Élet-Stílus

Néhány rossz levegővétel a kemény mínuszokban, és már mehet is táppénzre

Haszon Zsófia
Haszon Zsófia

újságíró. 2017. 01. 13. 07:00

Érzéketlenné fagyott lábujjak, fájó orr, repedezetté száradt bőr. Az utóbbi időben tapasztalt időjárás még januárban sem jellemző Magyarországon, így nem csoda, ha sokan nehezen viselik a kemény mínuszokat. Védekezni persze lehet a fogcsikorgató hideg ellen, ám ha valakinek az utcán, vagy egy fűtetlen lakásban kell éjszakáznia, a hideg az égéshez hasonló sebeket ejthet a testén.
Korábban a témában:

Az, hogy télen hideg van, különösebb rágódást és siránkozást önmagában nem érdemel. Arról azonban már érdemes szót ejteni, hogy mindez miként hat az emberi szervezetre. Főként, hogy az elmúlt hetekben tapasztalt hideg nem általános Magyarországon.

Január közepe az év leghidegebb időszaka, de ez a napi átlag hőmérséklet tekintetében a mínusz 1-2 fokot jelenti. Ha a reggeli órákban és napközben is fagy, az azt jelenti, hogy több fokkal alatta vagyunk a megszokottnak

– magyarázza dr. Pintér Ferenc, a Meteo Klinika igazgatója, meteogyógyász.

A hőmérő higanyszála ráadásul csupán az egyik indikátora a hidegnek, az ugyanis, hogy valójában mennyire érezzük csontig hatolónak a telet, más tényezőktől is függ. A száraz hideg például sokkal elviselhetőbb, mint a nedves, ezzel magyarázható többi közt, hogy a skandináv országokban tapasztalható mínusz 15-20 fok sokkal kevésbé kellemetlen egy Magyarországon előforduló mínusz 4-5 fokos nyirkos időnél.

Aztán ott van a szél, ami szintén rengeteget tud rontani a hőérzetünkön.

Akár 15-20 fokkal is hidegebbnek érezhetjük az időt, ha erősebb a szél, vagyis a mínusz tíz viharos szélben akár harminc is lehet. És ez nem csak egy érzet, a szervezetünk szempontjából ilyenkor valóban mínusz 30-nak felel meg az idő.

Egyszerű a magyarázat, a nagyobb nedvesség miatt sokkal több hőt el tud vezetni adott levegőréteg, mint a száraz hideg esetében, a szél pedig elfújja a bőrünkön felmelegedő légréteget – fejti ki a szakember.

Bizsergő végtagok és fájó orr

A fizikai hatásokon kívül az egyénenként változó hidegérzékenységen is múlik, hogy ki mennyire szenved télen. A Meteo Klinika igazgatója azonban leszögezi, az egészséges szervezettel bíró felnőttek szélcsendes időben mínusz 15 fokig nyugodtan kint tartózkodhatnak 1-2 órát a szabadban, és végezhetnek közepes intenzitású mozgást.

24.hu / Neményi Márton

Mindeközben viszont a test melegen tartása nagyon fontos, különösen a kiálló testrészek (orr, fülek, végtagok, ujjak) hővédelmére kell ügyelni. A légáramlás mindig azokat a testrészeket éri a leginkább, amik az adott felszínből kiemelkednek, emellett a vérkeringés is korlátozottabb ezeken a tájakon, és emiatt fokozottabb a lehűlés veszélye.

Az ujjakat gyakran mozgassuk át, mert ha elkezdenek zsibbadni és érzéketlenné válni, akkor onnantól kezdve fennáll a fagyás, és ezzel együtt a károsodás veszélye.

Előfordulhat, hogy egyeseknek az orruk fáj elviselhetetlenül a kemény mínuszokban.

Az orr kívülről való áthűlése, de a nyálkahártya erős lehűlése és kiszáradása is okozhat fájdalmat a szaglószervünkben. A hideg levegő rengeteg nedvességet elvon a tüdőnkből is, illetve a légcsere első szakaszát végző orrból. Nagyon kellemetlen, húzó, száraz, fájó érzet lehet.

A fájdalom adódhat testünk remek hőcserélő tulajdonságából is, ami alapvetően pozitív, de ugyanígy oka lehet a helytelen légzés is – folytatja Pintér, majd elmagyarázza, hogy

az orr felmelegíti a levegőt belégzés közben, kilégzéskor pedig a testünkből kiáramló belső melegből visszakap egy kicsit. Ám, ha a kilégzés a szájon keresztül történik, akkor csak folyamatosan hűtjük ezt a szervünket és nem melegítjük, ettől a feszítő érzés.

