Egy harminc év körüli olvasónk nemrégiben szívpanaszokkal került kórházba. A sürgősségire ment, mert erős mellkasi fájdalmai voltak, az ügyeletes orvos pedig jobbnak látta, ha bent tartja néhány órára megfigyelésre. A kényszerpihenő után hazaengedték, de Holter-vizsgálatot rendeltek el, vagyis 24 órán keresztül egy mobil EKG-készülék volt a mellkasán, mesélte.
A gép levétele után még elvégeztek néhány vizsgálatot, megírták a zárójelentést, a kardiológus felírt egy gyógyszert, mondott néhány mondatot, majd elköszönt a januári szíves viszontlátásig. Olvasóknak arra sem volt ideje, hogy megkérdezze:
- sportolhat-e,
- ihat-e kávét, vagy
- egyáltalán, mit csináljon a januári kontrollig.
Olvasónk többször hangsúlyozta, hogy a leírt panasza nem az orvosok vagy az asszisztensek ellen irányul. Láthatóan az időhiány akadályozta meg őket az alapos és valamivel emberségesebb tájékoztatásban, állítja.
Ezért úgy döntött, nem szeretne januárig várni, inkább felkeres egy magánkardiológust, és megmutatja neki a leleteit.
Az idő pénz, a pénz idő
A történet mindenkinek ismerős lehet, és nagyjából ezek azok a pillanatok, amikor szinte mindenkinek megfordul a fejében, hogy otthagyja az állami egészségügyet, és felkeres egy magánrendelőt.
Ám a hirtelen, első méregből jött gondolatot sokan azonnal felül is bírálják, ha meglátják az egészségcentrumok árait. Pár ezer forintos eltérések vannak, de Budapesten alaphangon 15-20 ezer forintba kerül a konzultáció egy bármilyen szakorvossal. Minden más költség receptírás, ultrahang, varratszedés, kötözés még ehhez adódik hozzá.
A példa kedvéért:
- egy nagyjából fél órás belgyógyászati vizsgálat 17-23 ezer forint körül mozog,
- a nőgyógyász szintén 18-23 ezer forintért néz meg, de
- számítógépes anyajegyszűrésen is ilyen összegért vehetünk részt.
- A kimetszés persze nincs benne az árban, további 25 ezer forintot jelent.
- Az urológia, amely meglehetősen gyakran látogatott hely a magánklinikákon nem jön ki 17 ezer alatt, de egészségközponttól függően 23 ezer is lehet.
- A endokrinológiai vizsgálat ugyanennyibe kerül a fővárosban, de ha már valamit be is kell szednünk (márpedig jó eséllyel kell) akkor további kétezer a receptírás.
- A laborvizsgálatok is nagyon drágák, egyetlen kémiai-biológiai anyag jelenlétét minimum 4-5 ezer forintért nézik meg a különféle testnedvekben, ebből pedig több tízezer forint lehet, ha visszagondolunk a legutóbbi véreredményünkre.
- Jó hír, hogy az egyik budapesti magánlaboratóriumban 5 pontos inzulinrezisztencia tesztet találtunk már 15 ezer forintért, egy komplettebb hormonszűrést pedig 18 ezerért.
- Ételintolerancia vizsgálat viszont nincs nagyon 30 ezer alatt, ami megint csak brutális.
Ha mindezeket csupán két felnőtt emberre és nem egy egész családra, illetve az átlagos magyar bérekre (nettó 171 500 forint a KSH legfrissebb mérése szerint) vonatkoztatjuk, akkor is világossá válik, nagyon drága a magán egészségügy.
Mert bár szerencsés esetben nem ülünk minden hónapban egy váróteremben, de már azt könnyen megérezheti a pénztárcánk, ha a család női tagjának (később esetleg tagjainak) kéthavonta el kell mennie nőgyógyászhoz, a másik félnek pedig bőrgyógyászati problémái adódnak. És akkor a fogorvost már ki sem mertük számolni.
Menekül, ki merre lát
A brutális árak ellenére azonban úgy tűnik, az állami egészségügyi rendszer fő problémái egyre inkább a magánszektor felé terelik a betegek egy részét.
Így például a 2014 derekán nyitott budapesti Alfa Egészségközpontba, ahol eleinte 12 orvossal indultak, mostanra viszont már több mint negyven orvos rendel náluk 16 különböző szakterületen. Évről-évre 25-30 százalékkal emelkedik a betegszámuk, osztja meg velünk a részleteket dr. Ludwig Tamás ügyvezető igazgató.
A központban egyre növekszik a magánbiztosított páciensek aránya is, ők a választott biztosítónak fizetnek éves egészségbiztosítási díjat, és rajtuk keresztül kapnak időpontot a különböző szerződött partnerekhez, így hozzánk is.
