Ritka dolog, hogy csak kilenc éve publikus egy idén százéves múzeum. Az 1908-ban létrehozott Rendőrség-történeti Múzeumot ugyanis 1997-ig csak rendőr-, jogász- és orvostanhallgatók, továbbá néhány kiválasztott látogathatta.
Kántor (Fotó: Gáti András – Figyelőnet)
Az intézményt 1997-ben bezárták, anyagát raktárba helyezték, majd 1999. április 26-tól új névvel, részben megújult tartalommal, nagyobb kiállítóterekkel és a korábbiakhoz képest kibővült feladatkörrel már nyilvános múzeumként működik.
Nélkülözhetetlenség
Szerencsére a múzeum látogatóköre 1997 óta szélesedett, pedig az intézmény létjogosultsága a kezdetektől nem változott: az alapításkori fő cél az volt, hogy bemutassák a rendőrség nélkülözhetetlenségét.
Persze az esetleírásokból is tanulhat a jövő rendőre, és ahogy hallani, a csapategység összekovácsolása érdekében is kapóra jön a múzeum egy-két parancsnoknak. A legtöbb látogató azonban civil, és puszta kíváncsiságból keresi fel a lehangoló Mosonyi utca semmivel sem vidámabb múzeumépületét.
Teleszkópos gumibot
A múzeumba érve jobban jár az, aki balra fordul, és a történeti kiállítással kezdi. A sok – többségében rendőrök által – felajánlott egyenruha, kitüntetés és felszerelés között olyan csemegékre bukkanhatunk, mint a Dobi István aláírásával ellátott dicsérőlap, vagy a teleszkópos gumibot, ami nem azonos a viperával.
Szintén figyelemre érdemes a gumibot gázspray-s változata: Daka Béla múzeumigazgató szerint megbízhatatlanságáról lett ismert, volt, hogy már a rendőrautóban ontotta a gázfelhőt.
32 milliárd az egyhez
Az intézményt vezető nyugállományú rendőr alezredestől azt is megtudhatjuk, hogy Magyarország volt a második ország Európában, ahol ujjlenyomatot vettek, így már 1910-től nehéz helyzetbe kerülhettek a bűnözők.
Profilalkotás (Fotó: Gáti András) KÉPGALÉRIA
A tudósok szerint 32 milliárd az egyhez, hogy két ujjlenyomat azonos legyen, szóval a rendszer eléggé megbízható. Emellett létezik vér, harapásnyom és szag alapján is nyilvántartás, igaz ez utóbbi nem gyakori Európában. A románok nem is fogadják el bizonyítéknak a szagazonosságot, ki tudja, miért.
Igaz, a szagbankhoz megfelelően kiképzett rendőrkutyák is kellenek, mint például Kántor, aki már a kriminalisztikai szekcióban látható. A kitömött kutyát egy könyv és a belőle készült filmsorozat tette híressé, pedig a valódi eredményei sem elhanyagolhatóak. A nyomkövető kutya ugyanis tizenhárom évig szimatolta ki a feladatokat, és 279 ügyet göngyölített fel, mígnem 1964-ben szolgálatteljesítés közben aknára lépett.
Vérbe fagyva
A kriminalisztika-történeti rész rögtön egy bűntény helyszínével indít, egy szobával, ahol vérbe fagyva fekszik az áldozat, az elkövető viszont a laikusok számára is sok nyomot hagyott maga után. Nem valami üdítő látvány egy ilyen színhely, de ami ezek után jön, az tényleg csak az edzett gyomrú és felnőtt korú látogatóknak javasolható.
Külön szekciója van az életellenes bűncselekményeknek, az öngyilkosságok különböző elkövetési módjainál pedig formalinban úszó nyakpreparátumon megnézhető, milyen elváltozásokat hoz létre a kötél és a lánc. A pedofil áldozatáról készült fénykép kiállítása pedig már a túlzás kategóriájába lenne sorolható, csak sajnos ilyen is előfordul a rendőrök munkája során.
A whiskys cetlijei
A százéves évforduló kapcsán két új kiállítás is várja a látogatókat. A látogatói igények ismeretében a múzeumvezetésnek most adódott lehetősége (pályázat útján) a kriminalisztikai állandó kiállítás bővítésére. Így láthatók például a „whiskys rabló” bankajtókra függesztett cetlijei, a „miskolci Bonnie és Clyde” hamisított rendszámai, vagy a Soós-féle rendőrgyilkossághoz használt ásó.
Újonc, alezredes
A másik új, időszaki kiállítás arra tesz – nem is sikertelen – kísérletet, hogy a régi rendőrségi fotókat azonos beállításban, azonos helyen reprodukálják. Van „kisrendőr” 1972-ből, aki ma alezredesként öltött újra egyenruhát.
Látható egy fotón az ország egyetlen jet-skis rendőre a Tisza-tóról, de a legérdekesebb egy 1961-es kép, amelyen Hruscsov delegációja a rendőrmotorok kíséretében átsuhan a Baross téren. A 47 évvel ezelőtti fényképen építkezés takarja el a Baross teret, érdekes módon a most készült felvételen is, ahol már a Köztársasági Őrezred Audiját veszik körül a motorosok. Aki több párhuzamra kíváncsi, az megteheti keddtől vasárnapig 9 és 17 óra között, díjmentesen!
Budapesti Rendőrség-történeti Múzeum
1087 Budapest, Mosonyi utca 7.
nyitva: keddtől-vasárnapig 09.00-17.00 óráig
hétfőn zárva
