A ruha, vagy egyes ruhadarabok, illetve azok viselése divatkérdés, de jelzés értékű is: anyagi helyzetet, értékrendet, vagy valamilyen, például politikai hovatartozást fejezhet ki. Azaz a ruha nem csak stílusalkotó elem, hanem gyakran szimbólum is. Az európai történelemben is számos embercsoport, társaság híresült el jellegzetesen viselt ruhája nyomán. Így tehát számos ruhadarab gyakran kifejezetten egy konkrét embercsoportra, vagy történelmi eseményre utal. Ugyanakkor sok olyan megtévesztő ruhadarab is van, amely nem az, aminek látszik…
Az ing
A 19. század közepén Giuseppe Garibaldi megszervezte az Olasz Légiót, amelynek önkéntesei voltak a vörösingesek. 1860. május 11-én szállt partra velük Szicíliában Garibaldi megsegítve a Szicíliában kirobbant népfelkelést, és megkezdte Olaszország egyesítését délről. Ezáltal Viktor Emánuel későbbi olasz király, és minisztere Cavour mellett elévülhetetlen érdemeket szerzett az egységes Olaszország létrehozásában.
De vörös inget viseltek Molnár Ferenc „A Pál utcai fiúk” c. regényében a fiúk ellenfelei is. Sőt a sajtó „vörös ingesekként” említi az elmúlt években a thaiföldi Thakszin Sinavatra exkormányfő híveit is.
Giuseppe Garibaldi vörös ingben (wikipedia)
Az SA (rohamosztag) német félkatonai szervezet tagjait az 1920-1930-as években barnaingesekként emlegették. Ezen szervezet vezetőjével, Ernst Röhmmel és kádereivel számolt le Hitler a hosszú kések éjszakáján, 1934. június 29-30-án. Ehhez hasonló szervezet volt az ugyanebben az időszakban Benito Mussolini által létrehozott szervezet Olaszországban, a Squadra, amely fekete egyenruhájáról a feketeingesek elnevezést kapta.
A spanyol kiegészítők
A „spanyol gallér” kifejezés egybeírva általában egy nemi szervi rendellenességet, betegséget jelöl, míg külön írva egy malomkő alakú, és gyakran méretű fehér körgallér. Ez a 16-17. században nemcsak Spanyolországban, hanem egész Európában elterjedt. Emellett persze a spanyolokról neveztek el egy másik kelléket is, a spanyolcsizmát.
Ez utóbbi, csalóka megnevezése ellenére igen kényelmetlen viselet, mivel ez egy középkori kínzóeszköz, amelyet először a spanyol inkvizíció használt a vallatások során. Lényege, hogy az áldozat egy csizma alakú fémbe helyezik, és azzal szorítják, amely a csontok zúzódásához, töréséhez vezet. A Magyar Királyságban az eperjesi kegyetlenkedéseiről elhíresült Antoni Caraffa alkalmazta 1687-ben. Míg a széles spanyol öv a szmoking nélkülözhetetlen kelléke lett.
Spanyolcsizma és spanyol gallér
Nyakkendők itt-ott
Bizalomgerjesztő nevével ellentétben a szicíliai nyakkendő egy gyilkossági módszer, amelyet a közbeszéd a szicíliai maffiához kapcsol: a torok elmetszése után a nyelvet a nyíláson keresztül kihúzzák. Ezt gyakran kolumbiai nyakkendőnek is hívják, mivel az 1940-1950-es években igen „népszerű” volt Kolumbiában.
Kalap, nadrág, harisnya
Az eredetileg pálmalevelekből készült panamakalap ecuadori találmány, de a panamai szoroson át szállítva indult hódító útjára a 19. században. A kalap népszerűségét növelte, hogy a 19. század fordulóján Theodore Roosevelt is ilyen kalapot viselt, amikor meglátogatta a sikkasztásokról és korrupcióról (panamázás) elhíresült Panama-csatorna építési munkálatait.
A bermuda nadrág a brit hadseregben terjedt el, ilyen, nagyjából térdig érő nadrágokat hordtak trópusi, illetve sivatagi környezetben. Erről számos közismert ábrázolás látható például a II. Világháború észak-afrikai harcaiban, ahol a szövetséges csapatok a német Erwin Rommellel, a Sivatagi Rókával és csapataival folytattak élet-halál harcot. Ez a fajta nadrág egyébként a 20. század közepén valóban Bermudán volt a legnépszerűbb.
Brit katonák Észak-Afrikában és Truman elnök panamakalapja
A capri nadrág szintén nyári viselet, amelynek hossza térd és boka közt változik. Ezt a ruhadarabot Sonja de Lennart tervezte 1948-ban. Már 1945-ös ruha kollekciójának neve is Capri Kollekció volt, mivel rajongott Capri szigetéért és az Isle of Capri c. zeneszámért (1934).
A francia forradalom idején (1789-1794) a szegény párizsiakat hívták san-culotte-oknak, akiknek nem volt pénzük divatos rövidnadra, hanem olcsó, egyszerű anyagból készült hosszú nadrágot hordtak.
A kékharisnya megnevezés szintén nem pusztán ruhadarabra utal. A 18. századi Felvilágosodásban számos könyvtár, múzeum, önképző kör, társaság, klub alakult. Így Angliában is alakult irodalmi kör, amelynek tagjai hordtak kék gyapjúharisnyát. Majd kicsit később, a 19. században ugyanitt alakult egy női önképző csoport, a Kékharisnya Társaság. Míg a 18. században a kékharisnya a művelt nőkre utalt, addig később gúnyos jelentésárnyalatot kapott.
cikkünk szerzője
Illik Péter történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara (PPKE BTK) Történettudományi Intézetének megbízott előadója. Szakterülete a 16-17. századi magyar életmódtörténet. Ezen belül fő kutatási területe a Magyar Királyságban okozott török károk – faluhódoltatás, végváriak és falusiak megölése, elrablása, adóztatás, faluégetés – számszerű felmérése korabeli kártételi listák alapján.
