Élet-Stílus

Lehet, hogy még sincs víz a Marson

24.hu
24.hu

hírgyáros. 2015. 12. 21. 19:56

Nem folyékony víztől, hanem elpárolgó szárazjégtől származnak a Marson megfigyelt barázdák – állítja két francia tudós.

Szeptember végén a NASA bombaként robbantotta a hírt: sikerült bizonyítani, hogy a Marson folyékony, sós víz van. Ezt a bolygó felszínén időszakosan megjelenő sötét sávokból sejtették már korábban is. Ezek az úgynevezett sötét lejtősávok: több területen is megjelennek a meleg évszakban, amikor a hőmérséklet akár a fagypontot is átlépheti, majd a hideg beálltával halványulnak.

A víz pedig akár életet is jelenthet, de legalábbis nagyban megkönnyítené a vörös bolygóra majdan küldendő emberek dolgát.

Szén-dioxid

Most viszont Cedric Pilorget és Francois Forget, a CNRS francia kutatóközpont munkatársai a Nature Geoscience című brit szaklapban mutatták be cáfolatukat. Szerintük a sötét lejtősávokat nem víz, hanem szárazjég okozza. Fagyott szén-dioxidról van szó, ez a gáz a Mars légkörének legfőbb összetevője.

Megcsúszik a talaj

Pilorget és Foreget szerint a Mars hasonló évszakokat él meg, mint a Föld. Ha a vörös bolygón hidegebb van, a levegőben lévő szén-dioxid megfagy, és szárazjég formájában leülepszik a talajon. Ekkor vastag, átlátszó lemezek képződhetnek. Amint a hőmérséklet emelkedni kezd, a szárazjeget elpárologtatja a Nap. Szublimál, azaz szilárdból rögtön gáz halmazállapotúvá válik, „kihagyja” a folyékony állapotot.

Víz a Marson (NASA)

A szárazjéglemezek alatti porózus, fagyott szén-dioxiddal telített talajban jelentős nyomás alakul ki, amely időnként kitörést idéz elő a stabilitását vesztett felszín alól, a rajta lévő úgynevezett regolit – a felszín fizikai aprózódása, kémiai mállása és egyéb jelenségek hatására képződött törmelékes anyag – lezúdul a lejtőkön.

Ilyen módon a barázdák víz nélkül is kialakulhattak – írják a kutatók, akiknek elméletét szimulációs mérések is alátámasztják. Dundas rámutat arra, hogy a Mars olyan területein is láthatóak hasadékok, ahol valószerűtlen a szárazjégmodell, ez azonban nem zárja ki az elmélet helyességét. A kutatások szerint ugyanolyan felszíni képződmények különböző folyamatok hatására is kialakulhatnak.

A felszínen megfigyelhető „lefolyásokhoz” több ezer köbméter vízre lenne szükség – magyarázza Colin Dundas, az amerikai földrajztudományi hatóság, a U.S. Geological Survey munkatársa a tanulmányt kísérő elemzésében. A Marson lévő barázdák legfeljebb egymillió évesek, ami geológiai szempontból nagyon fiatalnak számít. A bolygó klímája ekkor még túl hideg volt ahhoz, hogy ilyen nagy mennyiségű víz megjelenhessen a felszínén – a barázdák keletkezése ezért rejtély.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.