Gazdaság

HUNGEXPO ‘96 – Száz év tömeg

admin
admin

1996. 02. 14. 00:00

A centenáriumát ünneplő BNV alkalmat ad arra, hogy látványos rendezvényekkel, erőteljesebb marketing-kommunikációs stratégiával nagyobb tömegek számára tegyék vonzóvá a kiállításokat.

A hazai ipar 1842-re jutott el arra fokra, hogy megrendezhették az Első Magyar Iparmű Kiállítást. Ezen a fórumon a magyar ipargazdaság minden szegmense képviseltette magát, a kiállított tárgyak száma a szervezők nem kis büszkeségére 298 volt. 1906-ra a magyar ipar és a kereskedelem már annyira felfutott, hogy sor kerülhetett az első nemzetközi iparkiállítás, a Márciusi Vásár lebonyolítására. Ekkoriban hasonló méretű rendezvényre csak két helyen került sor Európában, a már akkor is híres vásárvárosoknak tartott Lipcsében és Párizsban. A legnagyobb nemzetközi kiállítások méretéhez némi adalék, hogy az itthoni bemutatót a Vigadó ruhatárában tartották. Ez a Márciusi Vásár volt a mostani BNV-k jogelődje, innen eredeztetve az 1996-os őszi BNV a századik nemzetközi vásár lesz Budapesten. A Vigadó ruhatára ma már a BNV egyetlen pavilonja számára is szűkösnek bizonyulna.

A mindközben eltelt kilencven évből kiemelkedő jelentőségű volt az

1968-as esztendő, amikor is megalakult a Hungexpo Vásár és Propaganda Iroda (1990-től Hungexpo Vásár és Reklám Rt.), a BNV-t rendező különböző szervezetek egyetlen jogutóda. Újabb fordulópontot a gazdaság átrendeződése jelentette mind a vásárok, mind a Hungexpo életében, hiszen a kiállítás-szervezés területén addig kizárólagos előnyöket élvező cég monopol helyzete megszűnt. Mint dr. Dégen István vezérigazgató-helyettes lapunk kérdésére válaszolva elmondta: egyrészt jogilag számolták fel a Hungexpo kiváltságait, másrészt pedig maga az új, nagymértékben fragmentálódott piaci környezet is lehetetlenné tette, hogy a cég a külföldi vásárokból megéljen. Annak a hatalmas méretű állami piacnak az eltűnése, amelyik a külföldi megjelenéseket finanszírozni tudta, a Hungexpót stratégiaváltásra kényszerítette. A vállalat növelte a belföldi kiállítások arányát, és a nemzetközi trendhez igazodva a vásárok struktúráján is változtatott. A nagyközönségeknek szervezett évi 2-3 óriás-kiállítás helyett az utóbbi években 20-25 kiállítást rendeznek minden esztendőben, ezeknek zöme a szűkebb szakmai közönségnek szól, különböző szakterületek (építőipar, nyomdaipar, élelmiszeripar, ruházat, kozmetikai cikkek) eredményeit bemutatva. Ezek kivétel nélkül egy-egy ágazatra épülő szakkiállítások, s megrendezésükben a szakmai szövetségeknek, tudományos szervezeteknek jelentős szerep jut. Bizonyos szakvásárok esetében – főleg a külföldi kiállítások szervezésében – a piacon igen erős a verseny, nagy a konkurencia-harc. Sok kis cég szakosodott arra, hogy egy bizonyos témán belül (autógyártás, divat) az érintetteknek kisebb szakmai kiállításokat szervezzen. Az ezekből nyerhető 2-3 millió forint tiszta bevétel egy kis társaságnak valóban nyereséget termel, de ugyanez az összeg elveszik a hatalmas fenntartási költségekkel bíró Hungexpo kasszájában. A viszonylag szűk szakembergárdát nem érdemes ily módon elaprózni, különböző kisebb kiállítások megszervezésével terhelni – mondja dr. Dégen István -, ezért a Hungexpo Európában is inkább a nagyobb vásárok felépítésében vállal szerepet. (A cég legjelentősebb külföldi kiállítása a Hannoveri Ipari Kiállítás.) Mivel a kisebb hazai kiállítás-szervező vállalkozások ezekre a nagy nemzetközi vásárok megszervezésére úgysem alkalmasak, tehát – néhány igazán jól menő területtől eltekintve, mint mondjuk a számítástechnika – valódi konkurenciát nem jelentenek. Újabb bevételi forrás viszont az elmúlt időszakban a területek bérbeadása, aminek tekintetében a Hungexpo megint csak kivételezett helyzetben van, hiszen ezer négyzetméternél nagyobb területet nemigen tudnak mástól bérelni az érdeklődők.

