Az “eredeti”, ma már romantikával kezelt lovagrendek alapítása a szentföldi háborúig, és az Ibériai-félsziget felszabadításáig nyúlik vissza. Az egységbe tömörült lovagok küldetést teljesítettek: a keresztény hit terjesztését és védelmét – fegyverrel. A rend tagjai közt szigorú katonai fegyelem uralkodott, a harcosok szerzetesi regulák szerint éltek.
Aztán nagyot változott a helyzet. A XIV. század közepétől már főleg uralkodók alapítottak lovagrendeket, amelyek életében természetesen kiemelt helyet foglalt el a kereszténység oltalmazása vagy az erkölcsök tisztelete. Céljuk viszont már az volt, hogy biztos támaszt nyújtsanak a királyi hatalomnak, és ennek szellemében a tagságot a legbefolyásosabb urak, udvari méltóságok alapították.
A felhasított sárkány
Ilyen volt például a máig komoly presztízst jelentő, és első királyi alapítású rendnek tekintett angol Térdszalag rend 1348-ból, a francia Aranygyapjas Rend vagy a dán Elefántrend. Magyarországon először Károly Róbert alapított lovagrendet ez volt a Szent György Lovagrend 1326-ban, amivel királyunk “megelőzte” az angolokat.
Egész Európában komoly rangja volt az ugyancsak magyar alapítású Sárkány Lovagrendnek vagy Sárkányrendnek. Luxemburgi Zsigmond király és Borbála királyné alapította 1408-ban a Bosznia feletti győzelem alkalmából 1408. december 12-én.
Érdekes a névválasztás, hiszen a sárkány nem más, mint a Sátán megtestesítője. Csakhogy maga a jelkép, a felhasított testű sárkány épp a gonosz elleni fellépést szimbolizálja. A Szent György legendára utal, amikor a lovag lándzsájával halálra sebezte a líbiai Silena városát pusztító, onnan emberáldozatot követelő fenevadat.
… és jelképéül, a körré görbült sárkány jelét vagyis képét, amint farkát nyaka köré tekeri és háta közepén hosszában feje és orra elejétől farka végéig fel van hasítva s a vére vesztése miatt fehér és vértelen hasíték belső széle mentén hosszában elhelyezett vörös keresztet visel…
Szép volt és nagyon hasznos
A rend céljai a lehető legszentebbek voltak:
… az álnok ellenségnek és az ős sárkány követőinek, t. i. úgy a pogány hadaknak, mint a szakadároknak és az egy igaz hit s Krisztus keresztje s országaink veszedelmére törő más nemzeteknek kipusztítására, valamint magának a Krisztus keresztjének zászlaja alatt győzedelmeskedő, szent és üdvöt hozó hit vallásának minden akarattal való szolgálatára, növelésére és védelmére…
A királyon és a királynőn kívül ekkor 22 főúr volt a rend tagja, az uralkodó leghűségesebb támogatói. A Sárkányrend pedig – ugyanúgy,mint a hasonló európai lovagrendek – az ő szövetségüket volt hivatott megpecsételni.
A királyi pár részéről:
… említett Zsigmond király urunk és Borbála királyné asszonyunk […] amennyire lehet majd, bennünket magasabbra felemelni, szükségünkben segítségünkre lenni, árváinkat is és özvegyeinket – ugyanúgy, mintha az ő sajátjai lennének- minden igénylő ellenében védelmezni, a mi és mindegyikünk szorongattatását megszüntetni, valamint minden elnyomástól, veszteségtől, kártól, kellemetlenségtől és mindennemű fenyegető veszélytől megoltalmazni igyekezik …
Az aláíró főurak, főméltóságok részéről:
… tiszta hűségünkre és egyező akarattal hasonlókép ígérjük és csalárdság és álnokság nélkül megfogadjuk, hogy említett urunk, királyunk és az ő hitvestársa, királyné asszonyunk és mindkét nemű gyermekeik iránt igaz engedelmességet és állhatatos hűséget fogunk tartani, hűséges szolgálatokat is tanúsítani és minden javaikban őket védelmezni […] jó lélekkel igérjük ezen felük, hogy mindenkor minden erővel arra törekszünk s azon leszünk, hogy ezen mi társaságunkat és tekintélyét növeljük és állapotát tartóssá tegyük és megőrizzük …
Nagyon komoly megtiszteltetés
A rend nyitott volt a nők felé: Cillei Borbála királyné alapítója és teljes jogú tagja volt, később pedig más nőket is felvettek. Ennek egyik fő magyarázata, hogy Zsigmond ezzel is igyekezett elismertetni szövetségeseivel lánya öröklési jogát. A király ugyancsak a Sárkányrenddel akarta még szorosabbra vonni az oszmánok ellen küzdő államok szövetségét. Ezért találjuk már az első sárkányos lovagok között István szerb despotát, Hervoja bosnyák és II. Vlad havasalföldi vajdát.
A rend tagsága már a következő évben osztrák és stájer főurak csatlakozásával a duplájára emelkedett, és Zsigmond felemelkedésével nőtt a presztízse is. Mikor királyunk elnyerte a német-római császár címet, a Sárkányrendhez már koronás uralkodók is csatlakoztak Európa minden szegletéből: sárkányos lovagnak lenni az egyik legnagyobb kitüntetésnek számított.
Nem csoda, Luxemburgi Zsigmond a kor Európájának leghatalmasabb uralkodója volt, és a korban szokatlan módon uralkodói szimbólumai között ő maga is használta a társaság jelvényeit. Halála után viszont a rend hanyatlásnak indult annak ellenére, hogy a XV. század végéig Hunyadi Mátyás és III. Frigyes német-római császár is viselte, adományozta is a lovagrend insigniáit.
