Élet-Stílus

Hajcsattól a szekrénysorig – az intelligens lomtalanítással mindenki jól jár

Belicza Bea
Belicza Bea

szocioriporter. 2016. 11. 13. 16:30

Több, mint jótékonyság. Valaki megszabadul feleslegessé vált tárgyaitól, másvalaki olcsón megveheti azokat. Többeknek ez munkát jelent és a környezeti terhelés is csökken. Beszélgetés a magyar adományboltok atyjával. Kiderül az is, mi az a cseritibox.
Korábban a témában:

Angliában aligha találni olyan települést, ahol ne lennének adományboltok, angolul, charity shopok. Van, ahol több a használt ruha és régiség bolt, mint a hagyományos üzlet. Vannak, ahol mindenféle apró kacatot lehet venni fillérekért, máshol bútorokat, háztartási eszközöket éppen csak megtisztítva olcsón, vagy teljesen felújítva nagyon drágán. Alapítványok és magánvállalkozók tulajdonában is vannak ilyen boltok. A használt ruha üzlet Magyarországon is elterjedt, de azok többségébe külföldről érkezik az áru és nem adományként, hanem felvásárolják a kereskedők.

Fotó: Elek Krisztián

Az adományboltok működésében is akadnak árnyalati különbségek, van, ahol minimális összeget fizetnek a feleslegessé vált tárgyakért, ruhákért, máshol ingyen veszik át azokat és a bevétel egy részét jótékony célra fordítják.

Angliában 10-ből 8-an már kapcsolatba léptek valamilyen szinten adománybolttal, itthon sokan még nem is hallottak ilyenről

– mondja Sáhy Gábor, a Cseriti Szociális Szövetkezet vezetője.

Szerinte gyors változás várható:

A magyar társadalom maximum 10 százaléka tud az adományboltokról. Öt éve még csak fél százalék tudott, úgyhogy ez egy nagyon nagy eredmény.  Ráadásul óriási potenciál van benne, hisz 90 százalék még nem ismeri.

Gábor két barátjával 2011-ben csupán ki akarta próbálni, itthon működőképes-e, ami Angliában évtizedek óta sikeres.

Féltek, hogyan reagálnak az emberek arra, hogy gyakorlatilag adománnyal kereskednek, de néhányukat kivéve, megértették, hogy az adománybolttal mindenki jól jár.

Fotó: Elek Krisztián

A rendszer lényege, hogy magánszemélyek felajánlják a már nem használt, de másoknak még értéket képviselő legkülönfélébb tárgyaikat, ruháikat és bútoraikat, amit aztán értékükhöz képest 30-80 százalékkal olcsóbban árusítunk. Vagyis vannak, akik úgy szabadulnak meg feleslegeiktől, hogy nem kell a kukába dobniuk, sőt, a nagyobb tárgyaknál a szállítás miatt sem kell, hogy fájjon a fejük, mert miénk a fuvar. A rászorulók meg könyöradomány elfogadása helyett vásárlási élményt szerezhetnek. Mindeközben munkahelyeket is teremtünk.

Három hónappal az első bolt nyitása után kiderült, hogy érdemes komolyabban foglalkozni ezzel a vállalkozással. Még négy barátjuk is beszállt, és ma már hét boltot működtetnek. Ezekben a hajcsattól a szekrénysorig minden kapható.

Fotó: Elek Krisztián

Gábor azt mondja, abszolút úttörők Magyarországon.

Tudomásom szerint egy hasonló próbálkozás volt előttünk, de az az üzlet már bezárt. Bútorokkal is foglalkozó adománybolt és hálózat csak nekünk van.

Más kell a szegénynek, más a kereskedőnek

Az elején azt hitték, hogy a gazdagok hozzák, a szegények viszik majd az árut. De nem így van. Mindkét réteg hoz és visz is.

Nem happolják el egymás elől a tárgyakat, mást keresnek a szociálisan hátrányos helyzetűek, mint a kincskeresők, kereskedők.

Az adományboltban természetesen nem vesznek át mindent, nem akarnak szemétlerakót üzemeltetni. Csak tiszta, ép, működő tárgyakat árusítanak.

