A húsvét időpontja a 325-ben tartott nicea zsinat döntése után, a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapja. Az ünnepet a keresztény egyház, a legnagyobb ünnepének (“az ünnepek ünnepének”) tartja és a negyven napon keresztül tartó böjti időszak készíti elő. Az ünneplés tárgya az élet győzelme a bűn és halál fölött. A feltámadás napján a pápa ünnepi misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és “Urbi et orbi” apostoli áldását.
A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi.
