A földkörüli pályán való közlekedésben egyre többen látnak perspektívát, keleten a kínaiak, a nyugati féltekén elsõsorban magánbefektetõk diktálják a tempót.
A napokban lehetett hallani az Amazon.com online áruház alapítójáról Jeff Bezos-ról, aki egy sikertelen ûrkísérlettel hívta fel magára a figyelmet, mivel Blue Origin magán ûrcégének hajója elérve a 14 ezer méteres magasságot megsemmisült. A Blue Origin cégét 2004-ben alapította a milliárdos Bezos abból a célból, hogy beszálljon a ûrturizmus versenyébe is. Elsõ kísérletét 2006-ban tette, amelyrõl akkor videó is készült. A jármû akkor pár tízméteres magasságig jutott.
A mostani sikertelen kísérletet követõen közleményben részletezték a körülményeket és mint írták: a rakéta 1,2 Mach sebességgel haladt, amikor elvesztette stabilitását és nagyjából 14 ezer kilométer magasságban kioldott saját biztonsági rendszere, amely megsemmisítette. Bezos a fejleményeket úgy kommentálta: õk sem örülnek, hogy így alakult a teszt, azonban saját maguk választottak nehéz utat, amelyen tovább akarnak haladni.
Élesben nem lehet tesztelni
Szakértõk úgy vélik a mostani eset komoly aggályokat vet fel és megkérdõjelezi az ûrturizmus közelinek vélt realitását. Az ismert rendszerek egyike sem képes ugyanis üzembiztosan mûködni. Ennek elismerése pedig háttérbe szoríthatja azt a kezdeményezést is, amely szerint a Fehér Ház komolyan támogatja a kereskedelmi ûrrepülés beindítását még e század közepére.
Obamáék, pedig szinte minden ilye jellegû projektet támogatnak köztük a Blue Origint. Teszik, annak érdekében, hogy az USA alternatív közlekedési eszközt kapjon a Nemzetközi Ûrállomás (ISS) ellátásához miután az ûrsikló-programot nyugdíjazták idén. Az ötlet világos, milliárdos magánvállalkozók vigyék a saját pénzüket a vásárra az állami helyett. És Bezos ezek közé tartozik.
Inkább egy nagy bojler. (Blue Origin)
Saját ûrrepülõteret építtetett mintegy 50 kilométerre Texas egyik eldugott kis falujától, Van Horn-tól. A tervei is igen bizakodóak voltak, miszerint még 2012-elején elindította volna az elsõ embert is szállító kísérleti példányait. A jövõben pedig menetrendszerûen hetente utaztatna az ûrbe.
Ebben a hitben a NASA az amerikai ûrhivatal, komoly pénzekkel szállt be a hasonló ötletekbe. A Blue Origin például 25 millió dollárral lett megtámogatva a CCDev (Commercial Crew Development) második fázisából, melynek célja, hogy a közeljövõben a nemzetközi ûrállomás ellátóegységeként is készülhessen egy ûrhajózásra képes eszköz.
Nyomulnak
Az amazonos Blue Origin csak az egyike a számtalan ûrprogramnak, amelyet szupergazdagok támogtanak. Közös jellemzõjük, hogy még az elmúlt évtizedben indultak és a vastag pénztárcák ellenére komoly csúszásban vannak.
Bezos projektje mellett talán a legismertebb a Sir Richard Branson által vitt Virgin Galactic. A Virgin Galactic eredetileg úgy volt, hogy már 2008-ban utasokat szállít. Most, három évvel a határidõ lejártával viszont még mindig ott tart, hogy egy épkézláb tesztrepülést sem tudott felmutatni. Úgy döntöttek, nem is kommunikálnak a jövõben semmilyen hangzatos ígéretet.
Branson jármûve. (google images)
Branson jó néhány éve dolgozik Burt Rutan amerikai repülõgéptervezõvel (aki egyben a SpaceShipOne konstruktõre) azon a projekten, amelynek keretében a súlytalanság élményét biztosító ûrutazásra invitálják az érdeklõdõket.
A másik projekt a SpaceX, amely jó egy évvel van vállalt határidõihez képest lemaradásban. Tesztelte ugyan a Falcon 9 rakétáját és a Dragon ûrkapszulát, amelybõl a rakéta meggyõzõen teljesített a repülés alatt, azonban a vége balul sült el. A SpaceX mögött a Pay-Pal egyik alapítója Elton Musk áll, akit a Tesla nevû elektromos autó kapcsán megismert a világ. (Lényegesen sikeresebben.)
SpaceX. (google images)
Vannak még játékosok
A nagyobb publicitású projektek mellett persze számtalan más kísérletezõ is akad. Az MSNBC összeszedte õket, íme az érdekesebbek.
Orbital Sciences
Az Orbital Scienes szintén egy NASA pénzbõl gazdálkodó vállalkozás. A hírek szerint 1,9 milliárdos kontraktusuk van az ûrhivatallal. A Virginia államban lévõ cég a tervek szerint kiszolgálója lenne a Nemzetközi Ûrállomásnak, emberi személyzet nélküli hajóival. A legújabb fejlesztésük a Taurus 2 rakéta, amely egy teherszállító ûrjármû. Ha lehetõség adódik, a cég tervei szerint beszáll az embert is szállító kereskedelmi ûrhajózásba.
Boeing
Itt van a Boeing is. Szintén kapszulás megoldásban gondolkodnak, amely embert és terhet egyaránt képes lenne szállítani az ûrállomásra. A fejlesztést szintén támogatja a NASA 18 millió dollárral. Az Apollo-szondákra hasonlító kapszula hét fõs személyzetet kapna és többféle rakétáról is indítható lenne. Mint írják a turista utakra extra ülésekkel látnák el.
Bigelow Aerospace
Robert Bigelow szintén egy pénzes vállalkozó, aki a Budget szállodaláncot tudhatja magáénak. Két, felfújható ûrjármûjét tesztelte is, és a tervei közt az szerepel, hogy mint jó szállodás az éjszakát is a világûrben töltsék utasai, amihez egy Sundancer nevû ûrállomást építene.
Armadillo Aerospace
Végül azok, akik nem szeretnének milliókat fizetni akár 102 ezer dollárból is megúszhatják az ûrsétát. A tervek szerint az élményében inkább az ûrugrásra hasonlító kirándulás, mintegy 5 percnyi súlytalanságot ígér.