Tőlünk semmi nem kerül kukába. Előbb-utóbb minden elmegy. Ha másként nem, polcakcióval, vagyis egy összegért, minden, ami egy polcon van. Emellett tudunk árut cserélgetni a boltjaink között. A nem értékesített ruhákat pedig újrahasznosításra adjuk el, heti két tonnát.

Fotó: Elek Krisztián

A közgazdász Gábor korábban nem volt különösebben környezettudatos, az ő szemléletét is átformálta az adománybolt.

Korábban úgy gondoltam, mit számít, ha én tudatosan odafigyelek a környezetemre, egy fecske nem csinál nyarat. Aztán hirtelen sok-sok fecskét láttam magam körül, és rájöttem, hogy olyan ez, mint nem elmenni szavazni, mondván, az én szavazatomon nem múlik semmi. Hát múlik!

Gábor és társai szeretnék a hétköznapi adományozás kultúráját megismertetni, népszerűsíteni és egyúttal tudatosságra, környezetvédelemre nevelni.

Az őskort is beleszámítva a 2,4 millió éves emberi jelenlétet 100-150 év alatt törölhetjük el a föld felszínéről, ha nem gondolkodunk felelősen. A Cseriti nem kívánja megállítani a fogyasztást, csak egy kis gyeplőt tartani. Arra hívjuk fel a figyelmet, hogy nem minden szemét, amire már nincs szükségünk. Vásároljunk tudatosabban, csak azt, amire valóban szükségünk van, és a lehető legkevesebb csomagolással. Használjuk újra tárgyainkat, gyűjtsünk szelektíven hulladékot!

Az adományozást igyekeznek a lehető legközelebb vinni az emberekhez. Úgynevezett cseriti boxokat tettek ki munkahelyeken. Ezekben elsősorban kisebb méretű tárgyakat, ruhákat gyűjtenek, de a dobozon olvasható az is, hogyan lehet nagyobb adományokat leadni.

Fotó: Elek Krisztián

Június óta 50-60 cégnél van kint összesen 90 doboz. Volt ahol már háromszor kellett üríteni.

Jókonykodj okosan!

 Nem ingyenes, hanem intelligens lomtalanításról beszélünk. Mielőtt lead valaki valamit boltjainkban, gyűjtőpontjainkon, célszerű feltennie a kérdést, hogy más akarja-e majd azt. Törött holmi, hiányos puzzle vagy olyan könyv, amiből hiányzik egy fejezet, másnak sem kell.

Mondja ezt azért is, mert akadt már az adományok között guminő, protézis és koponya.

A Cseriti jelenleg 12 embernek ad munkát, elsősorban olyanoknak, akik régóta nem tudtak elhelyezkedni. A következő négy évben ez a szám többsörösére nőhet, mert – ha sikerül bevonni néhány társadalmi célok iránt elkötelezett befektetőt – 2020-ra négyszer ennyi Cseriti bolt lesz Budapesten.

Gábor azt mondja, nem célja, hogy milliárdos üzletet építsen. Annyit szeretne, hogy megélhetést, versenyképes fizetést biztosítson a vállalkozás minden egyes dolgozójának.

2013 óta időm 90%-át a Cseriti fejlesztésére áldozom. Korábban mindezt grátisz tettem, az utóbbi két évben azonban a hálózat képes volt kitermelni egy alapbért. Az egy tévhit, hogy a civil egy tarisznyás szegényember, aki nem kereshet jól. Itthon azt mondják, akkor elveszi a cél elől a pénzt. De ez nem így van. Nyugat-Európában a civil szektor felveszi a versenyt a versenyszektorral. A különbség annyi, hogy a civilek nem öncélú tevékenységet folytatnak.

A nonprofit szövetkezet is termelhet profitot, csak azt jótékony célra kell használnia. A Cseriti például támogatja a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó Age of Hope alapítványt.

Elégedett vagyok, mert a szakmámban maradva, közgazdasági ismereteimet felhasználva építek üzletet, de nem egy önző, bevételcentrikusat, hanem olyat, ami értéket képvisel. Nem rossz úgy tükörbe nézni reggel, hogy társadalmilag hasznos vagyok.

Fotó: Elek Krisztián

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.