A Napból érkező UV sugarak valójában elektromágneses sugarak, amelyek hullámhossz szerint az ultraviola tartományba tartoznak, és ezen belül is három kategóriát alkotnak. Innen a nevük: UV-A, UV-B és UV-C sugárzás – mondta el lapunknak Tóth Zoltán légkörfizikus, meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa.
Egyre erősebb a sugárzás
Az emberi szervezet számára az UV-C sugárzás lenne a legveszélyesebb, ezt azonban a légköri ózon elnyeli, a földfelszínre nem jut el. Az UV-B sugár „barnítja” a bőrt, és segít a szervezet D-vitamin-képzésében, de leégést és bőrrákot okozhat.
Van egy fotója, videója a kánikula első napjairól? Töltse fel az FN Tudósítóba!
Az UV-B sugarakból is viszonylag kevés éri el a földfelszínt. Az ózonrétegen kívül a felhők, a levegőben lebegő apró szennyeződések, porszemcsék is mind-mind megszűrik az ultraviola sugarakat. Mivel napi szinten ilyen sok tényezőn múlik, a szakemberek éves adatok alapján hasonlítják össze a sugárzás mértékét. E szerint 1994 óta enyhén nőtt az UV sugárzás, a legmagasabb értéket 2000-ben és 2007-ben mérték.
Erősen tűz a nap a felhők fölött (fotó: MTI)
A tiszta levegő rosszul szűr
Az UV sugárzást elsősorban az ózonréteg szűri meg, amelynek csökkenése az 1990-es évektől megállt, sőt azóta némi javulás is megfigyelhető. Ezért első hallásra furcsa lehet, hogy az ózonréteg regenerálódásával párhuzamosan miért nő az ultraviola sugárzás ereje. A magyarázat, hogy az elmúlt egy-két évtizedben a környezetszennyezés visszaszorításával nőtt a légkör sugárzásáteresztő képessége.
A szocialista nehézipar leépítése és a környezetvédelmi intézkedések hatására ugyanis kevesebb a légkörben lebegő porszennyezés, amely „megszűrné” a sugárzást – mondta a meteorológus. A mai „tiszta” levegő tehát ez esetben „semlegesíti” az ózonréteg helyreállásával járó pozitív hatásokat.