Dinamikusan növekvő betegszámról nyilatkoztak a Budai Egészségközpontban is. Ez a magánrendelő 15 éve működik, de az utóbbi 4-5 évben megduplázódott a náluk megfordult betegek száma, mondja Kiss András marketing és értékesítési igazgató. Ezen felül közel 250 cég van, akik itt intézik a kötelező munka-egészségügyi vizsgálatokat, és köztük csaknem 150-170 vállalat (magyar tulajdonú is), akik rendszeresen biztosítanak a dolgozóiknak úgynevezett menedzserszűréseket.
A betegek különböző okok miatt döntenek a fizetős szakrendelések mellett. Az Alfa Egészségközpontban időnként megkérdezik a pácienseket a mérlegelés szempontjairól:
Egyértelműen látszik, hogy nemcsak a legtehetősebbek, hanem a kisebb jövedelműek is sokszor a magánrendelést választják, legalább is egy-egy vizsgálat erejéig. Motiválja a betegeket, hogy gyorsabban kapnak időpontot, nincs érdemleges várakozási idő, kulturált, tiszta a környezet. Kifejezett kívánság az is, hogy türelmesen meghallgassa őket az orvos és a betegségükkel kapcsolatos kérdéseikre megkapják a válaszokat. Végül, de nem utolsó sorban az is fontos nekik, hogy anyagi szempontból korrekt módon történik a betegellátás, és az előre ismert vizitdíjról számlát kap a beteg, magyarázza Ludwig.
Rendkívül hasonló a visszajelzés Kiss Andráséknál is. Az indulás után egyébként a felső-középosztálybeliek szolgáltatása volt az egészségközpont, de mostanra abszolút vegyes a náluk megjelenő páciensek anyagi helyzete. A marketingigazgató hozzáteszi, hogy a népszerűségi index emelkedésének okát a magánrendelők szolgáltatásainak színvonalában látja még.
Privát járóbeteg ellátásban csaknem kiváltható az állami egészségügy. Aki megengedheti magának, az mindent megkap a szolgáltatóktól. A diagnosztikától, MR-től, CT-től, a laborvizsgálatokon keresztül a különféle szakrendeléseken át minden elérhető már.
Fél év helyett már a jövő hétre
A Kettős Mérce nemrégiben vette górcső alá, hogy mi változott az elmúlt években a várólisták terén a járóbeteg-ellátásban. Leírják, hogy a kormányzat 2015-ös 6 milliárd forintos támogatása, és néhány szabály megváltoztatása ellenére az egészségügyi intézményekben nem sokat javultak az állapotok.
A járóbeteg-ellátás várólistái szerint az ortopédia és diagnosztika területén még mindig rossz a helyzet, a szemészeti, ortopédiai és reumatológiai rendeléseken csaknem három hét a várakozás, a kardiológiai szakrendeléseken pedig több mint 40 nap.
Nem nevezhető tehát különösebb csodának, hogy a magán kardiológiai szakrendelések forgalma is megnövekedett. A négy éve nyitott Budai Magánorvosi Centrumban elmondták:
Az állami egészségügyben dolgozó kollégák világviszonylatban mérve is magas színvonalon, lelkiismeretesen, a szakmai protokolloknak megfelelően végzik a dolgukat, sokszor nagyon nehéz körülmények között. Ugyanakkor, miután kevés az orvos és egyre kevesebb lesz, a beteg viszont rengeteg, hosszú várólisták alakulnak ki. Érthető tehát, hogy a betegek keresik a gyors, megnyugtató megoldást a felmerülő kérdéseikre. Az aktív, munkaképes réteg egyszerűen nem teheti meg, hogy értékes munkanapokat töltsön el rendelői várókban, mondta lapunknak dr. Pácz Alexandra Nóra, a centrum orvosigazgatója.
A doktornő hozzátette: a rendelőbe érkezők egy része más helyen kiszűrt beteg, akinek kardiológiai vizsgálatot ajánlottak, azonban a háziorvoson keresztül több hónapos előjegyzést kaptak csak, így a kivizsgálás folyamatát szeretnék meggyorsítani.
VP-Med Egészségcentrumban a reumatológiától, a bőrgyógyászon át többféle szakrendelés is elérhető, de dr. Szabó Attila főorvos, visszér-specialista nyomán az érsebészet az egyik fő terület. A betegforgalom pedig náluk is rohamtempóban növekszik.
