Az 1950-ben íródott előterjesztés még fellelhető az országos Levéltárban, de a miniszteri aláírással ellátott hivatalos okmány már nincs meg. Ezt Jankovich-Bésán Dénes, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) védési igazgatója sem tagadja – olvasható a napilapban.
Az az irat meg sem született, vagy valahol elkallódott – ez talán már soha nem derül ki. Ami viszont tény: a hiányzó okirat még nagy bonyodalmakat okozhat. Az igazgató ugyan nem igazán tart ettől, arra hivatkozik, hogy egy bírósági tárgyaláson már elfogadták azt a könyvet bizonyítékként, amely a szóban forgó 330 épületet felsorolja.
Jogi szakértők szerint azonban perek sorozata várhat a hatóságra, mert az a legfontosabb okiratot nem tudja felmutatni. Az ügy akár az Alkotmánybíróságig is eljuthat, amely kimondhatja majd, mi számít igazi bizonyítéknak – ismerteti a Népszava.
A cikk “alaptalan téveszméken, félremagyarázott hivatkozáson alapul” – reagált közleményében a KÖH. A Citadella műemléki védettségének alapja “az 1949. évi 13. törvényre vezethető vissza, tehát a magyar műemlékvédelem legelső védetté nyilvánított emlékei között szerepel”.
A földhivatali ingatlan-nyilvántartásban szerepel a Citadella műemléki bejegyzése, és ennek, valamint számos kiemelkedő műemléknek bárki számára megismerhető, az építésügyi és a művelődési miniszter által is záradékolt hiteles jegyzéke immáron csaknem 50 éve közzétett és hozzáférhető – olvasható a közleményben.
“Ennek megfelelően a Citadella védettségéhez – amelyet egyébként a bíróság a Citadella Lődombján végzett engedély nélküli építkezéssel kapcsolatos perben jogerős ítéletében expressis verbis is megerősített – a korábbiakban sem és most sem férhet kétség” – hangsúlyozza a KÖH.