Mindezekkel együtt is a Hungexpo anyagi helyzete nem túl biztató, az egyetlen fejlesztés, amit a cég 1973 óta megengedhetett magának, az a leégett B pavilon most is tartó felújítása, aminek költsége 380 millió forint.

Az anyagi kilátások remélhetőleg némiképp bővülni fognak, ha sikerül nyélbe ütni a Hungexpo több mint öt éve húzódó privatizálását. A cég jelenleg 84 százalékban állami tulajdonban van, 16 százalék pedig az egyik fővárosi kerületé. dr. Dégen István szerint nem célszerű privatizálásról beszélni, mert magánbefektetők ilyen nagyságrendű vállalkozásban nem érdekeltek. (Csupán a Hungexpo ingatlanjainak értéke 3 milliárd forint.) A pénzügyi befektetőknek ilyen jellegű üzlet nem kifizetődő, a szakmai befektetők pedig legfeljebb a know-how-t vennék meg. Az európai példák alapján viszont nem célszerű a vagyon és a know-how különválasztása és ez utóbbi magánkézbe adása. Ezért különböző közintézmények lesznek a vásárlók, így valójában tulajdonosi szerkezetváltásról van szó. A Hungexpo értékesítésénél más privatizációs stratégiát követ a kormányzat, mint ami az elmúlt öt év gyakorlatát jellemezte: ez esetben nem az a cél, hogy minél előbb, és minél nagyobb arányban magánkézbe adják a vállalatot. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hasonló jellegű intézmények legjobb tulajdonosai az önkormányzatok, tartományok és különböző szakmai kamarák. A Hungexpo privatizálásának ügyében eddig ténylegesen annyi történt, hogy az ÁPV Rt. tavaly átadta a részét az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak, ami tárgyalásokat folytat a Fővárosi Önkormányzattal, a Budapesti Kereskedelmi Kamarával, valamint egyéb szakmai kamarákkal. A döntés őszre várható. A leendő befektetőknek a tulajdonosi rész megvásárlásán túl elkerülhetetlen fejlesztésekre is nagyobb összegeket kell majd fordítaniuk. A Hungexpo vezetőségénél ezért már kéznél van az újítások több ütemű terve, ami aszerint lesz majd megvalósítható, hogy mikor mennyi pénz áll rendelkezésre. Egy visszafogott fejlesztés körülbelül ötmilliárd forintot igényelne, míg az optimális terv nyolcmilliárd forinttal gazdálkodik. A távlati elképzelések között szerepel, hogy a Hungexpo bővítse profilját és egy egyszerű kiállítás-szervező cégből szélesebb spektrumú marketing-kommunikációs vállalattá alakuljon át. Ez egyben lehetőséget adna arra, hogy a Hungexpo regionális jelentőségű intézménnyé váljon Közép-Európában.

A jobb kihasználtság érdekében a terület intenzívebb hasznosítására, szakkifejezéssel élve “gyakoribb forgatására” lenne szükség. Európában egy ekkora területet évente nyolcszor-tízszer hasznosítanak, nálunk a megfelelő infrastruktúra hiányában a vásárváros területén csak évi két-három nagy kiállításra van lehetőség. A rendezvények számát a Hungexpo jelenleg úgy tudja növelni, hogy újabb és újabb témakörökre szerveznek kiállítást. Így került sor tavalyelőtt a kétévente újra jelentkező Foodapest debütálására (ami az idén az előző alkalomtól eltérően csak a szakmai közönség előtt lesz nyitva) és az Ünnepnapjaink kiállításra, ami 150-200 m2-rel nagyobb kiállító-területet kötött le, mint azt a szervezők remélték.

