Élet-Stílus

Erkölcsi győzelem született Pákozdnál

admin
admin

2008. 09. 29. 11:10

A pákozdi csata legnagyobb eredmény az volt, hogy bebizonyosodott: az első magyar felelős kormány nagy létszámú idegen hadsereggel szemben is képes megvédeni az országot – 160 éve, 1848 szeptember 29-én vívták meg a pákozdi csatát.

Az 1848-as márciusi forradalom következtében kinevezett első magyar felelős kormánynak nemcsak a régi és az új korszak határán összegyűlt és kijegesedett gazdasági, társadalmi, politikai és kormányzati nehézségekkel kellett megbirkóznia, hanem az ország védelmét is meg kellett szerveznie. A háborús viharfelhők szinte a megalakulása óta gyülekeztek, s az új kormánynak nem volt fegyveres ereje.

Az Áprilisi Törvények csupán a Magyar Kancellária, a Helytartótanács és a Kamara – a magyar kormányszervek – hatáskörét utalta az újonnan felállított minisztériumok alá, míg a katonai főhadparancsnokságokat az uralkodó csak egy májusi, illetőleg júniusi leirattal rendelte a kormányzat alá.

A magyar katonák szerte a Birodalomban, Ausztriában, Csehországban, Galíciában és Itáliában harcoltak – a Tizenkét pont-ban nem véletlenül volt megfogalmazva, hogy a magyar katonákat hívják haza, és a külföldieket vigyék ki (10. pont). Az országban osztrák, olasz és lengyel gyalog- és lovasezredek szolgáltak.

A pákozdi csata (wikipedia.hu)

A pákozdi csata (wikipedia.hu)

„…a poklok kapui sem dönthetik meg”

A miniszterelnök igen nagy súlyt helyezett arra, hogy a külföldi katonaságot minél hamarabb lecseréljék a hazaival, de a tervezet végrehajtása igen bonyolult volt, hiszen az Itáliában harcoló magyar alakulatokat a Habsburg-kormányzat nem nélkülözhette. Ezért Batthyány áprilisban – amíg a magyar honvédségsereg meg nem alakul – egy önálló, 10 ezer főből álló önkéntes nemzetőrség létrehozásáról bocsátott ki rendeletet. Az országnak egyébként óriási szüksége volt a haderőre – az első honvédzászlóaljak május közepén alakultak meg –, mert a Délvidék április óta forrongott. A szerbek alkotmányozó nemzetgyűlést hívtak össze, majd a felkelők csapatokba szerveződve indítottak támadást, nem különben a horvátok.

Az ország nagyjai pedig megfeszített erővel dolgoztak azon, hogy megteremtsék a hadsereget és a hozzá való pénzt. „…és én leborulok a nemzet nagysága előtt! És azt mondom: annyi energiát a kivitelben, mint amennyi hazafiságot tapasztaltam a megajánlásban, s Magyarországot a poklok kapui sem dönthetik meg.” – hangzott Kossuth szájából.

Jellačics kétszeres túlerővel támad

Az 1848. március 23-tól Horvátország, Szlavónia- és Dalmácia bánjává kinevezett belső titkos tanácsos és császári-királyi altábornagy, Josip Jellačić báró a magyar kormánnyal az első pillanattól fogva szembehelyezkedett, sőt Zágrábban tartományi gyűlést tartott, ahol Batthyányék számára elfogadhatatlan követeléseket nyújtott be. Császári-királyi parancslevél nélkül, de megszervezett, Bécsből kapott pénzen és fegyverekkel, fekete-sárga császári zászlók alatt masírozó, 48 ezer horvát határőr és népfelkelő katonából álló serege szeptember 11-én hajnalban megkezdte az átkelést a Dráva határfolyón.

Vele szemben csak mintegy 6000 főnyi katonaság állomásozott a folyó mentén. A bán Nagykanizsa felé a Dunántúlon haladt a főváros felé, miközben a kormány megfeszített erővel szervezte a magyar hadsereget és az ellenállást. A horvát sereg egy része kitűnően felfegyverzett, fegyelmezett határőrzászlóaljakból állt, amelyek nemrég tértek haza Itáliából, más része a végvidéki katonaságból kiállított nemzetőrök és a bán testőrsége, míg jó részük népi felkelő volt veres sapkában, fekete gubában, bocskorban, fejszével és kaszával felfegyverkezve.

Magyarország megvédi magát

1848. szeptember végén a mintegy 17-20 ezer főt számláló magyar sereg kiürítette Székesfehérvárt és a Velencei-tó felé vonult vissza. Móga János altábornagy elsősorban a fővárost, Budát akarta fedezni, így csapatait még tovább akarta visszavonni, de a szeptember 28-i sukorói haditanácson – az országgyűlési biztosok követelésére és főként a személyesen jelenlévő Batthyány Lajos kompromisszumos javaslatára – megváltoztatta álláspontját. Ha Jellačić támadna, felveszi a harcot.

Így Móga beszűntette a visszavonulást, s a sereg elfoglalta a harcállásokat. A bán, létszámfölényében bízva szeptember 29-én a saját oszlopával megkezdte a magyar állások rohamozását. A magyar honvédek azonban kitűnően állták a támadást, mire a bán mind a gyalogságot, mind a lovasságot rohamra vitte. Centrumának támadását a magyar tüzérek pontos lövései vetették vissza. A horvát bán ezt látván, kora délután (2 óra körül) beszűntette a rohamot, s csapataival Székesfehérvár felé kezdett visszavonulni, amelyet Móga nem akadályozott meg.

Az ellenség vesztesége nem volt túlságosan magas (mintegy 100 fő), a magyar honvédségből pedig mindössze néhány katona esett el. Így e csata nagy jelentőségét annak erkölcsi tartalma hordozta. Bebizonyosodott, hogy a frissen megalakult magyar honvédség alakulatai a nálánál jóval nagyobb létszámú és részben kitűnően képzett (részben képzetlen) idegen sereget képesek legyőzni, képesek a hazát megvédeni az ellenséggel szemben – ezt ünnepeljük a harcos arkangyal, Szent Mihály ünnepén, szeptember 29-én.

A szerzőről

Jánokiné dr. Újváry Zsuzsanna történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának oktatója, egyetemi docens.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

CHICAGO, IL - AUGUST 13: Four-year-old Leo Griffin leaves a protest against the alt-right movement held to mourn the victims of yesterdays rally in Charlottesville, Virginia on August 13, 2017 in Chicago, Illinois. One person was killed and 19 others were injured in Charlottesville when a car plowed into a group of activists who were preparing to march in opposition to a nearby white nationalists rally. Two police officers were also killed when a helicopter they were using to monitor the rally crashed.   Scott Olson/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.