Kabultól délre Logar tartományban, mintegy 12 négyzetkilométeres ásatási területen kerültek elő az értékes maradványok. “A területen egy templom található sztúpákkal, gazdagon ékesített termekkel, kisebb-nagyobb – köztük két hét- és kilencméteres – szobrokkal, valamint színes freskókkal, amelyeket arannyal és érmékkel díszítettek” – közölte Mohammad Nader Raszuli, az afgán régészeti hivatal vezetője.
“A maradványok egy része az időszámításunk szerinti ötödik századra tehető. Bizonyos jelek azonban arra utalnak, hogy néhány darab a Krisztus előtti, sőt a prehisztorikus időből származhat” – magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy a leletek megóvásához, a pontos kormeghatározáshoz, illetve a további ásatásokhoz külföldi segítségre lenne szükség.
Raszuli szerint a térségben működő rézbányák nem károsították az eddig ismert ásatási területet, de a csempészek már a tavaly kezdődött ásatás előtt fosztogatták a területet, miközben számtalan emléket tönkre is tettek.
Az Afganisztán túlnyomó részét uraló, fanatikusan iszlámista tálibok 1996 és 2001 közötti uralmuk során vallási indíttatásból jelentős műkincspusztítást folytattak. A szoborrombolás legjelentősebb áldozatai lettek a híres bamijáni Buddha-szobrok, amelyeket “iszlámellenes bálványoknak” tekintve teljesen megsemmisítettek.
A több mint három évtizede dúló polgárháború számtalan műkincstől fosztotta meg Afganisztánt. A közép-ázsiai ország régészeti szempontból gazdag lelőhelynek számít, miután a különböző kultúrák, az Iszlám, a hinduizmus, a buddhizmus és a kínai civilizáció határvonala is évezredeken át ezt a területet keresztezte egymást.