Az új irányvonal a kiállítások világában egyértelműen a szakmai rendezvények szervezése. A magánvállalkozások mára már belátták, hogy nem csak akkor sikeres egy kiállítás, ha ott minél több üzlet köttetik, hanem akkor is lehet eredményességről beszélni, ha ez azonnal nem jelentkezik pénzként. A szakmával való kapcsolattartás, információgyűjtés legalább olyan fontos és hasznos, mint a termékek eladása. A legkoncentráltabb környezetet pedig a tájékozódásra egy jól szervezett szakkiállítás jelentheti.

A szakterületek intenzívebb kiaknázása mellett a Hungexpo az idén a fogyasztókkal, a nagyközönséggel is szorosabb kapcsolattartásra törekszik. A századszor megrendezésre kerülő BNV alkalmat ad arra, hogy látványos rendezvényekkel, erőteljesebb marketing-kommunikációs stratégiával nagyobb tömegek számára tegyék vonzóvá a kiállításokat. Változtatnak a BNV eddig megszokott tematikáján, és az idei őszi vásáron a kiállításokat a különböző életmódok köré szervezik. Minden napot más életvitel jegyében szerveznek meg, így lesznek olyan napok, amikor például a lakáskultúra, az egészségügy vagy biztonságtechnika kerül előtérbe. Az ünnep színvonalas megrendezése érdekében a Hungexpo vezetése felállított egy rendezvényszervező csoportot, ahol a 100. BNV-hez kapcsolódó, teljes Budapestet behálózó eseményeket ötlik ki és valósítják meg. Csalogatónak lesz kézműves nap, jelmezes felvonulás, valamint egy BNV-történeti kiállítás is.

A Hungexpo, csaknem harmincéves fennállása alatt a kiállítás-szervezéshez közel álló szakterületeken kialakította saját érdekeltségeit – vagy önálló vállalatokat, vagy vegyes vállalatokat hozott létre. A hazai és külföldi kiállítások területét jelentős arányban a Hungexpóhoz tartozó Expo-tech rendezi be, hiszen ez a tevékenység nem tartozik a kiállítás-szervező cégek feladatai közé. Jelentős a Hungexpo reklámügynöksége is, ami olyan cégek médiamegjelenítésével dicsekedhet, mint az Adidas, az Agip, vagy a Whirlpool. Ezek mellett a Hungexpo részt vesz a bécsi expo megszervezésében is az osztrák Expoconcept International GmbH céggel létrehozott közös vállalata révén. Ők szervezik egyébként az IFABO-t és az Aqua-Thermet, ahol a légtechnikai berendezésektől a fürdőszobabútorokig bezárólag különféle környezettechnikai, valamint szellőző- és klímaberendezésekkel ismerkedhetnek meg a szakma képviselői.

A közelgő BNV-centenárium kapcsán az idén hazánkba invitálták a Nemzetközi Vásárok Szövetsége (Union des Foires Internationales) ez évi elnökségi ülését. A párizsi székhelyű szervezet, melynek hazánk az 1925-ös megalakulás óta tagja, a nemzetközi vásárokkal kapcsolatos adatszolgáltatással, statisztikák és vásármarketingek készítésével segíti a tagszervezetek közti partnerkapcsolatok hatékonyabb működését. Az UFI-nak olyan szervezetek lehetnek a tagjai, amelyek a nemzetközi kiállítások megszervezésére alkalmas infrastruktúrával és know-how-val rendelkeznek, és ezt egy referencia-szervezéssel már meg is erősítették az UFI előtt. Magyarországot a Hungexpo képviseli az UFI-ban, és a sikeres részvétel eredményeképp 1994-ben a szervezet végrehajtó testületébe választották Tóthné dr. Pásztor Zsuzsát, a Hungexpo vezérigazgatóját.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. június 13.
Polt Péter legfőbb ügyész (b) és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. június 13-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.