Helyes légzés, kevesebb betegség

Az orrunkat egyébként nemcsak a szúró fájdalom elkerülése végett érdemes többet használni, hanem azért is, hogy ne szenvedjünk minden második héten otthon két csomag százas zsepi és egy nagy doboznyi gyógyszer társaságában – hangsúlyozza a szakember.

Ha szájon át lélegzünk, akkor a nyálkahártya nagyon hamar kiszárad, a lehűlt, kiszáradt nyálkahártyának pedig leromlik a védekezőképessége, és ilyenkor a levegőben keringő kórokozók is sokkal eredményesebben támadnak. Lényegében védtelenné válik a szervezetünk a kórokozókkal szemben, ezért nagyon könnyen elkaphatjuk a meghűléses, influenzás megbetegedéseket. Emellett rekedtség, jó pár napos krákogás lehet a következménye a rossz légzésnek.

Dr. Szigeti Miklós, a Róbert Károly Magánkórház endokrinológusa emellett a D3-vitamin szedését javasolja a szeptembertől májusig tartó időszakban. Kétezer egység a napi ajánlás, ami segít szinten tartani a szervezet raktárkészletét, és ezáltal erősíti az immunrendszert, véd a fertőzések ellen, de még az elhízás ellen is. A C-vitaminnak ezzel szemben jóval kevesebb értelme van.

Egyre több adat arra mutat, hogy nem túl sokat segít a folyamatos C-vitamin-pótlás. Inkább akkor lehet hasznos, ha valaki elkapott egy légúti fertőzést. Ilyenkor napi 500-1000 milligrammot lehet szedni, és ez segítheti a gyógyulást.

A szokatlan hidegben különösen veszélyeztetettek az idősek, a csecsemők, a krónikus betegek, illetve az alultáplált szervezetek – emeli ki Szigeti. A kemény fagyokban sokkal gyakoribbak a szív-, és érrendszeri megbetegedések, a stroke, az asztmás rohamok, a trombózis, a hasi görcsök és légzőszervi megbetegedések romlása.

A forró habfürdő nem a barátod

A hideg időben a bőrünk különösen ki van téve a mínuszoknak, még akkor is, ha a testünk nagy részét ruha fedi. Az arra hajlamos embereknél ilyenkor a bőrszárazság miatt ekcéma alakulhat ki, a rosaceásoknak pedig a hirtelen hőmérséklet-változások hatására fellángolhatnak a panaszaik – figyelmeztet dr. Tamási Béla, az Alfa Egészségközpont bőrgyógyásza.

Ám mindenki más is érezheti, hogy a hideg idő miatt szárazabb a bőre. Védekezni nehéz, de a szakember tudott ajánlani néhány praktikát.

Az egyébként zsíros bőrűeknek is a krémesebb, zsírosabb, gazdagabb testápolókat ajánlom ilyenkor, a víz alapú hidratálók, szérumok, lotionök nem elég hatékonyak. Emellett érdemes eltekinteni a forró habfürdőktől, mert a fürdés még tovább szárítja a bőrt. A tusolás is legyen gyors, és inkább langyos vízben mosakodjunk. A tusfürdők helyett ilyenkor a tusolóolajokat javaslom, vagy a gyógyszertári mosakodókrémet, ha valakinek tényleg nagyon száraz a bőre.

Fagyási sérülések szintén érinthetik a bőrt. Azok, akik kénytelenek az utcán vagy fűtetlen lakásokban éjszakázni a mostani kemény mínuszokban, különösen veszélyeztetettek. A fagyás – hasonlóan az égési sérüléshez – lehet első-, másod- és harmadfokú. Utóbbi visszafordíthatatlan folyamat, és csak sebészi eljárással tüntethető el az elhalt bőrfelület.

A hosszan tartó hideg egyébként az egész szervezetre romboló hatású, a Meteo Klinika igazgatója szerint

éveket öregedhet az ember már néhány fagyban eltöltött éjszakától, a kihűléshez pedig nem is szükségesek mínuszok. Egy fűtetlen lakásban a plusz öt fok is végzetes lehet.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. január 12.
Bienerth Gusztáv, a Magyar Úszó Szövetség új elnöke a sajtótájékoztatója után a fővárosi Radisson Blu Béke Hotelben 2017. január 12-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.