Gazdaság

HATÁRIDŐS DEVIZAKERESKEDELEM – Határ a csillagos ég?

admin
admin

1996. 01. 24. 00:00

A határidős tőzsdéken jócskán megélénkült a devizaforgalom az utóbbi hetekben. Ebben a külföldi tőke növekvő beáramlása, a hazai bankok forint- és devizaműveletei, valamint a magánbefektetők vállalkozókedve játszik szerepet.

A Budapesti Árutőzsde (BÁT) forgalma az év első három hetében meghaladta az ötvenmilliárd forintot, miközben tavaly az egész éves kereskedési volumen 162 milliárd forint volt. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) határidős piaca 10,6 milliárd forintos forgalmat produkált az esztendő első 12 kereskedési napján, ami több mint a piac teljes múlt évi forgalma. Igaz, a BÉT esetében a diszkont kincstárjegyre és az indexre kötött ügyletek is szerepelnek a statisztikában, a forgalom meghatározó részét azonban itt is a devizák adták. Ezek között is különösen nagy érdeklődés övezte az ecu-t, amely mindkét tőzsdén piacvezető termékké lépett elő.

A közös európai valuta iránti kereslet annak köszönhető, hogy a forint hivatalos árfolyamának számításakor az MNB hetven százalékban e fizetőeszköz árfolyamát veszi alapul. A piaci szereplők – úgy tűnik – mára meggyőződtek az árfolyamkockázat pontosabb fedezésében rejlő előnyökről, és a kosárügyletek során előnyben részesítik az ecu-t a márkával szemben. Ma egyébként már a forgalom nagyobbik része bonyolódik ilyen – 30 százaléknyi dollár- és hetven százaléknyi márka-, illetve ecu-pozíció egyidejű megnyitását jelentő – üzletkötések keretében. Amíg azonban az értéktőzsdén egyértelmű volt az elmúlt hetekben az ecu fölénye a márkával szemben, addig a BÁT-on a harmadik kereskedési héten a német valuta jutott vezető szerephez.

Marosi Gábor, a márka árjegyzői teendőit a BÉT-en ellátó Postabank Értékpapír Rt. üzletkötője szerint ez annak köszönhető, hogy az árjegyzői rendszer sajátosságának megfelelően az értéktőzsdén mindig van lehetőség egy bizonyos mennyiségű ecu-pozíció megnyitására, ami jórészt fedezi a piaci igényeket. A BÁT-on ezzel szemben az ecu iránt esetenként összeszűkülő banki kereslet a márka kényszerű előnyben részesítéséhez vezet.

A nagymértékű forgalomemelkedés oka mindkét piacon a bankok kamatarbitrázs-tevékenységének tudható be. A Magyarország iránt megnövekedett bizalom folytán egyre több tőke áramlik az országba, és a befektetők forintban próbálják fialtatni pénzüket. A bankoknál beváltott devizájuk ellenértéke az állampapírpiacon kamatozik, de hogy a forintjövedelmük visszaváltásával járó árfolyamkockázatot elkerüljék, a bankkal megállapodnak egy határidős árfolyamban. A bankok a devizaeszközök későbbi időpontban történő visszafizetését ugyanakkor a tőzsdei határidős vétellel teszik kockázatmentessé, azaz zárják a nyitott pozíciójukat. Ezeknek az ügyleteknek az a sajátosságuk, hogy a külföldiek, illetve a bankok a még mindig magas forinthozamoknak köszönhetően extraprofitra tesznek szert. Ha ugyanis a határidős devizaügylet “kamattartalma” (azaz költsége) elmarad a forintkihelyezés során nyert hozamtól, a pénzintézet – és ügyfele – nyereséget ér el. A határidőre devizát vásárló bankokkal szemben spekulánsok állnak a tőzsdei ügylet eladási oldalán. Számukra – a csúszó-leértékelés körülményei között jól kiszámítható devizakosár-árfolyam mellett – az ügylet csekély kockázatot hordoz.

Azt azonban mindenképp figyelembe kell venni, hogy a megnövekedett pénzkínálat eredményeként ma már zuhannak a forinthozamok. Ez a vételi oldalon álló bankok, illetve külföldi partnereik számára azt a kockázatot jelentheti, hogy forintjukat nem tudják a határidős tőzsdei ügylet kamattartalmánál magasabb hozamszinten kihelyezni. Az eladói – spekuláns – oldal kockázata, hogy a devizaárak valamilyen okból elszakadnak a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott intervenciós sáv aljától. Ez esetben az árfolyamok akár 4,5 százalékkal is emelkedhetnek (ez a sáv “mérete”), ami elég lehet ahhoz, hogy a határidős árfolyamok csökkenésében érdekelt eladó veszteséget könyveljen el. További kockázatot jelent annak lehetősége, hogy valamilyen előre nem látható okból a kormányzat felfüggeszti a csúszó-leértékelést, és nagyobb mértékű forintdevalvációt hajt végre. Ennek azonban – rendkívüli helyzetektől eltekintve – kicsi a valószínűsége.

A két tőzsdén kialakult elszámolóárak között esetenként néhány fillérnyi eltérés mutatkozik. Ennek egyebek mellet az az oka, hogy a BÉT letéti követelményei a közelebbi lejáratok esetében kisebbek a BÁT-on alkalmazottaknál, így a befektetők alacsonyabb árszinten is kötnek üzletet – állítja Marosi Gábor. Tapasztalatai szerint az eladói oldalon elhelyezkedő spekulánsok döntően olyan magánszemélyek, akiknek szakértelme nagyobb az átlagosnál; közülük sokan “főállásban is” a pénzügyi szektorban dolgoznak.

A Postabank Értékpapír szakembere úgy véli, hogy a határidős devizaforgalom értéke a továbbiakban sem csökken majd, mivel a piac még jókora kamatcsökkenést képes tudomásul venni. Várakozása szerint az irányadó kamatok hamarosan 22-23 százalékra mérséklődhetnek, de ezen a szinten még egészen biztosan lehet majd eladót találni.

Az óriásforgalmat hozó második hét után mindazonáltal mérséklődött a tőzsdei kereskedés volumene, ami arra utal, hogy a süllyedő forinthozamok megnehezítik az egyre szűkülő kamatkülönbözettel dolgozó befektetők dolgát. Másrészt nyilván a rendelkezésükre álló leköthető összegeknek is van határa, ami – figyelembe véve a BÉT 11,7 illetve a BÁT 79,6 milliárd forint értékű nyitott kötésállományát – szintén korlátot jelenthet.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.