellenére örülök annak, hogy amint lapjukban megírták, egy vidéki cég a gázszolgáltatásban készteti versenyre a piac eddigi urait.

A területünkön működő Tigáz Rt. országosan ismert cég. A tavalyi energetikai privatizációs pályázaton a legkapósabb vállalatnak bizonyult, s mint az kiderült, az olasz vevő kapva kapott rajta. Valamelyest tájékozott vagyok arról, hogy ennek a cégnek a működési területén milyen értékű gázvezeték-rendszer lehet alku vagy üzlet tárgya. Az utóbbi négy évben sok kisvárosban és faluban építettek gázvezetékeket úgy, hogy a Tigáz Rt. nem vett részt a beruházásban. A magánszemélyek önerős hozzájárulással, az önkormányzatokon keresztül igényelt állami támogatásokkal kaparták össze a szükséges összegeket, továbbá befektetőként csatlakoztak maguk az építő cégek. A Szolnok megyei közgyűlés tagjai előtt ismert egy olyan összesítés, mely szerint az így épült, részben magán-, részben önkormányzati tulajdonban lévő gázvezeték-hálózat értéke elérheti a 2,8 milliárd forintot.

Ismereteim szerint az évek során többször tárgyaltak az önkormányzatok arról, hogy a Tigáz Rt. milyen feltételekkel vásárolná meg a hálózatokat. Ahogy tájékozva vagyok, ezek a tárgyalások azért maradtak eredménytelenek, mert a Tigáz Rt. rendre halogatta a döntést, s úgy tűnt, hogy valójában nem is kívánja megvásárolni a vezetékrendszert. Ebből az derül ki, hogy a gázt szolgáltató cég teljesen elégedett azzal, ha egyszerűen rajta keresztül áramlik a gáz, s nem feltétlenül érdekelt abban, hogy vagyonát azzal a vezetékrendszerrel gyarapítsa, amelyen keresztül a gázt maga továbbítja. Nincs azon semmi csodálnivaló, ha a vezetékek tulajdonosai pénzt szeretnének látni, ha már egyszer felkínálják a vagyonukat. Az sem csoda, hogy ha az egyik céggel nem tudnak megegyezni, akkor máshoz fordulnak, ráadásul még a szolgáltatási szerződésüket is módosítják, s leválnak az eddigi szolgáltatóról.

Ha jól tudom, az ipari és kereskedelmi miniszter már két éve kiadta azt a rendeletét, amely a gázfogyasztók védelméről szól. A vonatkozó törvényben is szerepel, hogy a “szolgáltató és a gázértékesítő köteles együttműködni a fogyasztókat érintő kérdésekben a fogyasztók társadalmi érdekképviseleti szervezeteivel”. Ez a törvényi kötelezettség szerintem kiterjed arra az esetre, hogy mi történjen a magánerősen épített hálózatokkal. Ezekben az ügyekben valójában arról van szó, hogy létrejött egy vagyon a települések és az állampolgárok áldozatvállalásával, sok helyen eladósodásával. Ezzel a vagyonnal nem lehet mást kezdeni, mint gázt szolgáltatni rajta. Ebből viszont annak a cégnek származik haszna, amelyik nem járult hozzá a vagyon felépítéséhez. Természetesnek látszik, hogy a hálózatok tulajdonosai vagy arról tárgyalnának, hogy valaki vásárolja meg tőlük a vagyonukat, vagy arról, hogy a vagyonnal jó üzletet csináló cég valami módon osztozzon velük. Persze, az ilyen alkukra eddig nem sok példa van, így az sem csoda, hogy rendkívüli feszültség alakul ki az ilyen ügyekben.

Az egyszerű emberek körében fel szokott merülni az a félelem, hogy a nagy gázszolgáltatóval való összeakaszkodásból csak ők húzhatják a rövidebbet. Én úgy vettem észre, hogy eddig kevés nyilvánosságot kapott a gázszolgáltatási törvény erre vonatkozó része. Ebben a törvényben világosan szerepel, hogy a szolgáltató mikor tagadhatja meg a gáz szállítását. Tehát: “ha a csatlakozó vezeték, a fogyasztói berendezés részben vagy egészben az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes, ha a fogyasztó a szolgáltatási szerződésben foglalt kötelezettségének a gázszolgáltató felszólítása ellenére nem tett eleget, különösen, ha a nyomásszabályozó, a gázmérő működését befolyásolja, a fogyasztói berendezést nem rendeltetésszerűen vagy az életet, a testi épséget, az egészséget, illetőleg a vagyonbiztonságot veszélyeztető módon használja”. Itt szerepel még az is, hogy mi történik, ha valaki nem fizeti a gáz díját. Ha ezek a feltételek nem fordulnak elő, akkor a szolgáltató nem tehet mást, mint adja a gázt mindaddig, amíg a fogyasztók megrendelik tőle.

Végül arra hívom fel a figyelmet, hogy ki ismeri a konkrét gázszolgáltatási szerződéséket. Azt hiszem, csak az önkormányzatok. Jelenleg az önkormányzatok mondják fel a szerződéséket, ha váltani akarnak, mint például a cikkükben szereplő debreceni esetben. Ez azt is jelenti, hogy azok, akikről a törvény szól, a magánszemély fogyasztók nem is ismerik azt a szerződést, amelynek esetleges megszegésére súlyos következményt ír elő a törvény.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.