Élet-Stílus

Szenzációs tárlat nyílt az őrült zseni képeiből

admin
admin

2008. 03. 17. 11:02

A XX. század egyik legjelentősebb és legőrültebb festőművészének, Gulácsy Lajosnak látható kiállítása a Kogart Házban július 20-ig. A festmények és grafikák mellett eredeti fotók, levelek mellett látható Gulácsy Na’ Conxypanhoz összeállított szótára is.

Gulácsy Lajos

Gulácsy Lajos

Ki volt ez az ismert és mégis ismeretlen művészzseni? Festő, költő, író, színész, kábítószeres, a valóságtól menekülő képzelt világot teremtő értelmiségi gondolkodó? A kérdés bonyolult, de aki izgalmas utazásra vágyik egy elmeháborodott zseni agyába, annak érdemes megnéznie a kiállítást és belelapoznia Marosvölgyi Gábor művészettörténész által írt, gazdag fotó és dokumentációs irodalmat is tartalmazó Mundus monográfiát.

Úton Na’Conxypanba

Az 1882-ben született Gulácsy képzőművészeti tehetsége már 17 éves korában megnyilvánult, az első ismert alkotása „A szegénység laka” című képe. 1900 és 1901 között a budapesti Mintarajziskolában tanulta a festészet alapjait, 1902-ben Rómába, majd Firenzébe utazott, 1906-ban Párizsban is járt. Személyiségére és művészetére is óriási hatást gyakoroltak az itáliai kisvárosok hangulata, Giottó, Botticelli, Mascagno, valamint Petrarca szellemi öröksége. Olaszországban Gulácsyt olyan hatás éri, mint Szerb Antal Utas és holdvilág című regényében Mihályt. Ellentétben a regényhős visszatérésével a „rendes” életbe, Gulácsy képtelen azonosulni a háborúba sodródott korával, kimenekül a valóságból, és megteremti az ideális világot, Na’ Conxypant. Már korai műveiben is tetten érhető a jelentől való elfordulás, a megfoghatatlan és megfogalmazhatatlan ideális szépségnek a keresése. Az ekkor készült festményeiben a preraffaeliták és a szimbolikus szecesszió hatásai érzékelhetőek. A későbbi vásznain megjelennek szürrealista és expresszionista elemek. Ugyanakkor Gulácsy festészete besorolhatatlan, hisz alkotásinál egy őszinte és idealizált világkép – a tökéletes város – mindent maga alá temet. Képei nem is festmények, hanem valójában vásznon és festékkel megénekelt versek.


Ki is az őrült?

Gulácsy személyiségét a mai kor emberének nem könnyű megértenie. Az öntelt és önző kapitalista Európa háborúra készül. Nacionalista mozgalmak, a politika, a pénz diktatúrája ránehezedik a társadalmakra. A művészet is keresi az önkifejezési módokat ebben a helyzetben, hódítanak az izmusok. Akitől idegen a nacionalista hatalomvágy és nem akar művészként valami nagyon trendi dolgot művelni, annak csak a kívülállás jut. Menekülés a régi korokba, az irodalomba, a reneszánszba, az ópiumba. Az első világháború kitöréséről Gulácsy Velencében értesült. Idegei összeomlottak, kórházba került és csak a következő évben, 1915-ben tért vissza a Monarchiába. Beleőrült egy őrült korba. A józan költőtől, a festőtől, a lírikus zsenitől távol esik a vér, az őrült pusztítás, milliók értelmetlen halála. Súlyosbodó elmebaja miatt egyre kevesebbet alkot, életének utolsó évtizedében már nem sok mondanivalója van. 1932-ben bekövetkezett haláláig elmeotthonban maradt.

A szeretett zseni

A közönség mindig különös érdeklődéssel fogadta Gulácsy képeit és irodalmi alkotásait. Talán azért, mert tudták, csak annak a világnak lenne értelme, amit ő teremtett képzeletében. Ahol a nő múzsa, a férfi lovag és hős, a város maga az illat és költészet, a beszélt nyelv pedig rímekbe szedett hexameter. Kiállított Londonban, Budapesten, Temesváron és Nagyváradon, ahol életre szóló barátságot kötött Ady Endrével és Juhász Gyulával. 1922-ben az Ernst Múzeum mutatta be összegyűjtött alkotásait, ekkor írta hozzá Juhász Gyula megrázó versét. Festői munkásságának 1924-ben bekövetkezett vaksága vetett véget. Négy évtizednyi mellőzöttség után 1966-ban, Székesfehérvárott rendeztek jelentős Gulácsy kiállítást. Budapesten most nyolc évtized után láthatóak ópiumos víziói.

Rímekbe szedett illat

Gulácsy jelentős irodalmi életművet is létrehozott. Hagyatékában szépirodalmi szövegek, kritikák találhatók. Életműve a mimézis eszményétől való elszakadást példázza, azt sugallja, hogy a művészet sokkal inkább képzeleti tevékenység, mintsem ábrázolás – írja róla Győrffy Gabriella, irodalmi életművének kutatója. Műveinek többsége nem sorolható be a hagyományos műfaji kategóriákba. Gulácsy impressziónak, édeskés históriának nevezi írásait, s felújítja az ekphraszisz műfaját.

Az 1907-ben keletkezett Nasi című írása az első befejezett, de meg nem jelent szépirodalmi szövege Gulácsynak. A szöveg valójában egy női portré. A mű illeszkedik a századfordulós nőkultuszhoz, mely szerint a nő a kultúra legértékesebb luxusobjektuma, egyszersmind a legértékesebb műalkotás. A történet nem is igazán fontos, a Nasiban, a hangulat, a képi világ a lényeges. Az 1912-ben nyomtatásban is megjelent Amor Sacro e Profano (Régi festmény) című Gulácsy szöveg az európai kultúra meghatározó toposzát, a szent és a profán szerelem témáját értelmezi. Festészete mellet irodalmi alkotásai a teljes elvágyódást mutatják a szép, az ideális világba.



A beszédes csend

Gulácsy Lajos festészeti és irodalmi életművét húsz év alatt alkotta meg. Ebből a szűk két évtizedből válogatott Fertőszögi Péter, a kiállítás rendezője. A tárlaton száz festmény és több mint százhúsz grafika látható júniusig. A múzeumokban őrzött anyag mellett, több tétel is rejtett magángyűjteményekből származik. A festmények és grafikák mellett eredeti fotók, levelek, dokumentumok, és egyéb tárgyi emlékek is láthatóak. Köztük a művész által teremtett, Na’ Conxypanhoz összeállított saját készítésű szótár, valamint autográf dokumentumok segítenek megérteni Gulácsy elméjét.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.