A visszér és egyéb érbetegségek viszonylatában évente olyan 20-30 százalékkal nő a megkeresések száma. A visszér nagyon mostoha terület az érsebészeten belül, mert az állami intézményeknek nincs rá kapacitása. A kardiológiához hasonló várólisták vannak, úgyhogy nagyon sokan jönnek hozzánk ilyen problémákkal. Mások a fájdalmas műtétek helyett választják inkább a modern eljárásokat.
A kardiológia és az általános ultrahang diagnosztika szakrendeléseket féle éve indították el, pont azért, mert a betegek részéről volt rá igény.
Ha komolyan foglalkoznak a problémával, akkor egy-egy vizsgálat erejéig az emberek kifizetik a vizsgálatok árát akkor is, ha egyébként nem a legtehetősebb rétegből valók. Hiszen nem szívesen várnak 4-5 hónapot egy leletre. Persze más a helyzet, amikor hosszú terápiákról beszélünk. Ezt már kevesebben engedhetik meg maguknak, teszi hozzá Szabó.
Van, ahol két hónapot kell várni egy magánorvosra
A páciensek számának növekedéséről és anyagi helyzetükről kérdeztünk egy speciálisabb területen gyógyítást végző központot, a Mens Mentist is. A 2007-ben nyitott rendelőben főként inzulinrezisztenciával, hormonális zavarokkal, anyagcsere diagnosztikával és meddőségi problémákkal foglalkoznak. Ezeket a betegségeket természetesen az állami egészségügyben is kezelik és gyógyítják, ám a rendelőben azt tapasztalják, rengetegen vannak, akik több éves kálvária után a tb támogatott rendszerből vándorolnak át hozzájuk, magyarázza Tóth Krisztina marketing manager.
Nagyon sok betegünk van, az orvosaink nem tudnak annyit rendelni, hogy elegendő legyen. Jelenleg két hónapra előre tudunk csak időpontot adni. A hozzánk fordulók anyagi helyzetéről konkrétan nem tájékozódunk, de a személyes visszajelzések alapján inkább az a jellemző, hogy a betegek egy része spórol azért, hogy itt végezhessék el a vizsgálatokat.
Náluk kezdetektől fogva jellemző a nagy mennyiségű panaszos. Ezt főként a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód okozta globális tendenciának tudják be, hiszen azok az egészségügyi problémák, amikkel foglalkoznak nagyrészt az előbb említett jelenségnek köszönhetőek. Tény ugyanakkor, hogy a korszerű és hatékony vizsgálati módszereiknek köszönhetően egyre több nőgyógyász és háziorvos hozzájuk irányítják a betegeket az állami rendelők helyett.
Pontos számok nincsenek
Azt persze nagyon nehéz megbecsülni, hogy az állami egészségügy mellett vagy helyett pontosan mennyien járnak inkább magánrendelőkbe. A Szinapszis Kft. több mint 300 főt megszólító felmérése szerint a legnépszerűbb magán orvosi szolgáltatást – a fogorvosi kezelést – az elmúlt egy évben a megkérdezettek csaknem fele vette igénybe. A fogászat mellett minden ötödik ember jár nőgyógyászati, vagy ehhez kapcsolódó – terhesgondozási, szülészeti – rendelésekre, és népszerű még a bőrgyógyászati, szemészeti és háziorvosi szolgáltatás is.
Tragikus szakemberhiány
Az állami egészségügyi rendszer akadozását jó részben okozza az orvoshiány. A háziorvosoknál köztudottan elkeserítő a helyzet. Az utóbbi években drasztikusan megnövekedett azoknak a körzeteknek a száma, ahol már több mint hat hónapja nincsen állandó jelleggel orvos, azaz a praxis üres. A KSH adatai szerint 2008-ban még csak közel 132 ilyen körzetet tartottak nyilván, idén novemberben viszont már 281 darab tartósan betöltetlen körzet volt Magyarországon. A hiányzó háziorvosok túlnyomórészt vidéken okoznak nehézségeket, 453 település életét nehezíti meg, hogy nincs elég háziorvos, a többségük pár száz vagy alig ezerfős falu.
A tatabányai kórházban konkrétan nincs jelentkező a meghirdetett állásokra, emiatt a rákszűrésre két hónapos a várólista, de várakozni kell az ultrahangra és a terhesgondozásra is. A Magyar Nemzet cikke szerint pedig az egész országban csupán 60-80 gyermekpszichiáter dolgozik, de nyugodtan említhetnénk a Marcali kórház Szülészet-Nőgyógyászati Osztályát, ahol idén szeptemberben szüneteltetni kellett az ellátást egy orvos halála miatt.
És akkor nem említettük még a Belügyminisztérium állásportáját, a Közigállást, ami tele van egészségügyi dolgozóknak és orvosoknak szóló hirdetésekkel.
